Avignon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Avignon
Avignon, Palais des Papes depuis Tour Philippe le Bel by JM Rosier.jpg
Avignon - egykori pápai palota
Avignon címere
Avignon címere
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Provence-Alpes-Côte d’Azur
Megye Vaucluse
Kerület Avignon
Kanton 4 kanton
Településtársulás Communauté d'agglomération du Grand Avignon
Polgármester Cécile Helle (2014–2020)
INSEE-kód 84007-84000
Irányítószám 84000
Népesség
Teljes népesség 90 194 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 1392 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 64.78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Avignon (Franciaország)
Avignon
Avignon
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 43° 56′ 58″, k. h. 4° 48′ 32″Koordináták: é. sz. 43° 56′ 58″, k. h. 4° 48′ 32″

Avignon város Franciaországban, Vaucluse megyében, a Rhône folyó bal partján. Gyakran a Pápák városának is említik, mivel a 1415. században számos pápa és ellenpápa itt vezette hivatalát (Avignoni fogság). Vaucluse megye legnagyobb városa. A város szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Avignon légifelvétele

A város a Rhône folyó bal partján fekszik, Marseille városától kb. 85 km-re északra. Éghajlata mediterrán típusú; száraz, meleg nyárral és enyhe, esős téllel.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Avignon óvárosának egy képe

A várost a Cavares, vagy Cavari gall törzs alapította. Az északi végében található sziklás területen kelta erőd foglalhatott helyet. A város virágzó település volt a római hódítások idején. Ekkor a Római Birodalom első Alpokon túli provinciájához, Gallia Narbonensishoz tartozott. Az 5. századi barbár pusztítás következtében nem sok emlék maradt fent ebből az időszakból. A gótok kezébe került várost 736-ben a szaracénok foglalták el, majd 737-ben Martell Károly rombolta le. A 9. századtól az Burgundiai Királyság része. A királyságot II. Konrád német-római császár idejében, 1033-ban a Német-római Birodalomhoz csatolták. A város a 12. században köztársasággá alakult, konzuli kormányzási formával. A független köztársaságnak 1226-ban, az albigens keresztes hadjáratok idején lett vége. Miután az állampolgárok megtagadták a kapuk kinyitását VIII. Lajos francia király és a pápai küldöttek előtt, három hónapos ostrom vette kezdetét, aminek a végén a város kapitulált. 1251-ben Avignon IX. Lajos francia király testvéreinek kezébe került (Anjou Károly és Alphonse de Poitiers). 1271-ben, Alphonse de Poitiers halálakor Avignon és az azt körülvevő Comtat – Venaissin grófság a Francia Királyság része lett.

1309-ben V. Kelemen pápa tartózkodási helyéül választotta. 1309. március 9. – 1377. január 13.-ig Avignon volt a pápaság székhelye Róma helyett, ami szakadást okozott a katolikus egyházban (Avignoni fogság). A város és a környező Comtat – Venaissin grófságot a szicíliai Anjou ház irányította. Ekkor a város és a környező Comtat – Venaissin grófságot az Anjou házból való Szicíliai királyok irányították. IV. (Szép) Fülöp francia király, aki apjától örökölte Alphonse de Poitiers (Toulouse hajdani grófja) minden jogát, átruházta azt II. Károlyra, Nápoly királyára és Provence grófjára 1290-ben. Ravasz módon azonban, mivel a folyó keleti partja alkotta a királyság határát, amikor áradási időszakokban a folyó elöntötte a várost, Fülöp megadóztatta a várost. 1348-ban I. Johanna nápolyi királynő, Provence grófnője eladta a várost VI. Kelemen pápának, 80 000 florinért.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született 1591. március 15-én Alexandre de Rhodes jezsuita misszionárius, a ma használt vietnami latin betűs írás kidolgozója.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző:
Weimar
Európa kulturális fővárosa
2000
Reykjavík, Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela és Bologna mellett
Következő:
Rotterdam, Porto