Mogadishu

Mogadishu (مقديشو)
Mogadishu látképe
Becenév: Xamar
Közigazgatás
Ország	Szomália
Megye	Banadir
Polgármester	Mohamed Omar Habeb Dhere
Népesség
Teljes népesség	1 700 000 fő (2006) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna	EAT (UTC+ 2)
Elhelyezkedése
Mogadishu Pozíció Szomália térképén
é. sz. 2° 02′, k. h. 45° 21′2.0333333333, 45.35

Mogadishu (szomáliul: Muqdisho, közhasználatban Xamar; arabul:مقديشو Makadísu; olaszul: Mogadiscio) Szomália fővárosa.

Fekvése

A Szomáli-félsziget délkeleti oldalán, az Indiai-óceán partján helyezkedik el.

Története

A települést már az ókori egyiptomiak is ismerték.

Mugdisót a 9-10. században ománi arabok alapították.

A középkori híres arab utazók leírásaikban Kelet-Afrika legfontosabb kereskedővárosaként említették.

A 16-17. században a város portugál, majd később maszkati uralom alatt állt.

A 19. század közepe után zanzibári arabok foglalták el, s az ő uralmuk alatt állt.

1905-ben olaszok birtokolták, akik szomáliai gyarmatuk székhelyévé tették.

1941-ben a második világháború alatt az angolok foglalták el, de az ENSZ megbízása alapján az olasz igazgatást formailag később visszaállították.

1960 júliusában Szomália is függetlenné vált.

Szomália fővárosa és legnagyobb városa is egyben. A Benadir régióban fekszik az Indiai-óceán partján, fekvése révén évszázadokon keresztül fontos kikötővárosként szolgált. Miután 1991-ben összeomlott a szomáliai kormány, Mogadishu 16 évre a fegyveres harc helyszíne lett. A polgárháborús állapotok miatt a világ legveszélyesebb városai közé sorolják. Lakosainak számát tág határok között becslik, másfél és hárommillió fő közé tehető.

A kormányhatalom hiánya egyben szabadkereskedelmet is jelent. Az adók és egyéb korlátozások hiánya viszonylag alacsony üzleti költségeket teremt. A közbiztonság állapota miatt azonban sok vállalkozás fegyveres őröket bérel fel saját védelmére. Bár ez az utcai erőszak csökkenéséhez is vezetett, a gyilkosságok és egyéb bűnesetek még mindig igen gyakoriak.

A város az ország fő behozatali kikötője. Fejlődő ipara közszükségleti cikkeket állít elő, és a környék állattenyésztésének és halászatának termékeit (konzerv, bőripar) dolgozza fel. Van kőolajfinomítója és acélhengerműve is. A városban főleg az élelmiszer- és a textilipar (ezen belül főleg a pamutfeldolgozás) vállalatai működnek. A városban azonban a korszerű gyáripar mellett tovább él a régi híres arany- és ezüstművesség is.

A telekommunikációs hálózatot működtető Telcom székhelye is a városban van.

Földrajza

Forró égövi száraz szavanna éghajlat jellemzi. Az évi középhőmérséklet 27 °C. A csapadék kevés, évi 480 mm a jellemző.

Források

• A világ fővárosai ISBN 963 09 28736

Benkes Mihály, Probáld Ferenc (1986)