Alvar Aalto
| Alvar Aalto | |
| Alvar és Elissa Aalto | |
|
|
|
| Született | Kuortane, Finnország 1898. február 3. |
| Elhunyt | Helsinki, Finnország 1976. május 11. |
| Nemzetisége | Finn |
| Munkái | |
| Jelentős épületei |
Paimio Sanatorium |
| Jelentős projektjei | Helsinki City Centre |
| Jelentős designjai | Paimio Chair |
| Díjai | AIA Gold Medal |
Alvar Aalto (teljes nevén: Hugo Alvar Henrik Aalto) (Kuortane, 1898. február 3. – Helsinki, 1976. május 11.) finn építész és formatervező, várostervező.
Tartalomjegyzék |
Életpályája[szerkesztés]
Az akkoriban az Orosz Birodalomhoz tartozó Finnországban született. 1923-tól dolgozott önálló építészként, 1927-ben Turkuban folytatta munkásságát. 1928-tól a CIAM tagja volt. 1933-tól Helsinkiben élt, ahol feleségével, valamint a Gullichsen-házaspárral együtt megalapította az Artek nevű bútorüzemet. Ő tervezte a finn pavilont az 1937. évi párizsi, majd az 1939. évi New York-i világkiállításra. Előbb 1940-ben, majd 1946–1947-ben vendégprofesszori megbízást kapott a Massachusetts Institute of Technology-n (Cambridge, Amerikai Egyesült Államok). Az 1950-es években tervezett vöröstéglás épületei is elismerést váltottak ki. Talán a leghíresebb a helsinki Kultúra Háza, de a Helsinki Műegyetem (Teknillinen Korkeakoulu (TKK), mely nevével ellentétben Espooban található) épületegyüttese is figyelemre méltó.
1955-től a Finn Akadémia tagja. Életének utolsó három évtizedében Helsinkiben élt és dolgozott.
Értékelése[szerkesztés]
- A kifinomult modernizmus alkotója volt mind építészként, mind ipari formatervezőként.
- A funkcionalizmus időszakának egyik legjelentősebb építésze volt. Karrierjét az 1920-as években kezdte klasszikus témákkal, de már az évtized vége felé a funkcionalizmus felé mozdult. A legkorábbi példák erre a paimiói tüdőszanatórium és a viipuri könyvtár épülete.
- Aalto iskolateremtő volt a finn építészet történetében. A letisztult aaltói hagyományokat legtovább a Helsinki Műegyetem Építészkara őrizte.
- Aalto az építészeten kívül kimagasló eredményeket ért el az iparművészet területén is; bútor-, világítás- és üvegtervei elismerést vívtak ki világszerte.
Főbb épületei[szerkesztés]
Közel 200 épülettervének mintegy fele megvalósult.
- Tüdőszanatórium, Paimio, Finnország, 1929–1933
- Központi Egyetemi Kórház, Zágráb, Horvátország, 1931
- Villa Mairea, Noormarkku, Finnország, 1938–1939
- Faluközpont, Säynätsalo, Finnország, 1950–1952
- A kultúra háza, Helsinki, Finnország, 1955–1958
- Interbau sávház, Berlin (1955–1957)
- Művelődési központ, Wolfsburg, Németország, (1959–1962)
- Otaniemi Műszaki Egyetem, Finnország, 1962
- Finlandia palota (Finlandia Hall), Helsinki, Finnország, 1962–1971
- Esseni Operaház, Essen, Németország, 1959–1988
- Cambridge Senior College
Képgaléria[szerkesztés]
Források és irodalom[szerkesztés]
- Jürgen Joedicke: Geschichte der modernen Architektur V. Gerd Hatje, Stuttgart
- Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet - A forma, a funkció és a szerkezet szintézise Bp. Műszaki K. 1961. (Franklin Ny. sz.: 61/25230)
- Encyclopedia Britannica Hungarica Cd. vers. 2005.
- Nagy Elemér: Mai finn építészet - Bp Műszaki K. (1976)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Alvar Aalto alapítvány és múzeum
- Artek bútordesign
- Az oregoni Mt. Angel Abbey könyvtár épülete
- Biography of Alvar Aalto : architect.architecture.sk
- Alvar Aalto at The Internet Name Database
- Alvar Aalto's Savoy Vase (1936)

