Kairó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kairó (القاهرة, al-Qāhira)
View from Cairo Tower 31march2007.jpg
Kairó modern belvárosa
Kairó címere
Kairó címere
Kairó zászlaja
Kairó zászlaja
Közigazgatás
Ország  Egyiptom
Kormányzóság Kairó kormányzóság
Polgármester Dr. Abdul Azim Wazir
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 9 120 350 fő (2011) +/-
– elővárosokkal 17 290 000 fő
Népsűrűség 17190 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 3435 km²
Időzóna EET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Kairó  (Egyiptom)
Kairó
Kairó
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 30° 03′, k. h. 31° 22′Koordináták: é. sz. 30° 03′, k. h. 31° 22′
A Kairó weboldala
Átírási segédlet
Kairó

Eredeti írásmódja: القاهرة

Hiv. nemzetközi formája: Cairo

Saját átírási javaslata: al-Qāhira

Fordítás: „a Győzedelmes”

Kairó (arabul) al-Káhira, (A „Győztes"), (koptul Káhiré) Egyiptom fővárosa, lakossága mára meghaladja a 17 millió főt, Afrika és a Közel-Kelet legnagyobb városa, a világ 13. legnépesebb városa. Míg a város hivatalos neve al-Káhira, a köznyelvben általában csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban Maszrnak ejtenek. Nagy Kairó 3435 négyzetkilométeren terül el.

Kairó városhatárain belül 9 120 350 fő él az adatok szerint, de az agglomerációt is ideszámítva összesen 17 290 000 lakosa van vonzáskörzetének (2011-es adatok szerint). A nigériai Lagos régiója mellett ez Afrika legnagyobb agglomerációja. Mindazonáltal Egyiptomban nincs a lakóhelyekre bejelentkezési kötelezettség, nem hivatalos becslések szerint a nagytérségben 25 millióan élnek, ami az ország lakosságának közel harmada.

Kairó a Nílus-folyó partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép sivatagi völgyéből és három részre ágazik, a Nílus-deltát kialakítva.

A várost kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a posztra. Kairó politikai, gazdasági, és kulturális központja Egyiptomnak és a Közel-Keletnek is. Itt ülésezik az egyiptomi kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomáciai képviselet. Ezen kívül egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok és emlékművek sokasága is hozzá tartozik a sokszínű városképhez. Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több száz műemlék jellegű mecset helyezkedik el. A történelmi óvárosban található iszlám építészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség részei.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földrajzi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kairó városának alapterülete 214 négyzetkilométer, (Nagy Kairó 3435 négyzetkilométer) Egyiptom északkeleti részén fekszik, a Nílus jobb partján a tengerszint felett átlagosan 68 méterrel. A város magában foglal két szigetet, Gezīra (الجزيرة, Zamalek városrész) és Roda (الروضة). A folyó nyugati oldalán a Kairóval szomszédos kormányzóság az al-Dschīza (el-Gīza), ahol többek közt olyan történelmi területek találhatók, mint Gíza. A város földrajzi koordinátái: északi szélesség 30°03' és keleti hosszúság 31°15'.

Az első települést eredetileg a Muqattam hegycsúcsai és a Nílus között alapították, habár ez már nem egyértelműen behatárolható, de valószínűleg ezek között a természetes határok között volt a régi városközpont. A várostól északra egészen a tengerig elnyúlva található a Nílus deltatorkolata. Nyugatra tőle a gízai piramisok fekszenek, délre pedig az ősi Memphisz.

Geológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kairó a Nílus völgyében fekszik, jóllehet nincs kitéve nagy viharoknak, de ehelyett árvizek sújtják amikor a magasan fekvő Ruandára lezúdul az eső.

A város fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést keletről az Arab-sivatag zord hegyvidékének lealacsonyodó előörse, a mindössze 200 méterig emelkedő Muqattam-dombság sziklái, nyugatról a Líbiai-sivatag homokfelszíne határolja. Északra a Nílus-delta, míg délre a Nílus-völgy található.

Belváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A belváros jól megkülönböztethetően két részre különül: egy tradicionális és egy modern városrészre. A tradicionális városrész van távolabb a Nílustól, ez a citadella és a Muqattam (المقطّم) hegynél helyezkedik el. Ez a rész főként Kairó iszlámista részét foglalja magában, több mecset is található itt.

Az al-Fustat ásatásától délre, Kairó koptok lakta negyede található, amely Ó-Kairónak felel meg. Különlegességnek számít az iszlám negyedtől délkeletre elhelyezkedő úgynevezett Holtak városa, amely egy ókori temetkezési hely volt, de most egy szinte átlagos lakónegyednek néz ki.

Kairó modernebbik részén üzleti negyedet találhatunk, amelyet Mīdān et-Tahrīr (ميدان التحرير), Mīdān el-Ōperā (ميدان الأوبرا), Ramses-pályaudvar (محطة رمسيس, Mahattat Ramsīs) és a Nílus határolnak. Ettől nyugatra fekszik a Zamaleknek nevezett (الزمالك, ez-Zamālek) lakó és üzleti negyed a Gezīra szigeten, délnyugton pedig Garden City-vel (جاردن سيتي) határos. A lakóházak mintegy 90%-a nincs bevakolva, mert így nem kell utánuk adózni és amúgy is nagyon ritkán esik az eső.

Panorámakép Kairóról
Panorámakép Kairóról

Elővárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jól ismert előváros, Heliopolis (مصر الجديدة) északkeletre van a várostól. Délre a viszonylag drága Maadi (المعادي, al-Macādī), a jórészt koptok lakta Shubrā (شبرا, Shubrā) északnyugatra, délnyugatra pedig Helwān (حلوان) található.

Kairó éghajlata

Különbséget kell tenni az egykori falvak és városok között, amelyek már Kairó részét képezik, és a jól megtervezett külvárosok között, amelyek ugyan Kairóhoz tartoznak, de esetenként akár 100 kilométerre a belvárostól, a sivatagban találhatóak.

Végül meg kell említeni a Nílus jobb partján fekvő közeli településeket Nasser Cityt (مدينة الناصر, Medīnet en-Nāser), 15th of Ramadan Cityt (مدينة ١٥ من رمضان, Medīnet Chamastaschar men Ramadān), a Nílus bal partjáról pedig 6th of October Cityt (مدينة ٦ أكتوبر, Medīnet Sitta Oktōbar) és Sadat Cityt (مدينة السادات, Medīnet es-Sādāt). Ezek közül 6th of October City és Sadat City nem Kairóhoz, hanem Gízához tartozik.

Klíma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kairó a szubtrópusi övezetben fekszik. A sokévi átlagos hőmérséklet 21,7 °C, az éves csapadékmennyiség átlagosan 29 milliméter. A legmelegebb hónap a július, amikor átlagban 28 fokot mérnek, a leghűvösebb időszak pedig januárra tehető, ekkor 13,9 fok van átlagban. Az a kevés csapadék általában november és március között esik, alkalmanként négy-hat milliméter. A kairói tavasz egyik kellemetlen jelensége a március és május közötti szeles időszak, a khamszin (az arab szó magyarul ötvenet jelent), melynek során a sivatag mintegy ötven napra „beköltözik” a városba. A forró porral telített déli szél ilyenkor finom homoklepellel borítja be Kairót. A város levegője a nyári hónapok kivételével rendkívül száraz, páratartalma alacsony; ez az oka annak, hogy a hőséget is könnyebben viseli el az európai klímához szokott szervezet. Számos tüdőbeteg és asztmás keres és talál itt gyógyulást éppen a kedvező éghajlat révén.


Kairó éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 18,9 20,4 23,5 28,3 32,0 33,9 34,7 34,2 32,6 29,2 24,8 20,3
Átlaghőmérséklet (°C) 14,0 15,0 17,6 21,5 24,9 27,0 28,4 28,2 26,6 23,3 19,5 15,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 9,0 9,7 11,6 14,6 17,7 20,1 22,0 22,1 20,5 17,4 14,1 10,4
Átl. csapadékmennyiség (mm) 5 4 4 1 1 0 0 0 0 1 4 6
Havi napsütéses órák száma 217 232 279 300 310 360 372 341 300 279 240 186
Forrás: Meteorológiai Világszervezet, 2010


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kairó térképe 1549-ből
Kairó térképe 1847-ből[1]

Kairó helyén az első települést az i. e. 6. század végén a perzsa Kambúdzsija hívta életre. A háborúskodások során elpusztult városka helyén a Ptolemaioszok uralma idején Babilon (Babylon) néven új település nőtt ki, amelyet a római fennhatóság alatt - részben a közeli Memphisz kőtömbjeiből - jelentős erődítéssé fejlesztettek. Az arabok 639-től fokozatosan foglalták el, s 641-ben hódították meg Egyiptomot Amr ibn al-Ász vezetésével. Ő alapította meg Fusztát városát 643-ban (a mai Kairó déli részén), mely sokáig a tartomány központja és az észak-afrikai terjeszkedés kiindulópontja volt. Ezt a várost illetik Ó-Kairó néven. A legenda szerint a lerombolt Babilon falai előtt felállított vezéri sátor körül jelölte ki a jövendő város helyét, s mivel az el-Fusztát „sátrat” jelent, ezért ered innen az elnevezés. A hatalmi torzsalkodások következtében a 8. század közepén al-Fusztát az Abbászidák kezére került, akik északkeleti irányban tovább bővített várost nagy katonai táborrá építették ki, és nevét al-Aszkarra (jelentése: „tábor”) változtatták. A 9. században az Abbászidák bérbe adták Egyiptomot a törököknek. Az első, 868-ban önállósodó emírdinasztia, a Túlúnidák alapítója Ahmed ibn Tulún a régi várostól északra nagyarányú építkezéseket indított el, és hatalma megszilárdítása érdekében 30 000 fő befogadására alkalmas katonai tábort is létesített. Az új főváros az al-Katái („őrség”) nevet kapta. Bár a Túlúnidák 905-ös bukásakor központjukat nagyrészt lerombolták, hamarosan újra benépesült, és Kairó később bekebelezte.

Magát Kairót Dzsavhar asz-Szikillí vagy más néven Gauhar esz-Szakali, a Fátimidák hadvezére alapította meg, amikor 969-ben elragadta az Ihsídida emírektől Egyiptomot. A város új elnevezése ekkor lett al-Qahira (Kairó). Az al-Qahira elnevezésnek két magyarázata is van: az egyik szerint a győzedelmes hadvezérről, a másik szerint pedig a Mars bolygóról (melyet arabul al-Qahirának, azaz „győzedelmesnek”, „győzelemhozónak” neveztek) nyerte nevét a város. A Tunézia területén székelő Fátimida kalifák is hamarosan ide tették át székhelyüket, melyet később az Ajjúbidák és a mamelukok is örököltek.

1517. április 13-án az Oszmán Birodalom része lett mint vilajetszékhely. 1798. július 24-én Napóleon Bonaparte tábornok seregeivel meghódította a várost, de 1801. június 18-án a törökök visszaszerezték az utánpótlást nélkülöző csapataitól. Mohamed Ali és utódai is itt rendezték be központjukat. 1882-ben Egyiptom brit protektorátus lett. 1922. február 28-án Kairó lett a független Egyiptom fővárosa, amely szerepét 1952, Nasszer köztársasági puccsa után is megőrizte.

Gyors ütemű növekedése során a jeles ókori régészeti lelőhelyeket, Memphiszt és Gízát]] is bekebelezte.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mohamed Ali-mecset
Kairói Egyetem

A város lakosság az egyiptomi arabot beszéli. Ezt a nyelvjárást beszélik Alsó és Közép-Egyiptomban is. A turizmus miatt a lakosság többsége beszéli vagy az angolt, vagy a franciát, vagy mindkettőt. A város lakossága muzulmán. A többség szunnita, vannak még keresztények és zsidók is. A kopt keresztények a lakosság 10%-át teszik ki.

Az elmúlt évtizedekben Kairó lakossága gyors növekedésnek indult, 1960 óta a duplájára nőtt. Ennek okai a vidékről fővárosba való áramlás, és a magas természetes szaporodás. A város körüli külvárosok népessége duzzadt meg jelentősen, ami közel 9,6 millió fő, s ez a főváros lakosságával (7,9 millió fő 2008-ban) Kairó nagyvárosi régiójában mintegy 17 milliós népességet jelent.

Év Lakosok száma[2]
1800 200 000
1859 254 000
1865 282 300
1870 313 400
1877 327 500
1882 374 838
1897 570 062
1907 654 476
1917 790 939
1927 1 059 800
1937 1 312 096
1947 2 090 654
1960 3 349 000
1966 4 219 900
1976 5 084 463
1986 6 052 836
1996 6 789 479
2006 7 786 640
2008 7 947 121

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kairói Torony
Az Egyiptomi Múzeum
A kairói Operaház épülete
  • Abdin Palota. Ma itt van a köztársasági elnök hivatala.
  • Abu Szerge-templom az ország egyik legrégibb temploma, az 5. században épülhetett. A legenda szerint Jézus Krisztus és családja itt bújtak Heródes elől egy barlangban, ami ma kripta. Az oszlopokon lévő festmények 18. századiak, az ikonosztáz 12. századi.
  • El-Azhar-mecset: Kairó egyik legrégebbi mecsetje 971-ben épült. Emellett a világ legrégebbi egyeteme, ma pedig a teológiai oktatás központja. Mivel már többször újjáépítették és felújították, több stílus jegyeit viseli magán.
  • Bayt el-Suhaymi (régi kereskedőház): A török időkben a ház egy kereskedőé volt. A házban minden eredeti, a bútorok, a szobák, a hárem, a kápolna, a fürdő és az ebédlő.
  • Ben Ezra-zsinagóga: Egyiptom legrégebbi zsinagógája. Helyén egykor templom állt, ezt alakították át zsinagógává.
  • Kairói torony: Gezira szigetén áll, 187 méter magas. Tetejéről páratlan kilátás nyílik a városra.
  • Citadella: egy erőd, melyet 1176-ban építtetett Szaláh ed-Din. 1849-ig (Mohamed Ali halála) az összes egyiptomi uralkodó itt élt.
  • Bijou-palota: Mohamed Ali építette. Jelenleg múzeum, mely ruhákat, bútorokat és festményeket mutat be.
  • Mohamed Ali-mecset: Kairó egyik legkülönlegesebb mecsete. Az épület ugyanis az isztambuli mecsetek mintájára készült. Belseje hatalmas, csodálatosan van díszítve. Jobb oldalán nyugszik Mohamed Ali.
  • Ibn Túlún-mecset, egykor Egyiptom kormányzója volt. Minaretje csigalépcsős. A mecset Kairó legszebb épülete.
  • Qájtbáj-mauzóleum, a Keleti Temetőben áll, amit a helyiek Halottak Városának neveznek. Több nagy szultán nyugszik itt, köztük van Qájtbáj is, akinek mauzóleuma 1474-ben épült.
  • Haszán szultán-mecset, Kairó legszebb mecsete.
  • Báb Zuvelja (kapu): A középkorban Kairót 60 kapu vette körül. Ma már csak 3 áll. Báb Zuvelja a déli kapu, egykor kivégzések helyszíne volt.
  • A római erődből ma már csak két torony és egy falrészlet áll. Az erőd i. e. 30 körül épült. A fal egykor az egész kopt Kairót körbevette, de a britek lerombolták a 19. században.
  • A Szűz temploma (El-Muallaqa-templom): A templom nagyon régi, még a 7. században készült. Faragott márvány szószéke, Szűz Mária és Jézus, illetve Szent Márk ikonja szép látványt nyújt.
  • Szolimán kalifa nilométere Roda szigetén.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban számos színház, opera és koncertterem található. A Khedivial Operaházat 1869. november 1-jén adták át, ám 1971. október 28-án leégett, ezután Kairó közel két évtizedig maradt operaház nélkül. Az új Kairói Operaházat 1988-ban adta át Hoszni Mubárak elnök. Az új épület japán tőke bevonásával épült, ezzel is megerősítve a japán-egyiptomi együttműködést és a két ország közötti barátságot.[3]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyiptomi régészeti múzeum
  • Gíza palota
  • Egyiptomi és iszlám múzeum
  • Kocsimúzeum
  • Kopt Múzeum
  • Katonamúzeum
  • Egyiptomi Múzeum
  • Állami Vasúti Múzeum
  • Az Iszlám Művészet Múzeuma

Képzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Brit Egyetem épülete
Az Azhar Egyetem épülete

A város egyetemei és alapításuk éve:

  • Azhar Egyetem (975)
  • Kairó Egyetem (1908)
  • Amerikai Egyetem (1919)
  • Ain Shams Egyetem (1950)
  • Arab Akadémia (1972)
  • Helwan Egyetem (1975)
  • Szadat Akadémia (1981)
  • Maadi Modern Akadémia (1993)
  • Misr Nemzetközi Egyetem (1996)
  • Modern Tudományok és Művészeti Egyetem (1996)
  • Francia Egyetem (2002)
  • Német Egyetem (2003)
  • Kanadai Nemzetközi Kollégium (2004)
  • Brit Egyetem (2005)
  • Ahram Kanadai Egyetem (2005)
  • Nílus Egyetem (2006)
  • Jövő Egyeteme (2006)

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Miguel Abloniz, olasz zenész
  • Jasszer Arafat, volt palesztin elnök
  • Mohammed el-Baradei, Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség elnöke.
  • Dorothy Hodgkin, vegyész, kémikus, krisztallográfus, a kémiai Nobel-díj tulajdonosa
  • Nagíb Mahfúz, Nobel-díjas (1988) egyiptomi író
  • Mido, (Ahmed Hosszám Huszejn Abd el-Hamíd), egyiptomi labdarúgó, jelenleg az AFC Ajax csatára

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy felbontású panorámakép a Citadelláról fotózva
Nagy felbontású panorámakép a Citadelláról fotózva

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kép forrása: M. Baur és Colonel Szultz: Plan general de la VILLE du KAIRE et des Environs, Topographie Medical du Caire, München, 1847
  2. Az 1877 előtti adatok becslések, az 1882 és 2008 közöttiek a népszámlálások eredményéből származnak
  3. A Kairói Opera
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cairo című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kairo című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kairó témájú médiaállományokat.