Amszterdam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amszterdam
Sights in Amsterdam2.jpg
Amszterdam címere
Amszterdam címere
Amszterdam zászlaja
Amszterdam zászlaja
Becenév: Észak Velencéje
Mottó: Heldhaftig, Vastberaden, Barmhartig (Vitéz, elszánt, könyörületes)
Közigazgatás
Ország Hollandia Hollandia
Tartomány Észak-Holland
Kerületei 15
Polgármester Job Cohen
Jegyző Erik Gerritsen
Irányítószám 1000 – 1109
Körzethívószám 020
Népesség
Teljes népesség 755 269 fő (2005. november 1.) +/-
Népsűrűség 4459 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 2 m
Terület 219 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Amszterdam  (Hollandia)
Amszterdam
Amszterdam
Pozíció Hollandia térképén
Koordináták: é. sz. 52° 22′ 12″, k. h. 04° 53′ 25″
é. sz. 52° 22′ 12″, k. h. 04° 53′ 25″
Amszterdam weboldala

Amszterdam (Amsterdam) a Holland Királyság fő- de nem székvárosa (a királynő, a parlament, és a kormány székhelye Hága (’s-Gravenhage). Az Amstel folyó torkolatánál, az IJ partján fekszik. 1813 óta Hollandia fővárosa. Nevének jelentése: „gát az Amstelen”. A várost a XVII-XVIII. századi iratok Amstelerdam néven említik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlatáról érződik az óceán közelsége: a tél jóval enyhébb mint hazánkban (januári középhőmérséklet 2,2 °C), a nyár viszont hűvös (júliusban 17,4 °C). Sokat esik az eső.

[szerkesztés] Városkép

A város névadója az Amstel folyócska, amely itt ömlik az IJssel-tó délnyugati öblébe, az IJbe. Az IJ valaha az Északi-tenger nagy öblének, a Zuiderzeenek a nyúlványa volt, de 1932-ben ezt lezárták, és egy tavat hoztak létre. A tengerszakasz elzárása lehetővé tette azt, hogy a város megmeneküljön a gyakori áradásoktól,és hogy a tengerfenék egy részét kiszárítsák. A várost az Északi-tengerrel és a Rajnával csatorna köti össze. Az IJ most az Ijssel-tó vizének egy részét vezeti a Nordzeekanal csatornán át az Északi-tengerbe, vize így folyóvíznek tekintendő.

Amszterdam 207 négyzetkilométeres területének ötödrészét az öböl, a kikötőmedencék, a csatornák, és a folyók vízfelületei foglalják el. A város körútjait, sugárútjait, a csatornák (grachtok) alkotják, melyeknek hosszúsága 44 km. A város így kb. 100 szigetre tagolódik, melyeket a grachtok fölött átívelő hidak kapcsolnak össze egymással. Méltán nevezhetik a vizek városának, és Észak Velencéjének is.

A város központjában található a Dam tér. Az amszterdamiak általában könnyű kis faházakat emelnek, mert a talaj süppedős, ingatag, puha homokréteg alkotja. A házakat valamikor facölöpök, most azonban betonoszlopok tartják. A rengeteg víz ellenére kevés az iható, ezt is az Északi tenger parti dűnék kútjaiból kapják. Hogy ezek a kutak el ne apadjanak, csővezetéken át a Rajna tisztított vizét szivattyúzzák a dűnevidékre, ahol a homok természetes szűrőként tovább javítja a minőséget.

Mivel a zsúfolt fővárosban alig van beépíthető terület, ezért fejlesztik az északabbra fekvő kisvárosokat is, innen mára rengeteg dolgozó ember jár be Amszterdamba.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Címer

Wapen van Amsterdam bewerkt.PNG

A város címere a három függőlegesen egymás alatt elhelyezkedő Szent András keresztből áll. A történészek szerint a három kereszt az Amszerdamot fenyegető három legsúlyosabb veszélyt jelképezi: az árvizet, a tűzvészt és a pestist. A címer alján látható felirat „Heldhaftig, Vastberaden, Barmhartig” a város hivatalos jelmondata, jelentése: „Vitéz, elszánt, könyörületes”, amelyet 1947-ben Vilma királynő (1890–1948) adományozott a városnak a második világháború alatti bátorságának elismerésként. Az oroszlánok a XVI. században kerültek a címerre.

[szerkesztés] Látnivalók

Hollandia művészeti, kulturális terén Amszterdam szerepe vitathatatlan. Rengeteg színház, múzeum található itt, leghíresebb az 1885-ben épített Rijksmuseum, ahol többek között Rembrandt Éjjeli őrjárata vagy Vincent van Gogh munkái láthatók. A múzeum 2008-ig felújítás alatt állt, ezalatt a gyűjteménynek több másik múzeum adott otthont. Megemlíthető még a Trópusi Múzeum, mely kiállításait a forró égöv témáinak szenteli, valamint a hajózástörténeti múzeum, a holland tengerjárókkal együtt. Híres épület még a Rembrandt-ház, valamint a Prinsengracht 26. sz. ház, ahol Anna Frank írta naplóját a német megszállás éveiben. Itt látható a világhírű sörgyártó cég, a Heineken múzeuma, amit az első Heineken sörgyár épületében alakítottak ki. Ez bemutatja a cég történetét, emellett a sör gyártásának technológiájába is beavatja a laikusokat. A város vigalmi negyede, a vöröslámpás negyed szintén ismert turistalátványosság, nem csak a kínált, máshol illegális szórakozások fogyasztóinak, hanem a hangulat iránt érdeklődő kívülállók számára is.

[szerkesztés] Múzeumok

  • Rijksmuseum - Hollandia nemzeti múzeuma, itt látható többek között Rembrandt: Éjjeli őrjárat című híres festménye. Ezen kívül számos híres Frans Hals, Vermeer, Jacob van Ruysdael és Jan Steen alkotást őriznek falai között. Érdekességei továbbá a babaház és a delfti porcelán gyűjtemények.
  • Van Gogh Museum - a híres németalföldi festő alkotásait mutatja be: „Krumplievők”, „Arles-i hálószoba”, valamint a Napraforgó-sorozat egyik darabja a leghíresebbek.
  • Stedelijk Museum - modern művészetek múzeuma.
  • Hermitage Amsterdam - a szentpétervári Ermitázs amszterdami tagozata.
  • Museum het Rembrandthuis - ebben a házban élt Rembrandt 1639-től halálig. Ma a művész szobáin kívül egy festmény- és vázlatgyűjteménynek ad otthont munkáiból.
  • Anne Frankhuis - ebben a házban élt, majd bujkált a zsidóüldözések elől a Frank család. Anne Frank itt írta meg híres naplóját.
  • Amsterdams Historisch Museum - a város több évszázados történetébe nyújt betekintést.
  • Tropenmuseum - antropológiai gyűjtemény
  • Nederlands Scheepvaartmuseum - a holland hajózás történetét mutatja be.

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Labdarúgás

Amszterdam ad otthont a holland első osztály (hollandul: eredivise) legsikeresebb és egyik leghíresebb csapatának, az Ajax Amsterdamnak. A csapatnak korábban az Olimpiai Stadion adott otthont. Ez Amszterdam délkeleti részén található, és 1928-ra építették, a 9. nyári olimpiai játékokra. Később a 2000-es labdarúgó Európa bajnokságra - 1996-ben - átadott Amsterdam Arena stadionba tette át székhelyét. A stadion 140 millió euróba került. Ez a hipermodern stadion 51 715 férőhellyel, fedett lelátóval, befedhető játéktérrel és a játéktér alatt kialakított, 12 500 gépkocsi férőhelyes mélygarázzsal méltó otthona a világ egyik legsikeresebb és leghíresebb európai klubjának.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amszterdam témájú médiaállományokat.
Előző:
Firenze
Európa kulturális városa
1987
Következő:
Nyugat-Berlin
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken