AIDS
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|
|---|---|
| BNO-10 | B24. |
| BNO-9 | 042 |
| DiseasesDB | 5938 |
| MedlinePlus | 000594 |
| eMedicine | emerg/253 |
| MeSH | D000163 |
Az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome = szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV (Human Immunodeficiency Virus = emberi immunhiány vírusa) által előidézett, gyakorlatilag 100%-os letalitású tünetegyüttes[1], amelyet 1981-ben azonosítottak, de már jóval régebben megjelent. A vírus az immunrendszer sejtjeit, elsősorban a CD4 receptorral rendelkező T-limfocitákat pusztítja. Az immunrendszer fokozatos leromlása elősegíti az oportunista fertőzések és a daganatok megjelenését. A fertőzés után a tünetek általában évekkel (átlagosan 5 évvel) később jelentkeznek, de időközben a fertőzöttek továbbadhatják a vírust.
A vírus átadható direkt nyálkahártya kontaktussal vagy különböző testfolyadékok által, mint a vér, ondó, hüvelyváladék, előváladék és anyatej[2][3]. A fertőzés bekövetkezhet közösülés, vérátömlesztés során, fertőzött injekciós tű által, anya és csecsemő között a terhesség, szülés és szoptatás alatt, vagy ha a fent említett folyadékok valamelyike egy nyálkahártya vagy bőr sérüléssel érintkezik.
Az AIDS-et 1981. december 1-től jegyzik, mint különálló betegség. A vírus terjedésének menete 1959-ig vezethető vissza. A legtöbb tudós szerint a HIV Fekete-Afrikában alakult ki a XX. század első felében.[4] Ma már pandémiás jellegű. A WHO becslése szerint 2007-ben 33,2 millió ember szenvedett AIDS-ben és 2,1 millió halt bele, amiből 330 ezer gyerek.[5] A fertőzöttek több mint háromnegyede Fekete-Afrikában él.[6]
Ma már igen nagy hatékonyságú gyógyszerek léteznek, amelyekkel a vírus szaporodása jelentős mértékben lelassítható. Ezek a gyógyszerek nem gyógyítják meg a HIV-fertőzést, de nagy mértékben lelassítják az immunrendszer pusztulását.[7] A HIV-fertőzés ilyen módon kezelhető krónikus fertőzés.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A betegség szakaszai
A betegség lefolyása öt szakaszra osztható:
- 1. szakasz – HIV fertőzés utáni 3-4 hét a HIV vírus lappangási időszaka, a beteg nem AIDS-es.
- 2. szakasz – Primer vagy akut HIV tünetegyüttes – a HIV fertőzést követő 3-6 hétben lép fel. Tünetei: átmeneti nyirokcsomó-megnagyobbodás, láz, fáradékonyság, rossz közérzet, izomfájdalom és kanyaró szerű bőrkiütések. A fertőzöttek 1-2 hét elteltével hirtelen tünetmentessé válnak.
- 3 szakasz – Krónikus tünetmentes HIV betegség – Semmilyen klinikai tünet nincs, az immunrendszer funkciója kielégítő, közben a vírus szaporodása változatlan mértékben zajlik, a CD4+ T limfociták száma folyamatosan csökken. Ez az állapot 3-8 évig tart.
- 4. szakasz – Tünetes HIV betegség – Megjelenik a krónikus, megmagyarázhatatlan hasmenés időszaka, és tovább tart, mint egy hónap. Nyirokcsomó-megnagyobbodás, fogyás, lázrohamok, éjjeli izzadás, szájpenész, övsömör.
- 5. szakasz – Kifejlett HIV betegség, AIDS stádium – Megjelennek a toxoplazmák az agyban, gombás fertőzések a bőrön, bronchitis és/vagy tüdőgyulladás, Kaposi szarkóma. Ezt a szakaszt nevezzük AIDS betegségnek. Ennek átlagos időtartalma 6 hónaptól 2 évig terjed, melyet halál követ.
[szerkesztés] A HIV terjedése
A HIV-fertőzés vér, ondó, előváladék, hüvelyváladék és anyatej útján terjed; elsősorban óvszer nélküli közösülés és közös tűvel folytatott injekciós kábítószerhasználat révén. Másodsorban fertőzött vérkészítményből, illetve szülés vagy szoptatás során, de egy nyílt seb minden helyzetben veszélyes lehet. A fertőzést 8 hét elteltével lehet kimutatni. A fertőzés utáni nyolc héten belül végzett teszt (szűrés) ritka esetben ál-negatív eredményt adhat: a vírus hatására termelődő ellenanyagot még nem tudják kimutatni, azonban a vizsgált személy fertőzött és fertőző. Ebben az időszakban vehető észre az immunsejtek számának megnövekedése. Elméletileg a vírus sejtekbe való beágyazódása előtt elpusztítható, erre azonban az időkorlát (körülbelül 72 óra) valamint a folyamatos mutációk miatt kicsi az esély. A jelenlegi gyógyszerkombinációkkal – fegyelmezett szedés mellett – számottevően meg lehet hosszabbítani a fertőzöttek életét.
[szerkesztés] Kezelése
A betegség kezelésére ún. 'gyógyszerkoktélokat', kombinációs terápiát alkalmaznak, vagyis az alábbi szerek különféle szempontok szerint összeállított kombinációját:
- reverz transzkriptáz inhibitorok (nukleozid analógok) : pl. AZT, ddI, ddc, 3TC, d4T
- nem nukleozid típusú reverz transzkriptáz inhibitorok : pl. efavirenz, nevirapine, delavirdine
- proteáz inhibitorok (a p55 – p24 alakulást gátolja) : pl. lopinavir, saquinavir, indinavir, ritonavir.
- fúziós inhibitorok (a vírus összeolvadását gátolja a gazdasejttel) : pl. enfuvirtide.
A kezelés az immunrendszer leépülése ellen irányul, a vírus elleni védekezés sokkal nehezebb feladat a nagyfokú, akár egy egyénben is megfigyelhető variabilitás miatt. A vírus nagyon gyorsan és könnyen mutálódik, alkalmazkodik a gyógyszerekhez és rezisztessé válik rájuk. Ez azonban elkerülhető a kombinációs terápia alkalmazásával, amely lelassítja a HIV szaporodását, és megőrzi az immunrendszer viszonylagos épségét.
[szerkesztés] Statisztika
Kb.10 000 000 magyar állampolgár 70%-át szokták szexuálisan aktívnak venni (azaz akik nemi életet élnek), ez 7 000 000 ember. A melegek aránya 5-7%, ehhez gyakran hozzáveszik azokat a biszexuálisokat, akiknek ténylegesen van is kapcsolatuk mindkét nemmel, ez összesen kb. 10%, azaz kb. 700 000 ember, a maradék kb. 6 300 000 pedig heteroszexuális (vagy heteroszexuálisként élő biszexuális).
Ma Magyarországon kb. 1000 embert tartanak számon HIV-pozitívként, a valós számot ennek 4-5-szörösére szokták becsülni azok miatt, akiket nem szűrtek ki. A HIV-pozitívok között Magyarországon a homoszexuálisok és biszexuálisok aránya kb. 75%, a heteroszexuálisoké kb. 25%, ez kb. 3800 meleg vagy biszexuális, illetve kb. 1300 heteroszexuális HIV-fertőzöttet jelent. Ezekből adódik a következő: jelenleg a Magyarországon élő, szexuálisan aktív homo- és biszexuálisok kb. 0,5%-a, a heteroszexuálisok kb. 0,02%-a HIV-fertőzött.
Más szóval: a szexuálisan aktívak közül Magyarországon átlagosan minden 190. meleg vagy bi fertőzött, és átlagosan minden 5000. heteró fertőzött (a teljes magyar lakosságot számítva átlagosan minden 270. meleg/bi és minden 7200. heteró fertőzött). – Világviszonylatban a heteroszexuális fertőzöttek száma meghaladja a homoszexuális fertőzöttekét. Egyes afrikai országokban a teljes lakosság akár harmada is fertőzött, túlnyomórészt heteroszexuálisok. (Az adatok két jegyre kerekítettek.)
[szerkesztés] Tévhitek
A szokásos társadalmi, rokoni, baráti érintkezés nem jelent fertőződési kockázatot. Tehát a fertőzöttel vagy akár AIDS-beteggel együtt történő közlekedés, a vele való kézfogás, a közös evőeszköz-, fürdőszoba-, WC-használat, valamint a harapással nem járó gyengéd csók, a tüsszentés, köhögés, az uszoda, a vérszívó rovarok és az élelmiszerek önmagukban veszélytelenek. A vírus a szabad levegőn pár perc alatt elpusztul, de – az esetleges vérzések miatt – kerülni kell a közös fogkefe vagy borotva használatát.
[szerkesztés] Megelőzés
Jelenleg nincs ellenszere, védőoltás nincs ellene. Megelőzésének lehetséges módszerei a gumióvszer használata szexuális érintkezés során, vagy a monogám partnerkapcsolat. A fecskendővel vagy vérátömlesztéssel való terjedés visszaszorítására alkalmas az egyszerhasználatos fecskendőre való áttérés valamint a vérkészítmények szűrése.
Egyes népcsoportok, például egyes kaukázusi csoportok veleszületett védettséggel rendelkeznek a fertőzéssel szemben.
Az AIDS korunk nagy erkölcsi, társadalmi problémáinak egyike. Az AIDS világnapja december 1.
[szerkesztés] Piros szalag
Patric O’Conell AIDS-beteg ihletésére alakult ki a Red Ribbon szimbóluma és kampánya. Ő a Visual Aids vezetője volt, ami az AIDS-ellenes küzdelmet nyiltan felvállaló művészekből állt. Az ötlet az öbölháborút megjárt katonák iránti szolidaritásból kitűzött sárga szalag adaptálásával jött létre. A választás a szimbolikus jelentésű piros színre esett. 1991-ben a Broadwayen a Tony-díj átadásakor 3000 piros szalagot osztottak szét a részvevők között, és amikor Jeremy Irons a kamerák elé lépett, piros szalagja a nemzetközi AIDS-ellenes küzdelem jelképévé vált.
[szerkesztés] AIDS-hírek
- 2005. november: előrelépés a HIV-vakcina kutatásában (Interjú angolul prof. Robert Gallóval, a HIV felfedezőjével)
[szerkesztés] HIV szűrés és tanácsadás
- Országos Bőr-és Nemibeteggondozó Intézet,
- Budapest VIII. kerület, Mária utca 41.
- tel: 388-2419
- Rendelés: hétköznap 8-12
- Szent László Kórház Ambulancia
- Cím:Budapest, IX kerület, Gyáli út 5-7.
- tel:455-8100/8328
- Rendelés: hétköznap 8-14
- Anonim AIDS tanácsadó szolgálat, ingyenes
- Budapest, XI ker, Karolina ut 35/b.
- tel:466-9283.
- rendelés:hétfő, szerda, csütörtök: 16.00-20.00H. kedd, péntek: 09.00-12.00
- Szent Sebestyén 97 Kft. ingyenes, anonim csak homoszexuálisoknak!
- Cím:Budapest, IX kerület, Podmaniczky ut 27 fsz 10. tel:302-7572
- Józsefvárosi SDT tanácsadó szolgálat
- Cím: 1084 Budapest, József u 46.
- Tel:303-4490, 476-4400
- Fővárosi Önkormányzat Schöpf-Merei Ágost Szakkórház és Anyavédelmi Központ SDT rendelés
- Cím:1092 Budapest, Bakáts tér 10.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Referenciák
- ^
- ^
- ^
- ^ Gao F, Bailes E, Robertson DL, et al (1999.). „Origin of HIV-1 in the Chimpanzee Pan troglodytes troglodytes”. Nature 397 (6718): 436–441. DOI:10.1038/17130. PMID 9989410.
- ^
- ^
- ^ Palella FJ Jr, Delaney KM, Moorman AC, et al (1998.). „Declining morbidity and mortality among patients with advanced human immunodeficiency virus infection. HIV Outpatient Study Investigators”. N. Engl. J. Med 338 (13): 853–860. PMID 9516219.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- [1] / Az aids és a megelőzése] (drimmun.com,
- [2] (hivpozitiv.hu – Információk HIV-ről és AIDS-ről magyarul)
| Nemi úton terjedő betegségek és fertőzések (A50-A64, 090-099) | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Orvostudományi portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
