UNESCO

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az UNESCO logója

Az UNESCO – (angolul: United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization), az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1945. november 16-án alakult meg.

Az UNESCO tevékenységének célja, hogy megteremtse a civilizációk, kultúrák és emberek közötti, a közös értékek iránti tiszteleten alapuló párbeszédhez szükséges körülményeket. Ez a szerep napjainkban különösen fontos, mert az egész emberiséget fenyegeti, és az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott elveket és értékeket tagadja a terrorizmus. A világnak sürgető szüksége van olyan, az UNESCO küldetésének és tevékenységének fókuszában álló, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező jövőképre, amely magában foglalja a béke megteremtését, az emberi jogok betartását, a kölcsönös tiszteletet, a szegénység megszüntetését, a kultúrák közötti párbeszédet az oktatás, a tudomány, a kultúra és a kommunikáció segítésével.

A Szervezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg 193 ország a tagja. Központja Párizs. itt székel a Végrehajtó Tanács és Titkárság, valamint itt tartják a Közgyűléseket is.

Több mint 50 szervezete van a világ különböző részein. Partnerei a tagállamok kormányzati és nem kormányzati szervezetei, amelyeket a párizsi UNESCO titkárság a tagállamokban működő nemzeti bizottságokon keresztül ér el.

A tagállamok igényei alapján a párizsi titkárság kétéves munkaterv szerint dolgozik, pályázatokat írnak ki képzési programokra, ösztöndíjakra, civil szervezetek támogatására, de konferenciákra, kutatásokra, kiadványokra és szakértői munkák finanszírozására is, melyek több tagország által közösen támogatott akciók, vagy nemzeti programok. A szervezet keretegyezményeket hoz létre szektorain belül adott célok elérése érdekében, amelyekhez a tagállamok csatlakozhatnak. A részes államok hozzájárulásaiból létrehozott alapokból történik az egyes pályázatok finanszírozása.

Minden évben az UNESCO szervezésében világnapokat tartanak, nemzetközi éveket és évtizedeket hirdetnek.[1]

Jelenleg a fenntartható fejlődésre nevelés évtizede (2005-2014) az egyik kiemelt évtized, nemzetközi évek tekintetében pedig 2010 a Kultúrák Közeledésének Éve, 2011 pedig többek között a Kémiai Éve lesz.

Az UNESCO számos díjat is átad, melyek pénzösszegekkel is járnak, a saját szakterületükön kiemelkedőt alkotó egyéneknek, csoportoknak vagy intézményeknek az oktatás, a természettudomány, a társadalomtudomány, a kultúra, a kommunikáció területén.

Az 1984-1985-ös évben az USA, Nagy-Britannia és Szingapúr kilépett a Szervezetből, mert nem értettek egyet az UNESCO céljaival, adminisztrációjának hatékonyságával, de Nagy-Britannia 1997, az USA 2003 és Szingapúr 2007 óta újra tagja a Szervezetnek.

Az UNESCO főigazgatói voltak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti Bizottságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar UNESCO Bizottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar UNESCO Bizottság logója

Magyarország 1948. szeptember 14. óta tagja az UNESCO-nak. A Magyar UNESCO Bizottság az UNESCO programjainak, elveinek magyarországi megvalósítására alakult kormánytanácsadó testület. A Bizottság célja, hogy a világ többi nemzeti bizottságával, a kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, a civil társadalommal, intézményekkel, iskolákkal együttműködve segítse az UNESCO munkáját az oktatás, a tudomány, a kultúra valamint az információ-kommunikáció területén, és elősegítse a magyar tudománynak és kultúrának az UNESCO révén való népszerűsítését. Ennek megvalósítását szolgálják az UNESCO kétévente meghirdetett „Részvételi program” (Participation Programme) pályázatai és az UNESCO-ösztöndíjak, melyek célja, hogy a kiemelt UNESCO-s területeken az emberi erőforrásokat és a nemzeti képességfejlesztést támogassák.

A MUB elnöke: Dr. Hámori József akadémikus

A MUB főtitkára: Kovácsné Bíró Ágnes

2009-től 2013-ig a Magyar Köztársaság Állandó UNESCO Képviseletének munkáját Bogyay Katalin nagykövet irányította.

Nevelésügy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010/2011

  • Az „Oktatást mindenkinek” (EFA - Education for All) program megvalósítása az elmaradott országokban.
  • Az UNESCO oktatási törekvéseinek érvényesítése globális és regionális szinten.

Társult iskolák (ASP Net)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO Associated Schools Project Network ("társult iskolák projekthálózat") programját 1953-ban hozták létre azzal a céllal, hogy hatékonyabbá tegyék az ifjúság UNESCO-s célkitűzések szellemében történő nevelését. Napjainkra 179 ország mintegy 8500 oktatási intézménye csatlakozott a nemzetközi hálózathoz, amelynek tagjai nem különleges vagy kivételezett intézmények, hanem olyan iskolák, amelyek vállalják, hogy mindennapi munkájuk keretében fokozott figyelmet fordítanak a tanulók nemzetközi érdeklődésére és a fenntartható fejlődés iránti érzékenységére, továbbá a békés együttélésre törekvésre és a kultúrák közötti párbeszéd elősegítésére.[2]

UNESCO Tanszékek Hálózata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO Tanszékek Hálózatát 1992-ben hívták életre az UNESCO Közgyűlésének 26. ülése határozatai alapján (1991.). A program jelenleg az UNESCO legfontosabb szektorközi tevékenysége a felsőoktatás területén. Célja a világ egyetemei közötti együttműködés elősegítése, valamint az UNESCO kompetenciájába tartozó területeken történő képzési, kutatási és információs tevékenységek fejlesztése.[3]

UNESCO Klubok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO Klubok, Központ és Egyesületek alatt különböző társadalmi hátterű emberek csoportjait kell érteni, akik szilárdan hisznek az UNESCO programjában és célkitűzéseiben. Az UNESCO számára különösen fontosak a civil kezdeményezések, mivel így a lakosság is aktívan bekapcsolódik a Szervezet programjaiba, elősegíti a béke építését és a kölcsönös elfogadásra való törekvést. Jelenleg körülbelül 3700 UNESCO Klub működik világszerte. Az UNESCO Klubok kezdetben iskolákhoz és egyetemekhez kötődve alakultak meg, de manapság a társadalom minden szegmenséből, kortól függetlenül születnek kezdeményezések. Az UNESCO Klubok tevékenységük tekintetében széles skálán mozognak, mindazonáltal abban egyeznek, hogy az UNESCO Alkotmánya és Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szellemében működnek.[4]

Természettudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010/2011

  • A fenntartható fejlődés és a szegénység megszüntetése érdekében új stratégiák kidolgozása, a gazdasági teljesítménynövelés biztosítása a tudomány, technológia és a fejlesztések terén.
  • Fenntartható édesvíz-, tenger- és földgazdálkodás, illetve felkészülés a természeti csapások megelőzésére és kárainak enyhítésére.

Ember és bioszféra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO 1970-ben Man and Biosphere (MAB), azaz Ember és bioszféra címmel kutatási programot indított a természeti környezet megóvásáért. A programot 1972. június 5-én, a Stockholmban tartott, „Ember és bioszféra” címet viselő ENSZ környezetvédelmi világkonferencián szentesítették a részt vevő országok, valamint ezt a napot határozatukban a nemzetközi környezetvédelem világnapjává nyilvánították.[5]

Fenntartható Fejlődésre Nevelés Évtizede[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2015 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra Nevelés Évtizedének nyilvánította. A nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság alapelvei. Az évtized keretében a páneurópai régióban az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) az UNESCO-val együttműködve megalkotta és elfogadta „A tanulás a fenntartható fejlődés érdekében” stratégiát a régió számára. A stratégia célja, hogy a fenntarthatóság elvei, céljai, módszerei, az ezzel kapcsolatos értékek jelenjenek meg életünk minden színterén, az iskolában, munkahelyen, otthon és a különböző közösségekben.[6]

Társadalomtudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010/2011

  • A kritikus, globális társadalmi változásokra való reagálás.
  • Az egyre aktuálisabb, egész világot érintő etikai kérdések megválaszolása.

COMEST[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „tudományos és technológiai etikai bizottságot" (Committee on Ethics of Science and TEchnology) az UNESCO 29. Közgyűlése hívta életre 1997-ben azzal a céllal, hogy tudományos alapon dolgozza ki a tudomány- és technológiaetika irányelveit, ezzel megerősítse a tudósokat, kutatókat abban a törekvésükben, hogy szellemi munkájukat etikai dimenzióval is bővítsék.[7]

MOST[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MOST („Társadalmi átalakulások kezelése" - Management of Social Transformation) program azon nemzetközi, komparatív és a politikai vonatkozású kutatásokat mozdítja elő, melyek a jelenkori társadalmi átalakulással kapcsolatosak, illetve globálisan nagy fontossággal bírnak.[8]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010/2011

  • A tárgyi és szellemi kulturális javak védelme, felügyelete és megóvása.
  • A társadalmi összetartozás segítése a pluralizmus erősítésével, a kultúrák között párbeszéd előmozdítása, a béke kultúrájának megteremtése és terjesztése.

Kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló egyezmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kulturális sokszínűségről szóló egyetemes nyilatkozat 2001-es elfogadása után 2005 októberében született meg a Kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló egyezmény. A Magyar Köztársaság Országgyűlése a 2008. évi VI. számú törvénnyel ratifikálta az Egyezményt. Az Egyezmény hazai megvalósításáért az Oktatási és Kulturális Minisztérium a felelős. A nemzetközi jogi normarendszerbe illeszkedő, széles körben elfogadott dokumentum hatékony érvrendszert biztosít mindazok számára, akik a kulturális politikák megalkotásáért harcolnak.[9]

Világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amióta 1972-ben az UNESCO megfogalmazta a Világörökség Egyezményt, 180 ország írta alá, ezzel kötelezettséget vállalva arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez.[10]

Szellemi örökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003-ban az UNESCO elfogadta a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt (Convention for the Safeguarding and Intangible Cultural Heritage). A mai napig valamivel több mint 100 ország csatlakozott a nemzetközi egyezményhez. A Magyar Parlament 2006-ban a XXXVIII. kihirdető törvény megalkotásával lehetővé tette az egyezmény ratifikálását, melynek eredményeképpen hazánk harminckilencedikként csatlakozott az egyezményben részes államok sorába.[11]

Információ és kommunikáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010/2011

  • A szólásszabadság és az információk szabad áramlásának biztosítása.
  • A tudás és az információk univerzális elérhetőségének érdekében az infrastrukturális háttér megteremtése.

IFAP és IPDC[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az IPDC („Nemzetközi kommunikáció-fejlesztési program" - International Programme for the Development of Communication) a kommunikáció és a „hagyományos" média területeinek a kulcskérdéseivel foglalkozik, míg az IFAP („Információt mindenkinek" - Information for All Program) az információkhoz való hozzáférést hivatott elősegíteni.

Világemlékezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO Világemlékezet Programjával (Memory of World) meg kívánja őrizni a pusztulástól a világ archívum, könyvtári gyűjtemény és dokumentum örökségének legértékesebb részét. Listába veszi a világ dokumentált archív értékeit, s lehetővé teszi azok széles körben történő megismertetését és terjesztését.[12]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]