Siena

Ez a szócikk az olasz városról szól. Az olasz megyét lásd a Siena (megye) cikk alatt.

Siena
Siena címere
Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Toszkána
Megye	Siena
Polgármester	Maurizio Cenni
Irányítószám	53100, 53010
Körzethívószám	0577
Népesség
Teljes népesség	54 498 fő (2004) +/-
Népsűrűség	447 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	322 m
Terület	118 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Siena Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 43° 20′ k. h. 11° 20′43.3333333333, 11.3333333333
Siena weboldala

Siena történelmi központja
Világörökség
A sienai dóm
Adatok
Ország	Olaszország
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, IV
Felvétel éve	1996
Elhelyezkedése
Siena történelmi központja Pozíció Olaszország térképén

Siena város Olaszországban, Toszkána régióban, az azonos nevű megye székhelye; három összefüggő dombon fekszik, Firenzétől 70 kilométerre. A nagy idegenforgalmat lebonyolító kereskedő- és iskolaváros lakóinak száma 54 498. Európa legnagyszerűbb gótikus városa. Sienát a hagyomány szerint Senus, Romulus unokaöccse alapította. Bevárosát az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.

Történelem

Az Augustus által alapított ókori település (Saena Iulia) jelentősége a barbár betörések idején nőtt meg. Mivel országutak kereszteződésében épült, hamarosan élénk forgalmú kereskedelmi és pénzügyi központtá vált. A VII. században püspöki és lombard uralkodói székhely. A IX. században frank grófi birtok, Pipin és Nagy Károly idején sok frank lovagi család telepedett le és épített várat a környéken. Jelentős településsé a XII. században fejlődött. A XIII. században mint császárpárti, azaz ghibellin város harcba keveredett a pápapárti, azaz guelf Firenzével, és azt 1260-ban Montapertinél le is győzte. Kereskedőtársaságaiknak – főleg a Buonsignoriknak – bukása miatt a város hanyatlásnak indult. Az 1348. évi pestisjárvány tovább súlyosbította helyzetét; azonban szellemi és művészeti vonzerejét megtartotta. 1399-ben Siena a milánói herceg (Gian Galeazzo) uralma alá került. A XIV–XV. század fordulóján ismét önálló városállam, s virágzásnak idul. 1555-ben V. Károly német-római császár zsoldosai – 18 hónapi ostrom után – beveszik a várost, majd néhány év múlva I. Cosimo de’ Medici, Toszkána nagyhercege terjeszkedő politikájának esett áldozatul.

Művészet

Építészet

Az ősi város mai arculata ugyanolyan, amilyennek a XIII. és XIV. században tervezték és formálták. Katedrálisát, a Santa Maria Assuntát a XII. század közepén kezdték építeni, Nicola és Giovanni Pisano részvételével. Oldalhomlokzata egyszerű fekete-fehér csíkozású márványburkolata tisztán megőrizte a középkori formákat. A jobb oldalhomlokzat mellett magasodik a pisai-lombard stílusú harangtorony. Gótikus temploma még a San Domenico-templom (XIII–XV. század) és az 1326-ban alapított San Francesco-templom, amit a XVII. század közepén barokk stílusban építenek át. A Piazza del Campón emelkedik – a XIII. század végén–XIV. század elején épült, a háromosztatú, gótikus ablakokkal díszített, fölül pártázatos lőrésekkel koronázott téglaépítmény –, a Palazzo Pubblico (a városháza), ami mára múzeum. A város képtára – a Pinacoteca Nazionale – a Palazzo Buonsignori XIV. századi gótikus épületében kapott helyett, s hirdeti sienai művészet eredetiségét.

Festészet

Sienában alkotott Duccio di Buoninsegna, kinek fő műve a „Maesta”, melyet 1308–1311 között festett és a dóm főoltárára szánt. Egyik oldala a trónoló Madonnát, a másik Krisztus életének történetét ábrázolja. Simone Martini és Pietro Lorenzetti gótikus iskolát alapított a városban; finom vonalvezetésük és gondosan válogatott színárnyalataik a városháza festményein tanulmányozhatók; később itt dolgozott Giovanni di Paolo Rucellai († 1481) és Sassetta († 1450/1451). Reneszánsz vonások jelennek meg Jacopo della Querciának († 1438) a Fonte Gaiához készített reliefjein (1409–1419).

Szobrászat

A Battistero San Giovanni (gótikus keresztelőkápolna, 1317–1380) közepén álló márvány keresztelőmedencét Jacopo della Quercia tervezte az 1420-as években késő gótikus-kora reneszánsz stílusban. A domborműveket is ő, valamint Lorenzo Ghiberti († 1455) és Donatello († 1466) készítette. Domenico Beccafumi († 1551), a manierista stílusú művész nem kis részt vállalt a katedrális kövezetének végső kialakításában.

Demográfia

Sport

Labdarúgó csapata az AC Siena, amely az A osztályban játszik.

Kosárlbada-csapata a Montepaschi Mens Sana Basket Siena, amely 1994 óta játszik az A ligában. A középmezőnyben töltött első évek után, mára az olasz bajnokság, és Európa meghatározó csapata lett. Legjobb eredményei: Saporta Kupa-győztes (2001-02), háromszoros olasz bajnok (2003-04, 2006-07, 2007-08), háromszoros olasz Szuper Kupa-győztes (2004-05, 2006-07, 2007-08), Euroliga 3. hely (2007-08), Euroliga 4. helyezett (2003-04).

Palio

A Piazza del Campo a Palio alatt

Hogy érthető legyen, mi mindent is jelent a Palio, a középkorba kell visszamenni. A "palio" szó jelentése: festett, vagy hímzett bársony-, illetve selyemkendo, amelyet a középkorban a lovagi torna gyoztese nyert el. Ezért a szó átvette a "verseny" jelentést, ami a magyar nyelvben is jelen van a "pálya" szóban. Magyarul eredetileg "pályadíj"-ként értették, ebbol maradt meg a "pálya" "verseny" értelemben, majd jelentéstartalma bovült a "pálya helyé"-re is. Sienában a Palio az a többnyire festett selyemzászló, amelyet a Madonnának ajánlanak fel, és a verseny végén a gyoztes városnegyed kapja meg. A Palio jelenti ugyanakkor azt a verenyt is, amelyet kétszer egy évben: július 2-án, Sarlós Nagyboldogasszony napján, és augusztus 16-án, Mária Mennybevétele alkalmából futnak, mindig a Madonna tiszteletére, ekkor kapja meg a gyoztes városnegyed a Palio-t. Az eddigi jelentéseken túl azonban a Palio a sienaiak élete, a Város törvénye, amelynek szellemében élik az év 365 napját.

Négy nap Palio

Négy nap ünnep: ezeket az időpontokat kell figyelni, hogy megismerjük a Palio legjelentősebb eseményeit. Fontos tudnivaló, hogy a tizenhétből csak tíz városnegyed fut a versenyen, ezek részvételét sorshúzás szabályozza, amely minden Palio előtt legalább 20 nappal történik. "Saját jogán" fut az a hét Városnegyed, amelyik az előző év ugyanezen napján nem futott, a többi hármat abból a tízből sorsolják, amelyek viszont akkor részt vettek.

A sorsolás

Az az esemény, amikor a lovakat kiosztják a Palio-n résztvevő tíz Városnegyednek. A futás előtti harmadik nap reggelén a lovak tulajdonosai a Nagykapuhoz (A Városháza Podesztájának udvara: ez a polgármester elnevezése a középkorban) viszik a lovakat, amelyek fizikai állapotát a Város vezetői által megbízott állatorvosokból álló bizottság vizsgálja meg. A lovakat csoportokra osztják, próbaképpen három kört tesznek meg a téren, hogy meg lehessen győződni a pályához való alkalmasságunkról. Amint az összes csoport körbefutott, a Kapitányok a Polgármester jelenlétében kiválasztják a megfelelőnek talált tíz lovat. Ezekután a Palazzo Pubblico (a Városháza másik elnevezése) előtt felállított emelvényen megtartják a sorsolást: minden lóhoz párosítanak egy Városnegyedet. Minden átadáskor a Lovász átveszi a nekik kisorsolt lovat, és a városnegyed lakóinak kíséretében az istállóba vezeti.

A próbák

Összesen hat van belőle, minden reggel (kb. 9 órakor), és minden délután (kb. 19.30-kor), tartják, hogy látni lehessen, hogy a ló és a lovas milyen formában vannak. A lovat a városnegyed istállójából a Nagykapuhoz a városnegyed lakóinak népes csoportja kíséri minden próbára, menet közben többnyire hagyományos dalokat énekelnek. Az ötödiket "főpróbának" nevezik, ennek befejeztével a tíz városnegyed lakossága külön-külön minden városrész szívében, a meghívott vendégekkel együtt összegyűlik, és a győzelem elősegítése céljából nagy vacsorát rendez.

A Palio napja

Reggel 8 óra felé a Városháza előtti Kápolnában az érsek celebrálja "a lovas miséjét". Közvetlenül ez után tartják az utolsó próbát, amelyet "próbafélének" neveznek, mivel a lovasok nem nagyon erőltetik sem magukat, sem a lovakat, tekintettel az esti nagy igénybevételre. 10.30-kor a Városházán a Polgármester jelenlétében történik "a lovasok kinevezése", akik ettől a perctől fogva nem helyettesírhetők. 15 óra körül a Városnegyedek kápolnáiban, megtörténik a lovak megáldása, ezután a városnegyedek személyiségei és a városi elöljárók megszemélyesítői átvonulnak a történelmi városrészen, megállnak a Piazza Salimbeni-n, a Nemesi Kaszinónál, a Palazzo Chigi Saracini előtt, majd a Dóm téren (a Kormánypalota udvara), ahonnan sorban indulnak, hogy a Piazza del Campo-ra érjenek. A korabeli díszmenet 17 óra körül ér a Térre.

A futás

Ahogy a Díszmenetnek vége, a mozsárágyú lövése jelzi, hogy a lovak kilépnek a Nagykapun. Minden lovasnak egy ökörbőr korbácsot adnak át, amellyel a lovat serkenthetik, vagy az ellenfeleket akadályozhatják a futásban. Ezután a "rajt"-hoz mennek, ahol két kötél van kifeszítve, ezek közé kell felsorakozniuk, miután szólították őket. Ennek a belépésnek a sorrendjét is sorshúzás dönti el: van ugyanis egy különleges szerkezet, amelynek hosszú nyaka ovális tartóban végződik, ebbe helyezik a tíz barbero-t (a szó jelenti a versenylovakat is, valamint az őket jelképező játékgolyókat, amelyek a Városnegyed színeit viselik, és a gyerekek szoktak velük játszani). Ahogy fejjel lefelé fordítják a szerkezetet, a golyók véletlenszerűen kerülnek bele a hosszú nyakrészbe, ezek sorrendje szabja meg az indulás sorrendjét. Ezt a műveletet háromszor hajtják végre, hogy a rajtbírónak lehetosége legyen két tartalék rajtra is, amennyiben az első rajt nem szabályos. A Városnegyedeket a kihúzott sorrend szerint szólítják a két kötél közé, de a tizedik "nekifutó" lesz, azaz ő dönti el a rajt pillanatát (csakis amikor ő azt jónak látja). Ebben a pillanatban a rajtbíró leengedi az első kötelet, ezzel indulhat a futás. Ha az indulás érvénytelen, a mozsárágyú lövése megállítja a lovakat, amelyeknek vissza kell térniük az indulás helyére. A lovaknak háromszor kell körbefutniuk a kb. 1000 m pályát, és kizárólag az elsőként befutónak jár a győzelem dicsősége, amit három célbíró hagy jóvá. A"scosso" ló (amelyről leesett a lovas) is hozhat győzelmet az ő Városnegyedének.

A Te Deum

Az ünneplés azonnal kezdetét veszi: a városnegyed lakói átveszik a Palio-t (a győzelmi díjat), és ezzel a S. Maria di Provenzano Bazilikába mennek (a júliusi Palio után), vagy a Dómba (augusztusban), hogy köszönetképpen elénekeljék a Te Deumot. Ettőlfogva egészen őszig bármilyen alkalom megfelelő arra, hogy a város a Campo-n szerzett győzelemre emlékezzen, amikor majd szeptember vége – október eleje táján az ünnepi díszbe öltözött városrészben megtartják "a győzelmi vacsorát", amelyen több ezer városnegyed lakó vesz részt, díszhelyen pedig a győztes ló.

Testvérvárosai

• Németország Weimar
• Németország Wetzlar
• Franciaország Avignon
• Palesztina Dura

A város szülöttei

• Agostino Agazzari, zenész
• III. Sándor pápa
• VII. Sándor pápa
• Cecco Angiolieri, költő
• Domenico Beccafumi, festő
• Ranuccio Bianchi Bandinelli, archeológus
• Vannoccio Biringuccio, mérnök, kémikus
• Jacopo della Quercia (1371/1374 - 1438), szobrász.
• Lorenzo Monaco, festő
• Giovanni di Paolo, festő
• Simone Martini, festő
• III. Piusz pápa
• Gianna Nannini, énekesnő
• Sziénai Szent Katalin (április 29.) (Siena, 1347. március 25. - Róma, 1380. április 29.