Egészségügyi Világszervezet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egészségügyi Világszervezet
(World Health Organization)
A WHO tagállamai 2016-ban
A WHO tagállamai 2016-ban

Egyéb nevek WHO World Health Organization
Alapítva 1948. április 7.
Típus ENSZ szakosodott szervezete
Jogelőd Office international d'hygiène publique
Székhely Genf, Svájc
Tagság 194 ország
Főigazgató Etiópia Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz
Dolgozók száma 7000
Egészségügyi Világszervezet (Svájc)
Egészségügyi Világszervezet
Egészségügyi Világszervezet
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 13′ 58″, k. h. 6° 08′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 58″, k. h. 6° 08′ 04″
Az Egészségügyi Világszervezet
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egészségügyi Világszervezet
témájú médiaállományokat.
A WHO zászlaja: hasonlít az ENSZ zászlajához, azt kiegészítették Aszklépiosznak, az orvosok és a gyógyítás görög istenének pálcájával és kígyójával
A WHO székháza Genfben

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete, a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. Székhelye a svájci Genf városban található. A szervezet alapokmánya 1948. április 7-én lépett életbe, s e nap óta minden évben ez az egészségügyi világnap. A WHO a felhatalmazását és forrását döntő mértékben a Nemzetek Szövetsége Egészségügyi Szervezetétől (Health Organization, HO) „örökölte”.

Tagjai[szerkesztés]

2020-ban az Egészségügyi Világszervezetnek 194 tagja van: az ENSZ összes tagállama Liechtenstein kivételével, valamint a Cook-szigetek és Niue.[1] Egy állam akkor válik a világszervezet tagjává, amikor ratifikálja a 2009. május 31-i egyezményt, amely a világszervezet alapszabályaként ismert. 2013-ban a szervezetnek két társult tagja is volt: Puerto Rico és Tokelau.[2] Több ország megfigyelőként vesz részt. Palesztina megfigyelői státuszban van, mint az Arab Liga által elismert nemzeti felszabadítási mozgalom. A Szentszék és a Máltai lovagrend szintén megfigyelő.[3] A Kínai Köztársaság kormánya 2009 és 2016 között megfigyelőként vehetett részt, de azóta nem hívták meg.[4] 2020. júliusban az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan bejelentette a kilépési szándékát,[5] melyet Joe Biden elnök 2021. január 20-án elnöki rendelettel leállított.[6]

Szervezete[szerkesztés]

A WHO irányító testülete a 194 tagállamból álló közgyűlés (beleértve a Cook-szigeteket is), amely minden évben ülésezik. Döntéseit és politikáját a Végrehajtó Testület valósítja meg, amely kormányok által kinevezett 32 egészségügyi szakemberből áll, évente kétszer ülésezik. 2002/2003-ban a WHO kétéves költségvetése 935,7 millió dollár volt. A WHO-nak mintegy 7000 alkalmazottja van.[7]

Fő feladatai[szerkesztés]

  • Világszintű iránymutatás az egészségügy területén;
  • Együttműködés a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében, irányításában és értékelésében;
  • Megfelelő egészségügyi technológia, információ és szabványok kifejlesztése és átadása.
  • Kiterjedt segélynyújtási, kutató- és irányítási tevékenységet végez az egészségvédelem minden területén, különösen a fertőző betegségek, a járványok, a gyermekbetegségek, a szív- és keringési zavarok, a rák és az AIDS okainak feltárása, a betegségek természete, megelőzése és gyógyításuk terén.

Főigazgatói[szerkesztés]

A szervezet főigazgatói tisztét az alábbi személyek töltötték be:[8]

Tevékenységei[szerkesztés]

Programok és projektek[szerkesztés]

  • Onchocerciasis irányítással kapcsolatos afrikai program;
  • Yellow Card vagy Carte Jaune az oltás nemzetközi oklevele (ICV), amelyet a WHO kezdeményezett. A WHO jelzi azokat az országokat, amelyekben az utazóknak több egészségügyi kockázata van. A Yellow Card olyan, mint egy orvosi útlevél;
  • Global Burden Disease projekt;
  • Globális kezdeményezés vészhelyzet miatt és lényeges sebészi figyelemért;
  • Globális malária program;
  • Gyógyszerek előminősítésének programja (Prequalification Medicines Programme), ebben a tevékenységében fontos partnerei a világ élvonalába tartozó gyógyszer kutató-, fejlesztő és gyártó cégek, a tagállamok akadémiái és orvosi egyetemei, valamint koordináló, kutató szervezetek (NVAC, Worldvac, WHO képviseletek);
  • Nemzetközi program vegyi biztonságért;
  • Nemzetközi radon projekt;
  • Egészségügyi Világnap (World Health Day) minden évben április 7-én.

Egyezmények[szerkesztés]

Régiói[szerkesztés]

A WHO régiói (zárójelben a regionális iroda helye):

A régióknak szerepe van például abban, mikor rendelnek el magasabb pandémia készültségi fokozatot. Például ha egy WHO-régión belül egy új, veszélyes influenzavírus legalább két országban kimutathatóan emberről emberre terjed, el kell rendelni az 5. fokozatot, ha pedig még egy másik régió valamely országában is kitör a járvány, akkor a hatos fokozatot (ami maga a pandémia).[10]

Szükséghelyezetek[szerkesztés]

A WHO eddig hatszor rendelte el a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetet (Public Health Emergency Concern PHEIC):

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Countries. WHO. [2016. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 8.)
  2. Appendix 1, Members of the World Health Organization (at 31 May 2009). World Health Organization. [2011. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 8.)
  3. World Health Organization. Kluwer Law International (2004). ISBN 978-90-411-2273-5 
  4. Taiwan’s status could disrupt the most important global health meeting of this pandemic”, Quartz, 2020. május 16.. [2020. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2020. július 8.) 
  5. Trump administration moves to formally withdraw US from WHO. The Hill, 2020. július 7. (Hozzáférés: 2020. július 8.)
  6. Biden signs executive actions on COVID, climate change, immigration and more (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com . (Hozzáférés: 2021. január 21.)
  7. About WHO (angol nyelven). www.who.int. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  8. Former Directors-General (angol nyelven). WHO. (Hozzáférés: 2017. december 6.)
  9. Lee Jong-wook halála miatt átmenetileg látta el a tisztet.
  10. WHO - its people and offices. [2012. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 29.)
  11. The Coronavirus Outbreak Is Now a Public Health Emergency of International Concern. Here's What That Means. time.com, 2020. január 30. (Hozzáférés: 2020. február 2.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a World Health Organization című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]