Antananarivo
| Antananarivo | |||
.jpg&filetimestamp=20050812220321) |
|||
| Antananarivo látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Madagaszkár |
||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 903 450 fő (2001) +/- | ||
| – elővárosokkal | 1 403 449 fő | ||
| Népsűrűség | 10,266.5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 88 km² | ||
| Időzóna | Kelet-afrikai idő (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Antananarivo
Pozíció Madagaszkár térképén
|
|||
| Antananarivo weboldala | |||
Antananarivo (régebben Tananarive) Madagaszkár fővárosa, az azonos nevű megyében, a d. sz. 18° 55'-én és a k. h. 47° 33'-én található. A hely nevének jelentése „Ezer ember városa” (arivo = ezer). Lakóinak száma: 1 300 000 fő [1].
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város a sziget közepén, a Központi-plató északi részén található, egy lényegében elérhetetlen kősziklás csúcson 1250–1450 m (5000 láb) magasságban. Nyugat és dél felől az Ikopa folyó széles lapálya övezi, északi és keleti irányból sziklás dombok keretezik. Az ország legnagyobb városa, egyben adminisztratív, kommunikációs és gazdasági centruma.
[szerkesztés] Éghajlata
A nagy tengerszint feletti magasság a város trópusi szavanna éghajlatát kellemessé, szélsőségektől mentessé teszi. Az évi középhőmérséklet 17,2 °C, a február a legmelegebb (19,9 °C), a leghűvösebb a július (13,3 °C). A csapadék nagyobb hányada november és április között hullik, az évi átlagos mennyiség 1360 mm és még a száraz évszakban is jut eső minden hónapra.
[szerkesztés] Története
A várost 1625-ben alapították, és a Merina királyok királyságuk, Imerina központjává tették. A merinák hódító háborúi révén jelentősége fokozatosan növekedett és 1797-ben (vagy 1794-ben[1]) lett az ország fővárosa. Közülük is kiemelkedik I. Radama. A franciák 1895-ben foglalták el a várost, és tették Madagaszkáron a gyarmati közigazgatás központjává és főkormányzói székhelyévé. Az ország 1960-ban kivívott függetlensége óta a város fejlődése felgyorsult, népessége rohamosan növekedett. Lakóinak többségét a malájokhoz közel álló merina etnikum teszi ki. Függetlenségének újbóli kivívásakor a városra a Tananarive elnevezést is használták rövidebb ideig.
[szerkesztés] Gazdaság
A városban és környékén főleg élelmiszereket, cigarettát és textilt állítanak elő. Jelentős a hagyományos rizshántolás, a hús-, a tej- és a konzervipar, a bőr- és cipőipar szerepe. Újabb keletű az autó-összeszerelés és a vegyészet. Az ország ipari termelésének több, mint egynegyedét a főváros üzemei szolgáltatják. A keresők kétharmada a szolgáltatásban dolgozik.
[szerkesztés] Kultúra
A városban található a Madagaszkári Egyetem, a Nemzeti Közigazgatási Főiskola, a Malgas Akadémia, a Tanárképző Főiskola és a Rural d'Ambatobe kollégium. Antananarivo számos könyvtára és múzeuma révén az ország szellemi életének központja.
[szerkesztés] Közlekedése
A fővárosban öt országos főútvonal találkozik, amelyeken keresztül valamennyi nagyobb településsel összeköttetést teremthet. A két repülőtere közül a városközponthoz közelebb fekvő, óriásgépek fogadására is alkalmas korszerű Ivato elsősorban a nemzetközi forgalomban tölt be vezető szerepet. A város hegyes-völgyes domborzata nagyon megnehezíti a tömegközlekedést, amelyet autóbuszokkal bonyolítanak le. A sok keskeny utca forgalma többnyire egyirányú.
[szerkesztés] Látnivalók
- a Rova (királynői palotaegyüttes), melynek építését 1650 körül, Andrianjaka merina király kezdte;
- a Manjakamiadana (a tulajdonképpeni királynői palota)
- a Manampisoa-palota
- a merina királyok mauzóleumai
[szerkesztés] Testvértelepülések
[szerkesztés] Források
- A világ fővárosai. Kossuth Könyvkiadó 1986. ISBN 963-09-2873-6
- ↑ A világ fővárosai
|
|||||||||||
