Zürich

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zürich
City of Zürich.jpg
A belváros látképe a 4 fő templommal és az Alpokkal a háttérben
Zürich címere
Zürich címere
Zürich zászlaja
Zürich zászlaja
Közigazgatás
Ország  Svájc
Kanton Zürich
Kerület Zürich
Irányítószám 8000-8099
Körzethívószám 043
044
Népesség
Teljes népesség 400 028 fő (2014. január 22.)[1]
Népsűrűség 4066,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 408 m
Terület 91,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zürich  (Svájc)
Zürich
Zürich
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 23′, k. h. 8° 32′Koordináták: é. sz. 47° 23′, k. h. 8° 32′
Zürich weboldala

Zürich Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye. Lakosainak száma 385 468 (2010. december 31.), többségük német ajkú.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műholdkép Zürichről

A Zürichi-tó partján, 406 m tengerszint feletti magasságon fekszik, ahol a Limmat folyó kilép a tóból. Nyugati irányban középhegységek (például Uetliberg) veszik körül a dombos városrészeket.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Római Birodalom idején a település neve Turicum volt. Német Lajos, Nagy Károly unokája itt épített fel egy palotát 835-ben.

1218-ban a várost a Zähringer család uralta. 1230-ban Zürich területe 38 hektár.

Zürich 1351-ben csatlakozott a Svájci Konföderációhoz, annak 5. tagjaként.

A reformáció Svájcban Zürichből indult el, Ulrich Zwinglinek, a székesegyház plébánosának vezetésével, az 1510-es évek végén.

1799-ben a francia-osztrák hadsereg a város közelében ütközött meg. Június 4-én az osztrák csapatok, szeptember 25-én pedig a franciák foglalták el.

1847-től van vasútja a városnak a Spanisch-Brötli-Bahn vonalon, ez a vasútvonal kötötte össze Badent Svájccal. A mai főpályaudvar 1871-től szolgálja az utasokat.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hivatalos és írott nyelv a német. A város lakosságának 77,7% német anyanyelvű. Az olaszok aránya 4,7%, a jugoszláv utódállamokból származóké 2,4%, a spanyoloké 2,2%, a franciáké 2,1%.

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katolikusok aránya ma 33,3%. 12000 fő ortodox vallású. 5000 zsidó él a városban.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi központ Svájcban. Gépipara, elektronikai ipara, porcelánipara és vegyipara jelentős.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi, de jól karbantartott villamos

A városi forgalomban autóbuszok mellett kék színű villamosok is működnek. A zürichi repülőtér, Svájc legnagyobb nemzetközi repülőtere, a várostól kb. 8 km távolságra, Kloten közelében található. A város pályaudvara is hatalmas forgalmat bonyolít le.

Légi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zürichi repülőtér (németül: Flughafen Zürich; angolul: Zürich Airport vagy Kloten Airport) Svájc legforgalmasabb[2] repülőtere. Innen a világ 5 kontinense elérhető közvetlen járatokkal. Ez a repülőtér a Swiss svájci légitársaság bázisrepülőtere.

A repülőtér a város északi részénél fekszik, közvetlen tömegközlekedési kapcsolattal rendelkezik a város központi részével.

Vasúti[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Távolsági

A város fő pályaudvara a Zürichi főpályaudvar (németül: Zürich Hauptbahnhof), amely Svájc legnagyobb pályaudvara is egyben. Belföldi és nemzetközi vonatok egyaránt érintik az állomást. Átlagosan napi 2.900 vonatot szolgál ki. 26 vágánya van és napi közel 340.000 utas fordul meg itt. A nagy forgalom és az S-Bahn szerelvények miatt a peronok egy része a föld alatt található. Nemzetközi vonatok tekintetében érintik: CNL (CityNightLine), TGV, EC (EuroCity), EN (EuroNight) és ICE (InterCityExpress) szerelvények.

S-Bahn Zürich városát átszövik az S-Bahnok. A 22 S-Bahn vonal mindegyike megáll Zürich központjában. Fontosabb megállóhelyek az S-Bahn hálózaton:

  • Zürich Flughafen (repülőtér)
  • Stadelhofen (városközpontnál)
  • Hauptbahnhof (főpályaudvar)

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Grossmünster templom Zürichben

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1833 óta egyetemi város. Műszaki főiskolája, az Eidgenössische Technische Hochschule sok Nobel-díjassal büszkélkedhet. Zenei főiskolája is van.

Városvezetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zürich városában a polgármesteri cím (Bürgermeister) 1803-ig létezett, a városnak 1803-tól elnökei vannak (Stadtpresident ill. nő esetén Stadtpresidentin).

  • Hans Konrad Escher, 1803
  • Hans Rudolf Werdmüller, 1804
  • Johann Heinrich Landolt, 1810
  • Hans Georg Finsler, 1815
  • Hans Konrad Vogel, 1821
  • Georg Konrad Bürkli, 1831
  • Johann Jakob Escher, 1831
  • Paul Karl Eduard Ziegler, 1837
  • Johann Ludwig Hess, 1840
  • Johann Heinrich Mousson, 1863
  • Melchior Römer, 1869
  • Hans Konrad Pestalozzi, 1889
  • Robert Billeter, 1909
  • Hans Nägeli (Demokraten), 1917
  • Emil Klöti (SPS), 1928
  • Ernst Nobs (SPS), 1942
  • Adolf Lüchinger (SPS), 1944
  • Emil Landolt (FDP), 1949
  • Sigmund Widmer (LdU) 1966
  • Thomas Wagner (FDP), 1982
  • Josef Estermann (SPS), 1990
  • Elmar Ledergerber (SPS), 2002
  • Corinne Mauch (SP), 2009

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Grossmünster (Nagytemplom; 12. és 13. század)
  • Miasszonyunk-templom (13. – 15. század)

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Televízió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Svájci televízió (SRF) a városban székel. A helyi televíziók többek között a TeleZüri, Tele 24 (egész Svájcban fogható). Magántelevíziók: TV Star, U1 TV

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Svájci rádió (DRS), ennek 3 adója DRS 1, DRS 2, DRS 3. Ezeket az adókat a régióban foghatják a hallgatók. A híreket Bernből sugározzák.

Helyi rádióadók: Radio 24, Energy Zürich, Radio LoRa és a Radio Tropic.

Újságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Neue Zürcher Zeitung napilap, a Blick bulvárlap.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzeti Múzeum épülete
  • Városi múzeum, kiemelkedő gótikus szobrászati és festészeti anyaggal.
  • A svájci nemzeti múzeum a főpályaudvar mellett található. Elmeséli Svájc történetét képekkel, festményekkel, szobrokkal.
  • Zoológiai múzeum
  • Népművészet múzeuma
  • Alkotás múzeuma
  • "Sisakház"
  • Bellerive Múzeum
  • Botanikus kert az egyetemen
  • Sihlwaldi természeti központ
  • Madárház
  • Langenbergi vadaspark
  • Állatkert

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Futball: FC Zürich, Grasshopper-Club Zürich, FC Seefeld Zürich, YF Juventus
  • Jéghoki: ZSC Lions, GCK, SCZ
  • Kézilabda: Handball Grasshopper-Club Zürich, ZMC Amicitia Zürich, TV Witikon
  • Atlétika: Leichtathletik-Club Zürich (LCZ), TV Unterstrass (TVU)
  • Röplabda: VBC Voléro Zürich, KSC Wiedikon
  • Baseball: Zürich Challengers, Barracudas Zürich, Zürich Lions
  • Tollas: Erster Zürcher BC, BC Vital, Akad. Badmintonverein Zürich ABV, BC Irchel Zürich
  • Strandröplabda csapat
  • American Football Renegades
  • Kosárlabda: Basketballclub Zürich Academica, Basketballclub Zürich Korac, Basketballclub Efes

Szórakozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panoráma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zürichi óváros egy panorámaképe
A zürichi óváros egy panorámaképe

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zürich témájú médiaállományokat.
Wikitravel
A Wikitravel tartalmaz Zürich témájú leírást.