Reykjavík

Reykjavík
A város látképe a Hallgrímskirkjából
Mottó: Stærsta smáborg í heimi (A világ legnagyobb kisvárosa)
Közigazgatás
Ország	Izland
Polgármester	Jón Gnarr
Irányítószám	101-155
Népesség
Teljes népesség	113 387 fő (2003) +/-
Népsűrűség	413,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	274,5 km²
Időzóna	WET, UTC+0
Elhelyezkedése
Reykjavík Pozíció Izland térképén
é. sz. 64° 8′, ny. h. 21° 56′64.1333333333, -21.9333333333

Reykjavík (IPA [ˈreiːcaˌviːk]) Izland fővárosa, az ország legnagyobb városa és a világ legészakibb fővárosa. Elővárosaival együtt az ország népességének mintegy 60%-át tömöríti.

Földrajz

Reykjavík Délnyugat-Izlandon található, a Faxaflói öböl partján. A város nagy része a Seltjarnarnes-félszigeten található, de a külvárosok délre és keletre messzire elnyúlnak innen. A város jellegzetesen skandináv: tiszta (Izlandon nem ismerik a szemetelést)^[forrás?], hűvös, elegáns. A belvárosban találunk kanyargós, patinás utcákat, a külvárosok kevésbé sűrűn vannak beépítve, sok a füves terület, és park is van jó néhány.

A város közelében a legmagasabb pont az Esja (914 m).

Éghajlat

Nagyon közel fekszik az északi sarkkörhöz, így a tél közepén csak négy órára jön fel a nap, viszont nyár közepén nem sötétedik be. (A Nap lebukik a horizont alá, de a légkör fénytörésének köszönhetően világos marad.)

Reykjavík éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	10,1	9,9	11,7	14,7	20,6	22,4	25,7	24,8	18,5	15,7	12,6	12,0	25,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	2,5	2,8	3,4	6,1	9,7	12,4	14,2	13,6	10,9	7,0	4,1	3,1	7,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−2,4	−2,4	−1,9	0,5	3,8	7,0	8,8	8,4	5,7	2,2	−0,5	−1,8	2,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−19,7	−17,6	−16,4	−16,4	−7,7	−0,7	2,7	−0,4	−4,4	−10,6	−15,1	−16,8	−19,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	81	86	81	56	53	44	53	69	72	74	80	94	842
Havi napsütéses órák száma	20	60	109	164	200	173	168	155	119	93	41	21	1326
Forrás: Iceland Met Office

Történelem

Reykjavík az 1860-as években

Az izlandi honfoglalás 1100. évfordulója 1974-ben

Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov találkozója 1986-ban

A kezdetek

A Landnámabók (az izlandi honfoglalás könyve) szerint Izland első telepese, Ingólfur Arnarson a mai Reykjavíknak helyet adó félszigeten hozta létre gazdaságát. A hely nevét (Reykjavík, azaz „füstös öböl”) a terület hévízforrásaiból feltörő gőz nyomán kapta. Középkori források nem tesznek komolyabb említést a faluról.

Várossá és fővárossá válás

A 18. század közepén Skúli Magnússon királyi kincstárnok tevékenységének köszönhetően a gazdaság körül kis városka kezdett kialakulni. A „Reykjavík atyjaként” ismert Magnússon az izlandi gazdaság korszerűsítésére törekedve gyapjúfeldolgozó műhelyeket alapított a településen, ezzel elindítva annak fejlődését. Reykjavík 1786-ban kapott városi rangot; ekkor méeg alig 200 lakosa volt.

Az izlandi parlament, az Alþingi 1798-as feloszlatásáig Þingvellirben működött. Amikor 1845-ben újra összehívták, székhelye már Reykjavík lett. Ennek köszönheti a város, hogy amikor Izland előbb önkormányzatot kapott, majd elnyerte függetlenségét Dániától, az ország fővárosa lett.

A 20. század 20-as, 30-as éveiben a növekvő izlandi halászhajóflották mind Reykjavíkból indultak, és a fő ipari tevékenység a halászat volt, de a világválság Reykjavíkot is utolérte, és komoly munkanélküliséggel sújtotta.

A II. világháborútól napjainkig

A második világháború után felgyorsult a város fejlődése. Vidékről egyre nagyobb tömegek költöztek Reykjavíkba, mivel a mezőgazdasági technológia fejlődése egyre kevesebb munkaerőt igényelt. Főleg a fiatalok költöztek a városba. Reykjavík egyszerű faluból modern várossá vált.

1972-ben a város adott helyt a sakkvilágbajnoki döntőnek, melyet Bobby Fischer és Borisz Szpasszkij vívott egymással.

1986-ban itt találkozott egymással Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.

Önkormányzat és közigazgatás

A várost a városi tanács irányítja, amit a 18 év feletti, regisztrált reykjavíki lakosok közvetlenül választanak. A tanácsnak 15 tagja van, akiknek a mandátuma 4 évre szól.

A polgármestert a városi tanács választja, többnyire saját tagjai közül, de elvileg lehetséges olyan polgármester is, aki nem tagja a tanácsnak.

Polgármesterek

• Jón Gnarr: 2010. június 15. -
• Hanna Birna Kristjánsdóttir: 2008. augusztus 21. - 2010. június 15.
• Ólafur F. Magnússon: 2008. január 24. - 2008. augusztus 21.
• Dagur B. Eggertsson: 2007. október 16. - 2008. január 24.
• Vilhjálmur Þ. Vilhjálmsson: 2006. június 13. - 2007. október 16.
• Steinunn Valdís Óskarsdóttir: 2004. november 30. – 2006. június 13.
• Þórólfur Árnason: 2003. február 1. – 2004. november 30.
• Ingibjörg Sólrún Gísladóttir: 1994. június 13. – 2003. február 1.
• Árni Sigfússon: 1994. március 17. – 1994. június 13.
• Markús Örn Antonsson: 1991. július 16. – 1994. március 17.
• Davíð Oddsson: 1982. május 27. – 1991. július 16.
• Egill Skúli Ingibergsson: 1978. augusztus 15. – 1982. május 27.
• Birgir Ísleifur Gunnarsson: 1972. december 1. – 1978. augusztus 15.
• Geir Hallgrímsson: 1960. október 6. – 1972. december 1.
• Auður Auðuns és Geir Hallgrímsson: 1959. november 19. – 1960. október 6.
• Gunnar Thoroddsen: 1947. február 4. – 1959. november 19.
• Bjarni Benediktsson: 1940. október 8. – 1947. február 4.
• Pétur Halldórsson: 1935–1940
• Jón Þorláksson: 1932–1935
• Knud Zimsem: 1914–1932
• Páll Einarsson: 1908–1914

Népesség

Reykjavík lakossága 2003-ban 113 387 (57 737 nő és 55 650 férfi) fő volt. Nagy-Reykjavík lakossága ennél lényegesen több: 2003-ban 181 746 fő. Nagy-Reykjavík 6 települést foglal magába a fővároson kívül, melyek lakossága az alábbi:

• Álftanes: 1 876
• Garðabær: 8 863
• Hafnarfjörður: 21 190
• Kópavogur: 25 291
• Mosfellsbær: 6 573
• Seltjarnarnes: 4 566

A lakosság alakulása

• 1801 – 600
• 1860 – 1 450
• 1901 – 6 321
• 1910 – 11 449
• 1920 – 17 450
• 1930 – 28 052
• 1940 – 38 308
• 1950 – 55 980
• 1960 – 72 407
• 1970 – 81 693
• 1980 – 83 766
• 1985 – 89 868
• 1990 – 97 569
• 1995 – 104 258
• 2003 – 113 387

Infrastruktúra

Utcakép a belvárosból

Közlekedés

Közösségi közlekedés

Helyijáratú autóbusz

Tömegközlekedés van a városban, de csak buszok formájában, és nem túl népszerű, hiszen a többségnek van autója, és azzal nagyon jól lehet a városban közlekedni.

Közúti közlekedés

Izland az elsők között van a világon az autótulajdonosok arányát tekintve; Reykjavíkban 680 személygépkocsi jut 1000 lakosra. Ennek ellenére nem jellemző a városban a forgalmi dugó.

A főbb utak mind többsávosak, ezek kötik össze a különböző városrészeket. A város legtöbb részén parkolóhelyet is könnyű találni.

Az izlandi 1-es főút (mely ma már az egész szigeten körbemegy) érinti a várost, így a főváros összeköttetése nagyon jó az ország többi részével.

Kerékpáros közlekedés

A néha mostoha időjárási körülmények ellenére a kerékpáros közlekedés népszerűsége folyamatosan emelkedik. Ennek főbb okai – más európai városokhoz hasonlóan – a környezetvédelem, a forgalmi dugók, az üzemanyagárak és az egészségmegőrzés. Nagy-Reykjavíkban 100 km vegyes használatú út mellett eddig 7 km elválasztott kerékpárút létesült, de a kormány egyre több forrást biztosít a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére, és a jövőben minden utat a kerékpározás szempontjait figyelembe véve építenek majd.

Repülőtér

Az ország második legnagyobb reptere (Keflavík nemzetközi reptere a legnagyobb) a városon belül helyezkedik el, a belvárostól délre. Leginkább belföldi járatok használják ezt a repülőteret, de indul innen repülőgép Grönlandra és Feröerre is.

Kikötők

Reykjavíknak két kikötője van. A régi kikötő a belvároshoz közel található, melyet főleg a halászok és a sétahajók használnak. A város keleti részén van a Sundahöfn, ami az ország legnagyobb teherkikötője.

Fűtés

A város legtöbb házában a fűtést geotermikus energia felhasználásával oldják meg. Ez a világ legnagyobb ilyen típusú rendszere.

Látványosságok

A város látképe a Hallgrímskirkjából

• Alþingishús – a Parlament (Alþing) épülete
• Hallgrímskirkja – a város közepén egy dombtetőre épült jellegzetes templom
• Perlan – híres étterem
• Laugarvegurinn – Reykjavík híres utcája
• Þjóðminjasafnið – Izlandi Nemzeti Múzeum
• Ráðhús Reykjavíkur – Városháza
• Nauthólsvík – termálfürdő

Kultúra

A Reykjavíki Nemzetközi Filmfesztivál egyik vetítése egy uszodában

Oktatási rendszer

Felsőoktatás

Főiskolák:

• Menntaskólinn í Reykjavík (MR)
• Menntaskólinn við Hamrahlíð (MH)
• Verzlunarskóli Íslands (VÍ)
• Menntaskólinn við Sund (MS)
• Borgarholtsskóli
• Fjölbrautarskólinn við Ármúla (FÁ)
• Iðnskólinn í Reykjavík (IR)
• Hraðbraut
• Kvennaskólinn í Reykjavík

Egyetemek:

• Háskóli Íslands
• Háskólinn í Reykjavík

Sport

• Fram
• Knattspyrnufélag Reykjavíkur (K.R.)
• Víkingur
• Þróttur
• Knattspyrnufélagið Valur (Valur)
• Íþróttafélag Fatlaðra í Reykjavík – mozgássérültek egyesülete
• Íþróttabandalag Reykjavíkur
• Skautafélagið í Reykjavík
• Tennis- og badmintonfélag Reykjavíkur

Személyek

• Itt született Hannes Kristján Steingrímur Finsen (1828–1892) jogász, Feröer kormányzója
• Itt tanult Matthías Jochumsson (1835–1920) költő
• Itt tanult Fríðrikur Petersen (1853–1917) költő, politikus
• Itt tanult Niels Ryberg Finsen (1860–1904) Nobel-díjas orvos
• Itt született Halldór Laxness (1902–1998) Nobel-díjas író
• Itt született Jóhanna Sigurðardóttir (1942), Izland miniszterelnöke
• Itt élt és hunyt el Bobby Fischer (1943–2008) sakknagymester, sakkvilágbajnok
• Itt született Geir Haarde (1951), Izland miniszterelnöke
• Itt született Arnaldur Indriðason (1961) krimiíró
• Itt született Björk (1965) énekesnő
• Itt született Birgitta Jónsdóttir (1967) művész, aktivista
• Itt született Eiður Guðjohnsen (1978) labdarúgó

Matthías Jochumsson

Halldór Laxness

Bobby Fischer

Arnaldur Indriðason

Björk

További információk

• Hivatalos honlap (izlandi, lengyel, angol)
• Hivatalos idegenforgalmi oldal (angol, izlandi, francia)
• Képek Reykjavíkról
• Térkép
• Reykjavík.lap.hu - linkgyűjtemény

Előző: Weimar

Európa kulturális fővárosa 2000 Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela, Avignon ls Bologna mellett

Következő: Rotterdam, Porto

• A Wikimédia Commons tartalmaz Reykjavík témájú médiaállományokat.

• A Reykjavík címszó megtalálható a magyar Wikiszótárban.