Mumbai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bombay szócikkből átirányítva)
Mumbai
Mumbai Montage.jpg
Közigazgatás
Ország  India
Alapítás éve 1668
Polgármester Shuba Raul
Irányítószám 400
Körzethívószám 022
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 13 300 000 fő (2006) +/-
– elővárosokkal 18 394 000 [1]
Népsűrűség 21880 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 8 m
Terület 603,45 km²
Elhelyezkedése
Mumbai  (India)
Mumbai
Mumbai
Pozíció India térképén
é. sz. 18° 58′, k. h. 72° 50′Koordináták: é. sz. 18° 58′, k. h. 72° 50′
Bombayindialocation.png
Bombay elhelyezkedése
A település weboldala
Az India-kapu, a város egyik jelképe, mögötte a Tádzs Mahal Palota hotel

Mumbai[2] (1996 előtt Bombay, hindi/maráthi: मुंबई, azaz: Mumbai) India Mahárástra államának székhelye. Több mint 13 millió fős lakosságával a világ egyik legnépesebb városa,[3] India pénzügyi, kereskedelmi és szórakoztató központja.

A város a nyugat-indiai tengerpart (Konkan) mentén elnyúló, korábban több különálló szigetből álló Szasti szigetén fekszik. A környező települések lakosságával együtt Mumbai lakóinak száma mintegy 20 millió. A szomszédos Navi Mumbai és Tane lakosságát is hozzászámítva Mumbai a világ ötödik legnépesebb városövezete.

A városnak mély vizű természetes tengeri kikötője van, amely India személyhajó-forgalmának több mint a felét bonyolítja le, és jelentős a teherforgalma is.[4]

Mumbai India bruttó nemzeti össztermékének (GDP) mintegy 5 százalékát,[5] ipari termelésének 25 százalékát, tengeri kereskedelmének 40 százalékát, tőketranzakcióinak 70 százalékát adja.[6] A világ tíz legjelentősebb kereskedelmi központjának egyike.[7] Mumbaiban van az Indiai Tartalékbank, a Mumbai Tőzsde, az Indiai Nemzeti Tőzsde és számos nagy indiai cég központja, illetve sok nemzetközi cég indiai központja. Mumbai a hindu filmgyártás központja (Bollywood stúdiók).

Mumbai kultúrák olvasztótégelye. Munkalehetőségei, viszonylag magas életszínvonala nagy számban vonzott bevándorlókat India minden tájáról.

A város neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 16. század óta a város neve Mumbai („istenanya”). A Bumbai forma, amit utóbb Bombay-re angolosítottak, valószínűleg portugál népetimológiás alak, jelentése talán jó öböl (Bom Bahia?), így értelmezték maguknak a portugálok a bennszülött névformát. 1995 óta hivatalosan újra a maráti ejtésnek megfelelő Mumbai nevet használja a város.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Átlaghőmérséklet (vörös, jobb skála) és csapadék (kék, bal skála) Mumbaiban

Mumbai a trópusokon fekszik, az Arab-tengerhez közel. Csak két évszakot ismer: esős és száraz évszakot. Az esős évszak márciustól októberig tart, ekkor a hőmérséklet általában meghaladja a 30 °C-ot. A várost öntöző csapadék évente 2200 mm körül van, ennek legnagyobb része a június és szeptember közt hulló monszunesők képében érkezik. A csapadékrekordot 1954-ben mérték, amikor összesen 3452 mm eső hullott.[8] Az egy napon belül lehulló csapadék rekordja 944 mm volt, ezt 2005. július 26-án mérték, a 2005-ös mumbai árvíz idején.[9] A száraz évszak során, november és február közt jóval kevesebb eső esik és langyos vagy hűvös az idő. Januárban és februárban az északi szelek hideget hoznak.

Az év során a hőmérséklet 38 és 11 °C közt mozog. A legmagasabb mért hőmérséklete 43,3 °C, a legalacsonyabb 7,4 °C (1962. január 22-én).[10] Ezek a hivatalos meteorológiai állomások adatai, de egy mérőállomás a város határain belül található Kanheri barlangoknál 2008. február 8-án alacsonyabb hőmérsékletet mért, 6,5 °C-ot.[11]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hadzsi Ali mecset 1431-ben épült, amikor Mumbai iszlám uralom alatt állt[12]

A Mumbai északi részén, Kandivaliban talált régészeti bizonyítékok szerint az itteni szigeteket már a kőkorszaktól lakták. Az írott emlékekben i. e. 250-től dokumentált, amikor Ptolemaiosz Heptaneszia néven említette („hét sziget”). A i. e. 3. században a szigetek a buddhista Asóka Maurja Birodalmához tartozott. A Krisztus utáni évszázadokban az indo-szkíta nyugati szatrapák és a Szatavahana Dinasztia vetélkedtek a vidék birtokáért. Később a hindu Szilhara Dinasztia uralta a szigeteket 1343-ig, amikor Gudzsarát foglalta el a vidéket. A híres Elefántbarlangok szobrai és a Valkesvar templom ebből az időszakból származnak.

A 8. századtól zsidó bevándorlók is érkeztek Jemenből és és ezzel nagyjából egy időben jutott el ide az iszlám is. A 13. században különböző dinasztiák uralkodtak a városban. 1300 körül Bimbakyan király (?) alapította meg a mai várost. 1348-ban a muzulmán I. Murabak sah volt a Gudzsaráti Szultánság feje, amelynek a központja Mumbai volt.

A portugálok 1533-ban érkeztek a városba. 1534. december 23-án létrehozták Bahadur sah engedélyével a saját kolóniájukat. A szigeteken az európaiak uralkodtak 1947. augusztus 14-éig, a függetlenségig.

1661-ben a szigeteket II. Károly angol király kapta meg Catherine de Braganza hozományaként. 1668-ban azonban a Brit Kelet-indiai Társaság kapta őket bérletbe évi tíz fontért. A szigetek keleti oldalán a Társaság hozta létre a mélyvizű kikötőt - ideális hely volt ez első kikötőjük számára a szubkontinensen. A népesség gyorsan növekedett: 1661-ben még tízezren éltek itt, 1675-ben már hatvanezren. 1687-ben a Kelet-Indiai Társaság Szurátból Mumbaiba helyezte át székhelyét. Később Mumbai lett a Bombayi Elnökség nevű brit tartomány székhelye.

1817-től nagy mérnöki vállalkozás vette kezdetét: a Hornby Vellard projekt során a szigeteket egyesítették és így 1845-re 438 km²-es terület állt rendelkezésre. 1853-ban itt nyílt meg India első személyvasútvonala, amely Mumbait és Tanét kötötte össze. Az amerikai polgárháború folyamán Mumbai lett a világ fő gyapotpiaca, ami nagy lendületet adott a város gazdaságának és fejlődésének.

A Szuezi-csatorna megnyitása 1869-ben újabb lökést adott: Mumbai az Arab-tenger egyik legnagyobb kikötőjévé fejlődött.[13] A következő 30 évben a Mumbai nagyvárossá nőtte ki magát, gyorsan fejlődött infrastruktúrája és kiépültek intézményei. 1906-ban már egymillióan éltek Mumbaiban és ezzel Kalkutta után India második legnagyobb városa volt. A Bombayi Elnökség (Bombay Presidency) központjaként az indiai függetlenségi mozgalom egyik fő bázisa volt, Mahátma Gandhi 1942-ben itt hirdette meg a Ki Indiából Mozgalmat. Miután India 1947-ben független lett, Mumbai Bombay állam központja lett. A város terjeszkedése az 1950-es években érte el jelenlegi határait, amikor a sziget északra fekvő területeit is bekebelezte.

1955 után, mielőtt Bombay államot a nyelvi határok alapján Maharástra és Gudzsarát államokra bontották szét, a főként vezető gudzsaráti iparosokból létrejött Bombayi Polgárok Bizottsága azért lobbizott, hogy Mumbai legyen független az új államoktól. A Szamjukta Mahárástra mozgalom ezzel szemben amellett kardoskodott, hogy Mumbai legyen Mahárástra állam fővárosa. Zavargások robbantak ki és a rendőrök tüzében 105 ember vesztette életét. Végül 1960. május 1-jén megalakult Mahárástra, Bombay (Mumbai) székhellyel.

A város 1996-ban kapta meg hivatalosan a Mumbai nevet[14] Mahárástra Siv Szena kormányától, amely sorozatosan állította vissza a gyarmatosítás előtti neveket.

A Flora-forrás a Hutatma Csouk („Mártír tér”) új nevet kapta a Szamjukta Mahárástra mozgalom emlékére

Erőszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es évek végének zavargásai nem az utolsó erőszakhullámot jelentették a modern Mumbai történetében. 1992-ben és 1993-ban vallásközi zavargások okoztak nagy rombolást a városban. Sokan meghaltak, majd az 1993-as bombamerényletek (március 12-én) a város jelképei ellen, amelyeket iszlám szélsőségesek és mumbai bűnözők követtek el, mintegy háromszáz ember életet oltották ki.

A legutóbbi években iszlám szélsőségesek autóbuszok ellen is végrehajtottak támadásokat.

2006. július 11-én Mumbai ismét véres merényletsorozat színhelye lett: az egyszerre végrehajtott vonatrobbantások több mint kétszáz embert öltek meg.[15]

A Raj Thackeray vezette Mahárástra Navnirman Szena párt tagjai a legutóbbi időkben politikailag motivált támadásokat hajtottak végre az észak-indiai származású lakosok ellen.[16]

2008. novemberében ismét súlyos terrortámadás-sorozat érte a várost.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város kikötője révén igen korszerű hajógyártással rendelkezik. Az ország nyugati partján helyezkedik el, ezért ide érkezik be tankhajókon a kőolaj, amit ma már finomítanak is. Mint minden nagyvárosban itt is gyártanak autókat, főleg autóipari nagyhatalmak hoztak itt létre üzemeket. Emellett a pamutipara is jelentős.

India kereskedelmének fele a városon keresztül áramlik.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mumbai Ázsia legnépesebb városa elővárosok nélkül. Legnagyobb elővárosai: Ulhasnager, Thane, Amarnath.

Ázsiában itt találhatók a legnagyobb nyomornegyedek.

Nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban közel 200 különböző nyelvet vagy dialektust beszélnek. A többség a maráti nyelvet beszéli. A lakosság 19%-a gudzsaráti, 10%-a urdu nyelven társalog. A nyelveket arab és hindi betűkkel írják.

Az angol nyelvet kevesen beszélik egymást közt, de szinte mindenki érti és beszéli.

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város többsége hindu (60%) és muzulmán (25%). Ezen kívül zsidók, keresztények és buddhisták is élnek itt.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Prince of Wales Museum: 1905-ben alapították a walesi herceg tiszteletére.
  • Mahátma Gandhi Múzeum: Gandhi életét mutatja be. Tartozik hozzá egy könyvtár is.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gateway of India: George Wittet tervezte, 1924-ben épült.
  • A Tadzs Mahal Palota szálló.
  • Elefánt-sziget
  • Dharavi - Ázsia legnagyobb slumja (gettó), mintegy 2 millió ember él itt.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban több angol napilap is megjelenik: The Times of India, Midday, Afternoon, Asian Age, Economic Times, Mumbai Mirror, Daily News And Analysis, Hindustan Times, és az Indian Express.

Marathi nyelven: Loksatta, Maharashtra Times, Nava Kaal, Saamana Hindi Dainik Bhaskar, Dainik Jagran.

Ezen kívül még gudzsarati, maláj, bengáli, urdu, telugu és tamil nyelven is jelennek meg újságok.

Rádiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb rádióadók: Radio Mirchi, Vividh Bharati. Ezeket a rádiókat 1,2 millió ember hallgatja.[forrás?]

Televíziók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1972-ben alakul meg a város első televíziója, a Doordarshan. Mára a helyzet megváltozott. Sok, műholdról sugárzott televíziós adást láthatnak a nézők.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mumbai egy része

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011-ben, http://www.citypopulation.de/India-Agglo.html
  2. A Földrajzinév-bizottság 68. ülésének döntései
  3. World Gazetteer estimate for 2008-01-01
  4. Manorama Yearbook 2006. Kottayam, India: Malayala Manorama (2006). ISBN 8189004077 
  5. Mumbai Urban Infrastructure Project. Mumbai Metropolitan Region Development Authority (MMRDA). (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  6. Navi Mumbai International Airport (JPG). City & Industrial Development Corporation of Maharashtra Limited. [2012. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  7. Mumbai among world's top 10 financial flow hubs. Rediff News, 2007. június 18
  8. Mumbai Plan. Department of Relief and Rehabilitation (Government of Maharashtra)
  9. Three drown as heavy rain lashes Mumbai for the 3rd day”, Daily News and Analysis, 2006. július 3. 
  10. Herrera, Maximiliano: Extreme temperatures. (Hozzáférés: 2007. december 6.)
  11. „City continues to hover in 8-9 degree C range”, Times of India, 2008. február 10. 
  12. Haji ali set to go, and rise again”, Mumbai Mirror, 2008. augusztus 7. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 17.) 
  13. Dossal, Mariam. Imperial Designs and Indian Realities. The Planning of Bombay City 1845–1875. Delhi: Oxford University Press (1991) 
  14. http://geography.about.com/b/2008/11/26/mumbai-was-bombay.htm
  15. Special Report: Mumbai Train Attacks”, BBC, 2006. szeptember 30. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 13.) 
  16. http://www.gulfnews.com/world/India/10255505.html

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mumbai témájú médiaállományokat.