Világváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A világváros vagy globális város olyan város, amelynek az élet valamely területén kézzel fogható, meghatározó befolyása van. Ez lehet társadalmi-gazdasági, kulturális és politikai. A globalizáció térnyerésével a szó egyre hétköznapibbá válik. (globális pénzügy, kommunikáció, turizmus) A kifejezést először, még megalopolisz, megaváros alakban Saskia Sassen használta egyik tanulmányában.

Általános jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fogalom definíciója részben minden oldalról önkényes, de ezek a városok a következő dolgokban megegyeznek:

A nyugati világban rendszerint Londont, Párizst, New Yorkot és Tokiót tartják a négy nagy világvárosnak; ezek – nem véletlenül – egyben a globális kapitalizmus jelképei is. Az azonban, hogy ki melyik városokat tartja világvárosnak, rendkívül szubjektív, és az egyén kulturális hátterétől, értékrendjétől és preferenciáitól függ.

GaWC A világvárosok leltára (1999-es kiadás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angliában, Leicestershireben, Loughtboroughban a Laughtboroughi Tudományegyetem a Globalizációs és Világváros Tanulmányi Osztályon 1999-ben kísérletet tettek a világvárosok definiálására és kategorizálására. A városokat a modern területek, (mint könyvelés, reklámipar, pénzügy, jog, nemzetközi cégek) fejlettsége szerint rendezték sorrendbe. Három kategóriát, több kisebb alkategóriát hoztak létre.

Alfa-világvárosok (teljes körű ellátást biztosító világvárosok)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Béta-világvárosok (nagyobb világvárosok)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gamma-világvárosok (kisebb világvárosok)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Világváros-formációra utaló jelekkel bíró városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erős jelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

3 pont: Athén, Auckland, Bécs, Mumbai, Dublin, Helsinki, Luxembourg, Lyon, Philadelphia, Rio de Janeiro, Tel-Aviv, Újdelhi.

Néhány jel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2 pont: Abu-Dzabi, Almati, Birmingham, Bogotá, Brisbane, Bukarest, Cleveland, Detroit, Dubaj, Hága, Ho Si Minh-város, Kairó, Kijev, Köln, Lima, Lisszabon, Manchester, Montevideo, Oslo, Pozsony, Rijád, Rotterdam, Seattle, Stuttgart, Vancouver.

Kis jelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1 pont: Aarhus, Adelaide, Antwerpen, Baltimore, Bangalor, Bologna, Brazíliaváros, Calgary, Fokváros, Colombo, Columbus, Drezda, Edinburgh, Genova, Glasgow, Göteborg, Kanton, Hanoi, Kansas City, Leeds, Lille, Marseille, Richmond, Szentpétervár, Taskent, Teherán, Tijuana, Torino, Utrecht, Wellington.

GaWC Vezető világvárosok (2004-es kiadás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

PJ Taylor kezdeményezte a cégnél, hogy definiálják újra a világváros fogalmát, és más eszközökkel csoportosítsák őket. Az eredmény:

Globális városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Széles körben globális városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagyon nagy szereppel bíró városok: London és New York.
  2. Kedvező helyzetben lévő globális városok: Amszterdam, Boston, Chicago, Madrid, Milánó, Moszkva, Toronto.

Speciális helyzetű városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gazdaságilag: Hongkong, Szingapúr és Tokió.
  2. Politikailag és társadalmilag: Brüsszel, Genf, Strasbourg és Washington.

Világvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Világviszonylatban vezető szerepet betöltő városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb feltételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a fenti lista speciális kritériumok alapján jött létre, ezért számos nagy jelentőségű adatot nem vesz figyelembe. Például nem foglalkozik a következőkkel:

Egyéb szempontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GaWC lista válogatott kritériumok alapján rendez, és több, mások által fontosnak vélt dolgot nem vesz figyelembe. Így többek között a következőket:

  • Nagy lélekszám, állandó lakosság, agglomeráció
  • Demográfiai sokszínűség
  • Különböző indikátorok használata
    • Lakosság, bentlakók, migráció, urbanizáció
  • Pénzügyi helyzet/termék:
    • Városi/regionális GDP
    • Tőzsdeindexek
    • Nemzetközi cégek központjai
    • Foglalkoztatottság
  • Életminőségen alapuló vagy a város fejlődését néző mutatók
  • Megélhetési költségek mutatói
    • Személyes jólétet mérő mutatók; például milliomosok száma
  • Jellemző közlekedési infrastruktúra:
  • Jellemző technológiai kapacitás
    • Állandó légijáratok száma
  • Jelentős épületek:
    • Közoktatás, egyetem,
    • Kutatóintézetek
    • Kórházak, gyógyszerészeti laborok
  • Zarándokheyek
  • Kulturális és környezeti világörökségek a városban
  • Kulturális intézmények:
    • Híres múzeumok és gallériák
    • Híres operatársuletok
    • Híres zenekarok
    • Híres filmfesztiválok
    • Híres színházak
  • Turisztikai mutatószámok:
    • Látogatók
    • Gazdaság
    • Rendezvények

A Föld városainak listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válogatott kritériumok szerint

Helyezés Lakosság szerint Belvárosi terület szerint Bevándorlók aránya Megélhetési költségek Metróhálózat forgalma Repülőterek forgalma szerint Milliárdosok száma szerint
1 Mumbai Tokió Miami Moszkva Tokió Atlanta New York
2 Sanghaj Mexikóváros Toronto Szöul Moszkva Chicago Los Angeles
3 Karacsi New York Los Angeles Tokió Szöul London Moszkva
4 Buenos Aires Mumbai Vancouver Hongkong Mexikóváros Tokió San Francisco
5 Delhi São Paulo New York London New York Los Angeles London
6 Manila Delhi Szingapúr Oszaka Párizs Dallas Hongkong
7 Moszkva Kalkutta Sydney Genf London Párizs Párizs
8 Szöul Buenos Aires Abidjan Koppenhága Oszaka Frankfurt Chicago
9 São Paulo Jakarta London Zürich Hongkong Las Vegas Tokió
10 Isztambul Sanghaj Párizs Oslo Szingapúr Amszterdam Szingapúr