Bissau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bissau
Bissau city center.jpg
A városközpont
Bissau címere
Bissau címere
Bissau zászlaja
Bissau zászlaja
Közigazgatás
Ország  Bissau-Guinea
Régió Bissaui Autonóm Terület
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 407 424 fő (2007) +/-
Népsűrűség 5291,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 77 km²
Időzóna UTC±00:00
Elhelyezkedése
Bissau (Bissau-Guinea)
Bissau
Bissau
Pozíció Bissau-Guinea térképén
é. sz. 11° 51′, ny. h. 15° 34′Koordináták: é. sz. 11° 51′, ny. h. 15° 34′

Bissau Bissau-Guinea fővárosa, és egyben legnagyobb városa 407 424 fős népességével (2007-ben). Az ország közigazgatási, gazdasági és közlekedési központja. Itt található az ország legnagyobb kikötője az Atlanti-óceánba ömlő Geba folyó tölcsértorkolatánál, és itt van az ország egyetlen nemzetközi repülőtere is, az Osvaldo Vieiro nemzetközi repülőtér. A város határos a Bissaui Autonóm Területtel.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bissau az északi szélesség 11°52' és a nyugati hosszúság 15°36' fokánál terül el,[1] a Geba folyó tölcsértorkolatánál, az Atlanti-óceán partján. A Bissau környéki táj rendkívül alacsonyan fekszik és a folyó megközelíthető nagy óceánjárókkal is, mivel a torkolata a várostól 80 km-re nyúlik be.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bissau éghajlata trópusi szavanna, mely a megszokottnál csapadékosabb, de még nem nevezhető monszun éghajlatnak. Novembertől májusig egyáltalán nem esik eső, de a maradék öt hónapban 2020 mm csapadék éri a várost (összehasonlítva a északra elterülő Conakry és Banjul 3784, illetve 1296 mm-t kap ebben az időszakban). Az esős évszakban és az előtte álló három hónapban a magas páratartalom és a forróság elviselhetetlenné teszi az időt.


Bissau éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 36,7 38,3 38,9 41,1 39,4 35,6 33,3 32,8 33,9 34,4 35,0 35,6 41,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 31,1 32,8 33,9 33,3 32,8 31,1 29,4 30,0 30,0 31,1 31,7 30,6 31,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 17,8 18,3 19,4 20,6 22,2 22,8 22,8 22,8 22,8 22,8 22,2 18,9 21,1
Rekord min. hőmérséklet (°C) 12,2 13,3 15,6 16,7 17,2 19,4 19,4 19,4 19,4 20,0 15,0 12,8 12,2
Átl. csapadékmennyiség (mm) 1 1 1 1 17 175 473 683 435 195 41 2 2023
Havi napsütéses órák száma 248 226 279 270 248 210 186 155 180 217 240 248 2707
Forrás: Sistema de Clasificación Bioclimática Mundial [2]

World Climate Guides (napsütéses órák száma) [3]


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bissaui katedrális

A várost a portugálok alapították 1687-ben, mint erődített kikötő és kereskedelmi központ. 1942-ben Portugál Guinea gyarmati fővárosa lett. Miután a PAIGC gyarmatellenes gerillái 1973-ban kikiáltották a függetlenséget, a de facto független területek fővárosa Madina do Boe lett, de Bissau megmaradt a portugálok által megszállt területek és Portugál Guinea de jure fővárosának. Mikor 1974-ben Portugália elismerte Bissau-Guinea függetlenségét az április 25-ei katonai puccs után, a két terület egyesült és Bissau lett az új független állam fővárosa. A város évente megrendezett karneváljai után vált ismertté.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utolsó hivatalos népszámlálás 1991-ben volt az országban, ekkor a város/régió 195 389 lakossal rendelkezett. 2007-ben az Instituto Nacional de Estatística e Censos becslése szerint a város lakossága 407 424 fő volt.[4]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bissau az ország legnagyobb városa, fontos kikötőváros, oktatási, közigazgatási és katonai központ. A legfontosabb termékek közé a földimogyoró, a szerszámfa, a kopra, a pálmaolaj és a gumi tartozik. Itt található az ország egyetlen nemzetközi repülőtere is, az Osvaldo Vieiro nemzetközi repülőtér. A várost a szegénység és a fejlődés hiánya jellemzi.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város látnivalói közé tartozik a portugál építésű 18. századi Fortaleza de São José da Amura barakkok, benne Amílcar Cabral mauzóleuma, a Pidjiguiti emlékmű, melyet az 1959. augusztus 3-ai bissaui dokkmunkáslázadás áldozatainak emlékére emeltek, a Bissau-Guineai Nemzeti Művészeti Intézet, a Bissaui Új Stadion és a helyi strandok. Sok épület megrongálódott a Bissau-Guineai polgárháborúban (1998-1999), köztük a Bissau-Guineai Elnöki Palota és a Bissaui Francia Kulturális Központ. A városközpont meglehetősen elmaradott.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Country Files (GNS) (angol nyelven). National Geospatial-Intelligence Agency. (Hozzáférés: 2012. március 25.)
  2. GUINEA-BISSAU - BISSAU. Centro de Investigaciones Fitosociológicas. (Hozzáférés: 2011. október 4.)
  3. Bissau Climate Guide. Centro de Investigaciones Fitosociológicas. (Hozzáférés: 2011. október 4.)
  4. Instituto Nacional de Estatística e Censos (portugál nyelven). (Hozzáférés: 2012. március 25.)
  • Richard Andrew Lobban, Jr. és Peter Karibe Mendy. Historical Dictionary of the Republic of Guinea-Bissau, 3. kiadás, Scarecrow Press, 91–96. o (1997). ISBN 0-8108-3226-7 

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bissau című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.