Algír

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Algír (الجزائر al-Jazā’ir)
Basilique Notre-Dame d Afrique Alger.jpg
Notre Dame d'Afrique
Algír címere
Algír címere
Közigazgatás
Ország  Algéria
Vilajet Algíri tartomány
Jogállás város
Polgármester Khalida Toumi
Irányítószám 16000-16132
Körzethívószám 213) 021
Testvértelepülései Montréal
Népesség
Teljes népesség 3 415 811 fő (2011) +/-
– elővárosokkal 5 000 000 fő
Népsűrűség 9400 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1 m
Időzóna Közép-európai idő (UTC+1)
Világörökség-azonosító 565
Elhelyezkedése
Algír  (Algéria)
Algír
Algír
Pozíció Algéria térképén
é. sz. 36° 43′ 00″, k. h. 3° 14′ 00″Koordináták: é. sz. 36° 43′ 00″, k. h. 3° 14′ 00″
A város és a kikötő, 1921 körül

Algír Algéria fővárosa és egyben legnagyobb városa. (franciául: Alger, Algier , arabul: Al-Jazair, El-Djesair, El-Dzsezair). Az arab név jelentése: sziget. A partot ugyanis egykor szigetsor szegélyezte. A település a Szahel-dombok lejtőire épült, párhuzamosan a tengerparttal. A város az ország közigazgatási, kulturális, gazdasági és közlekedési központja is. Egyben katolikus püspöki székhely. Saját vasútállomása, kikötője és nemzetközi repülőtere van.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Földközi-tenger partján fekvő város a környező hegyoldalak lankás lejtőin fokozatosan ereszkedik le egészen a tengerpartig. A 100 km hosszan elnyúló, 15–20 km széles, termékeny Mitidzsa-medence és a tenger találkozásánál, egy sarló alakban nyíló öböl mentén, az é.sz. 36°43'-én és a k.h.3°14'-én helyezkedik el.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyönyörű természeti környezetben fekvő város éghajlata mediterrán, melyet a Földközi-tenger, az Atlasz-hegység és a Szahara hatása alakít. Az évi középhőmérséklet 18,2 °C. Alapjában két évszakot lehet megkülönböztetni. A tengeri légtömegek uralta esős, hűvösebb évszakot, ami nagyjából az őszt, a telet és a tavaszt foglalja magába. Az évi 720 mm csapadék nagyobb része ekkor hullik le. A januári középhőmérséklet 12 °C. A rövid nyárban, a szaharai forró, száraz levegő kiszorítja a tengeri hűs légtömeget, az eső ilyenkor ritka, jó, ha havonta egyszer van egy kiadósabb zápor. Az augusztusi középhőmérséklet 25,2 °C.


Algír éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 25,0 30,0 28,0 33,0 32,0 40,0 42,0 47,0 40,0 38,0 32,0 30,0 47,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 16,7 17,4 19,2 20,9 23,9 28,2 31,2 32,2 29,6 25,9 20,8 17,9 23,7
Átlaghőmérséklet (°C) 11,2 11,9 12,8 14,7 17,7 21,3 24,6 25,2 23,2 19,4 15,2 21,1 17,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 5,5 5,9 7,1 8,8 12,3 16,1 18,9 19,8 17,6 14,2 9,8 7,2 11,9
Rekord min. hőmérséklet (°C) −2,0 −1,0 −1,0 1,0 2,0 8,0 11,0 10,0 11,0 2,0 1,0 −2,0 −2,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 81 72 55 58 42 8 4 8 28 58 89 91 598
Forrás: World Meteorological Organization, Danish Meteorological Institute, Weatherbase


Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyén először az ókorban a föníciaiak alapítottak települést és ők adtak először hírt az itteni berber-numid őslakosokról is. Az alapítás pontos dátuma nem ismert, az azonban biztos, hogy az Kr. e. második században föníciai kereskedőváros állt itt, majd a rómaiak Kr. e. 40 körül elfoglalták és Icosium néven négy évszázadon keresztül a Földközi-tenger jelentős kikötője és kereskedővárosa volt. Az időszámításunk szerinti ötödik században a berber törzsek ostromolták, majd az Ibériai-félszigetről betörő vandálok foglalták el. Az ősi települést az Észak-Afrikába behatoló arabok a nyolcadik század elején porig rombolták. A várost a tizedik században a Hammadida-dinasztia uralma idején al-Dzsazáír Beni Mezrana néven a berberek építették újjá. (Az al-Dzsazáír magyarul "szigeteket" jelent.) A bagdadi kalifátushoz tartozó város az Almohád-dinasztia uralkodása idején egyre inkább önállósodott. A 16. századra már jelentős kikötővel rendelkezett, de kalózfejedelmek irányították és a város fő bevételi forrása ekkor a kalózkodás és a rabszolga-kereskedelem volt. A várost 1510-ben megszállták a spanyolok a kalózkodás felszámolása céljából. Az arab és berber törzsfők segélykérésére a város birtoklásáért folytatott küzdelembe ezután bekapcsolódott a hatalma teljében lévő Török Birodalom, s a váltakozó eredménnyel zajló vetélkedést 1541-ben az Algír partjai előtt lezajlott tengeri csata zárta le, melyben a Hajreddin Barbarossa és fivére, Arudzs vezette török kalóz-flotta tönkreverte V. Károly spanyol király hajóhadát. Ekkortól Algír török fennhatóság alá került és a 100 000 lakosú város a kalózkodás egyik központja lett. Formailag az algíri dej székhelye volt, de a város az i.sz. 18.század végére már gazdaságilag messze elmaradt az ipari forradalom útját járó Európától. 1830. július 5-én a francia gyarmatosítok kezére jutott, akik a kalózkodás felszámolásának ürügyén szinte ellenállás nélkül foglalták el, s innen indultak az ország leigázására. Ekkor a város lakossága már alig haladta meg a 30 000 főt. Több mint 130 évig Algír volt a francia gyarmatosítás legfontosabb afrikai központja. A városnak 1906-ban már 112 000 európai és csak 33 000 muszlim lakosa volt. A második világháborúban Algír volt a székhelye de Gaulle tábornok szabad francia kormányának. Az 1954-ben kezdődött, s nyolc évig tartó függetlenségi háborút az éviani egyezmény zárta le, s így lett Algír 1962 óta Algéria fővárosa.

Gazdasági élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Algír az ország legjelentősebb iparvárosa. Az ország ipari termelésének 1/3-át reprezentálja. Hús-, tej-, olívaolaj-, malom- és konzervipar, textilipar és cementgyártás mellett a városban telepedett meg az ország mezőgazdasági gépgyártása, hajóépítése és autógyártása. Az autógyárakban főként francia kocsik összeszerelését végzik. A hagyományos kézművesség ma is magas művészi szintet képvisel. Itt üzemel Algéria legnagyobb kőolaj-finomítója is.

Algír egy képe

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Algír éjjeli fényekben

A város az ország legjelentősebb közúti és vasúti csomópontja. Nemzetközi repülőtere Houari Bumedien, egykori elnök nevét viseli (egyes források szerint Dár el Beida a település nevéről (Dar el Beida korábbi neve Maison Carree)). Kikötője, köszönhetően kedvező stratégiai fekvésének, az ország külkereskedelmének jelentős tényezője. Pályaudvara az észak-afrikai Tell-vasút forgalmas gócpontja. Közúti kapcsolata van valamennyi szomszédos ország - Tunézia, Líbia, Mali, Niger, Mauritánia és Marokkó - irányában.

Nevezetességek, műemlékek, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óváros, a Kaszba a török fennhatóság alatt épült és az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. A Szidi Abd er-Rahman-dzsámi, a magrebi szunnita muzulmánok szent helye. A i.sz.16. századi el-Dzsedid-dzsámi. Az el-Kebír - a Nagymecset -, amelyet az i.sz. 11.században építettek. A modern Algír központja az Esplanade d'Afrique. A Szent Fülöp székesegyház, a város legrégibb keresztény temploma. A legismertebb viszont a Notre-Dame d'Afrique.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A világ fővárosai. Kossuth Könyvkiadó 1986. ISBN 963-09-2873-6
  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 495. o. ISBN 9630566125  
  • Lukács Katalin: Algír, a titkok városa, Business Traveller, 2010. 1-2. sz. 14-17. old.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Algír témájú médiaállományokat.