Reykjavík

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Reykjavík
Islande - Rekjavik du haut de la cathédrale.JPG
A város látképe a Hallgrímskirkjából
Reykjavík címere
Reykjavík címere
Reykjavík zászlaja
Reykjavík zászlaja
Mottó: Stærsta smáborg í heimi (A világ legnagyobb kisvárosa)
Közigazgatás
Ország  Izland
Polgármester Jón Gnarr
Irányítószám 101-155
Népesség
Teljes népesség 113 387 fő (2003) +/-
Népsűrűség 413,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 274,5 km²
Időzóna WET, UTC+0
Elhelyezkedése
Reykjavík (Izland)
Reykjavík
Reykjavík
Pozíció Izland térképén
é. sz. 64° 09′, ny. h. 21° 53′Koordináták: é. sz. 64° 09′, ny. h. 21° 53′

Reykjavík (IPA [ˈreiːcaˌviːk]) Izland fővárosa, az ország legnagyobb városa és a világ legészakibb fővárosa. Elővárosaival együtt az ország népességének mintegy 60%-át tömöríti.[1]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reykjavík Délnyugat-Izlandon található, a Faxaflói öböl partján. A város nagy része a Seltjarnarnes-félszigeten található, de a külvárosok délre és keletre messzire elnyúlnak innen. A város jellegzetesen skandináv: tiszta (Izlandon nem ismerik a szemetelést)[forrás?], hűvös, elegáns. A belvárosban találunk kanyargós, patinás utcákat, a külvárosok kevésbé sűrűn vannak beépítve, sok a füves terület, és park is van jó néhány.

A város közelében a legmagasabb pont az Esja (914 m).

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon közel fekszik az északi sarkkörhöz, így a tél közepén csak négy órára jön fel a nap, viszont nyár közepén nem sötétedik be. (A Nap lebukik a horizont alá, de a légkör fénytörésének köszönhetően világos marad.)

Reykjavík éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 10,1 9,9 11,7 14,7 20,6 22,4 25,7 24,8 18,5 15,7 12,6 12,0 25,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,5 2,8 3,4 6,1 9,7 12,4 14,2 13,6 10,9 7,0 4,1 3,1 7,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −2,4 −2,4 −1,9 0,5 3,8 7,0 8,8 8,4 5,7 2,2 −0,5 −1,8 2,3
Rekord min. hőmérséklet (°C) −19,7 −17,6 −16,4 −16,4 −7,7 −0,7 2,7 −0,4 −4,4 −10,6 −15,1 −16,8 −19,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 81 86 81 56 53 44 53 69 72 74 80 94 842
Havi napsütéses órák száma 20 60 109 164 200 173 168 155 119 93 41 21 1326
Forrás: Iceland Met Office


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reykjavík az 1860-as években
Az izlandi honfoglalás 1100. évfordulója 1974-ben
Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov találkozója 1986-ban

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Landnámabók (az izlandi honfoglalás könyve) szerint Izland első telepese, Ingólfur Arnarson a mai Reykjavíknak helyet adó félszigeten hozta létre gazdaságát. A hely nevét (Reykjavík, azaz „füstös öböl”) a terület hévízforrásaiból feltörő gőz nyomán kapta.[1] Középkori források nem tesznek komolyabb említést a faluról.

Várossá és fővárossá válás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 18. század közepén Skúli Magnússon királyi kincstárnok tevékenységének köszönhetően a gazdaság körül kis városka kezdett kialakulni. A „Reykjavík atyjaként” ismert Magnússon az izlandi gazdaság korszerűsítésére törekedve gyapjúfeldolgozó műhelyeket alapított a településen, ezzel elindítva annak fejlődését. Reykjavík 1786-ban kapott városi rangot;[1] ekkor még alig 200 lakosa volt.

Az izlandi parlament, az Alþingi 1798-as feloszlatásáig Þingvellirben működött. Amikor 1845-ben újra összehívták, székhelye már Reykjavík lett. Ennek köszönheti a város, hogy amikor Izland előbb önkormányzatot kapott, majd elnyerte függetlenségét Dániától, az ország fővárosa lett.[1]

A 20. század 20-as, 30-as éveiben a növekvő izlandi halászhajóflották mind Reykjavíkból indultak, és a fő ipari tevékenység a halászat volt, de a világválság Reykjavíkot is utolérte, és komoly munkanélküliséggel sújtotta.

A II. világháborútól napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború után felgyorsult a város fejlődése. Vidékről egyre nagyobb tömegek költöztek Reykjavíkba, mivel a mezőgazdasági technológia fejlődése egyre kevesebb munkaerőt igényelt. Főleg a fiatalok költöztek a városba. Reykjavík egyszerű faluból modern várossá vált.

1972-ben a város adott helyt a sakkvilágbajnoki döntőnek, melyet Bobby Fischer és Borisz Szpasszkij vívott egymással.

1986-ban itt találkozott egymással Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost a városi tanács irányítja, amit a 18 év feletti, regisztrált reykjavíki lakosok közvetlenül választanak. A tanácsnak 15 tagja van, akiknek a mandátuma 4 évre szól.

A polgármestert a városi tanács választja, többnyire saját tagjai közül, de elvileg lehetséges olyan polgármester is, aki nem tagja a tanácsnak.

Polgármesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jón Gnarr: 2010. június 15. -
  • Hanna Birna Kristjánsdóttir: 2008. augusztus 21. - 2010. június 15.
  • Ólafur F. Magnússon: 2008. január 24. - 2008. augusztus 21.
  • Dagur B. Eggertsson: 2007. október 16. - 2008. január 24.
  • Vilhjálmur Þ. Vilhjálmsson: 2006. június 13. - 2007. október 16.
  • Steinunn Valdís Óskarsdóttir: 2004. november 30. – 2006. június 13.
  • Þórólfur Árnason: 2003. február 1. – 2004. november 30.
  • Ingibjörg Sólrún Gísladóttir: 1994. június 13. – 2003. február 1.
  • Árni Sigfússon: 1994. március 17. – 1994. június 13.
  • Markús Örn Antonsson: 1991. július 16. – 1994. március 17.
  • Davíð Oddsson: 1982. május 27. – 1991. július 16.
  • Egill Skúli Ingibergsson: 1978. augusztus 15. – 1982. május 27.
  • Birgir Ísleifur Gunnarsson: 1972. december 1. – 1978. augusztus 15.
  • Geir Hallgrímsson: 1960. október 6. – 1972. december 1.
  • Auður Auðuns és Geir Hallgrímsson: 1959. november 19. – 1960. október 6.
  • Gunnar Thoroddsen: 1947. február 4. – 1959. november 19.
  • Bjarni Benediktsson: 1940. október 8. – 1947. február 4.
  • Pétur Halldórsson: 1935–1940
  • Jón Þorláksson: 1932–1935
  • Knud Zimsem: 1914–1932
  • Páll Einarsson: 1908–1914

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reykjavík lakossága 2003-ban 113 387 (57 737 nő és 55 650 férfi) fő volt. Nagy-Reykjavík lakossága ennél lényegesen több: 2003-ban 181 746 fő. Nagy-Reykjavík 6 települést foglal magába a fővároson kívül, melyek lakossága az alábbi:

  • Álftanes: 1 876
  • Garðabær: 8 863
  • Hafnarfjörður: 21 190
  • Kópavogur: 25 291
  • Mosfellsbær: 6 573
  • Seltjarnarnes: 4 566

A lakosság alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1801 – 600
  • 1860 – 1 450
  • 1901 – 6 321
  • 1910 – 11 449
  • 1920 – 17 450
  • 1930 – 28 052
  • 1940 – 38 308
  • 1950 – 55 980
  • 1960 – 72 407
  • 1970 – 81 693
  • 1980 – 83 766
  • 1985 – 89 868
  • 1990 – 97 569
  • 1995 – 104 258
  • 2003 – 113 387

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utcakép a belvárosból

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közösségi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyijáratú autóbusz

Tömegközlekedés van a városban, de csak buszok formájában, és nem túl népszerű, hiszen a többségnek van autója, és azzal nagyon jól lehet a városban közlekedni.

Közúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Izland az elsők között van a világon az autótulajdonosok arányát tekintve; Reykjavíkban 680 személygépkocsi jut 1000 lakosra.[2] Ennek ellenére nem jellemző a városban a forgalmi dugó.

A főbb utak mind többsávosak, ezek kötik össze a különböző városrészeket. A város legtöbb részén parkolóhelyet is könnyű találni.

Az izlandi 1-es főút (mely ma már az egész szigeten körbemegy) érinti a várost, így a főváros összeköttetése nagyon jó az ország többi részével.

Kerékpáros közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A néha mostoha időjárási körülmények ellenére a kerékpáros közlekedés népszerűsége folyamatosan emelkedik. Ennek főbb okai – más európai városokhoz hasonlóan – a környezetvédelem, a forgalmi dugók, az üzemanyagárak és az egészségmegőrzés. Nagy-Reykjavíkban 100 km vegyes használatú út mellett eddig 7 km elválasztott kerékpárút létesült, de a kormány egyre több forrást biztosít a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére, és a jövőben minden utat a kerékpározás szempontjait figyelembe véve építenek majd.[2]

Repülőtér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország második legnagyobb reptere a városon belül helyezkedik el, a belvárostól délre. Leginkább belföldi járatok használják ezt a repülőteret, de indul innen repülőgép Grönlandra és Feröerre is. A Keflavík nemzetközi repülőtér a legnagyobb Izlandon, kb. 50 km-re délnyugatra van a várostól, de gyakorlatilag az is Reykjavík repülőterének számít.

Kikötők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reykjavíknak két kikötője van. A régi kikötő a belvároshoz közel található, melyet főleg a halászok és a sétahajók használnak. A város keleti részén van a Sundahöfn, ami az ország legnagyobb teherkikötője.

Fűtés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város legtöbb házában a fűtést geotermikus energia felhasználásával oldják meg. Ez a világ legnagyobb ilyen típusú rendszere.

Látványosságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város látképe a Hallgrímskirkjából
  • Alþingishús – a Parlament (Alþing) épülete
  • Hallgrímskirkja – a város közepén egy dombtetőre épült jellegzetes templom
  • Perlan – híres étterem
  • Laugarvegurinn – Reykjavík híres utcája
  • Þjóðminjasafnið – Izlandi Nemzeti Múzeum
  • Ráðhús Reykjavíkur – Városháza
  • Nauthólsvík – termálfürdő

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Reykjavíki Nemzetközi Filmfesztivál egyik vetítése egy uszodában

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főiskolák:

  • Menntaskólinn í Reykjavík (MR)
  • Menntaskólinn við Hamrahlíð (MH)
  • Verzlunarskóli Íslands (VÍ)
  • Menntaskólinn við Sund (MS)
  • Borgarholtsskóli
  • Fjölbrautarskólinn við Ármúla (FÁ)
  • Iðnskólinn í Reykjavík (IR)
  • Hraðbraut
  • Kvennaskólinn í Reykjavík

Egyetemek:

  • Háskóli Íslands
  • Háskólinn í Reykjavík

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reykjavíkban számos sportegyesület tevékenykedik. A legnevesebbek közülük a Knattspyrnufélagið Fram (labdarúgás és kézilabda), Ungmennafélagið Fjölnir (labdarúgás és sok más sportág), Fylkir (labdarúgás), Knattspyrnufélag Reykjavíkur (labdarúgás), Ísknattleiksfélagið Björninn (jégkorong), Skautafélag Reykjavíkur (jégkorong), Víkingur Reykjavík (labdarúgás), Valur (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda), Þróttur Reykjavík (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, tenisz), Tennis- og Badmintonfélag Reykjavíkur (tenisz, tollaslabda).

A városban három stadion is van, a legnagyobb a Laugardalsvöllur, a másik kettő a Valbjarnarvöllur és a Laugardalshöllin.

Izlandon a sakk rendkívül népszerű, nemzeti sport. 1972-ben itt került sor a sakkvilágbajnoki páros mérkőzésre a szovjet Borisz Vasziljevics Szpasszkij és az amerikai Bobby Fischer között, ami az utóbbi győzelmével végződött. 2005-ben Bobby Fischer Izlandon telepedett le, itt élte utolsó éveit.

A rendszeresen Izlandon rendezett nemzetközi sportesemények közül fontos az Iceland International tollaslabda-verseny.

Személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panoráma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város egy panorámaképe
A város egy panorámaképe

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d About Reykjavík (angol nyelven). Visit Reykjavík. [2010. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 15.)
  2. ^ a b Cycling is on the rise in Iceland (angol nyelven). Eltis, 2012. szeptember 19. (Hozzáférés: 2012. október 24.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző:
Weimar
Európa kulturális fővárosa
2000
Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela, Avignon ls Bologna mellett
Következő:
Rotterdam, Porto