Tokió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tokió (japánul: 東京, nyugaton: Tókjó) Japán közigazgatási központja, a japán kormány és a császár székhelye. Egyike Japán 47 prefektúrájának, nem egyetlen városként kormányozzák. Hozzávetőlegesen 12 millió ember – az ország lakosságának 10%-a – él Tokióban, míg a Nagy Tokió Agglomerációban 33-36 millióan laknak, és ezzel ez a világ legnépesebb urbanizált területe.

Tokió a Kantó régióban, a legnagyobb japán szigeten, Honsún fekszik. Központjának koordinátái 35° 41' ÉFSZ, 139° 46' KFH. Területe Ogaszavara szigetéig terjed, amely a Csendes-óceánon 1000 km-re délkeletre található.

Mint az ország politikai, üzleti, gazdasági, oktatásügyi és kulturális központja, Japánon belül Tokióban van a legtöbb cég központja, gazdasági intézménye, egyeteme és főiskolája, múzeuma, színháza, vásárló és szórakoztató létesítménye. Rendkívül fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik, ez főleg a vonatra és a metróra vonatkozik.

Tartalomjegyzék 1 Történelem 2 Földrajz és közigazgatás 2.1 Tokió kerületei 2.1.1 A kerületek 2.2 Nyugat-Tokió (Tama) 2.3 Szigetek 3 Gazdaság 4 Demográfia 5 Közlekedés 6 Nevezetességek 6.1 Templomok és szentélyek 6.2 Parkok és Közkertek 6.3 Egyéb 7 Kultúra 7.1 Múzeumok 7.2 Színházak 7.3 Modern építészet 8 Tokió a médiában 9 Oktatás 9.1 Egyetemek 10 Testvérvárosok 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történelem

Tokió felemelkedése két emberhez köthető: Iejaszu Tokugava sógunhoz és Meidzi császárhoz. 1603-ban, miután Japán addig háborúban álló részeit egyesítették, Iejaszu Tokugava Edoba (a mai Tokió) helyezte székhelyét. Emiatt a város nagyon gyors fejlődésnek indult, és hamar a világ egyik legnagyobb településévé vált. Lakossága már a 18. században elérte az 1 milliót. Spontán módon vált Japán fővárosává, még ha a császár Kiotót jelölte is ki a birodalma központjává.

263 évvel után, a sógunátust megdöntötte két déli prefektúra (Csóshú and Szacsuma) és visszaállították a császári hatalmat. 1869-ben a névleges vezető, a 17 éves Meidzsi császár Edoba költözött, és a várost átnevezte Tokióra (a tokió szó jelentése „Keleti Főváros”). A város már ekkor politikai, gazdasági és kulturális központ volt, valamint a császár is ide helyezte a székhelyét, így Tokió az ország valódi fővárosává válhatott. Az Edo Kastélyból lett a Császári Palota.

Tokiót kétszer rázta meg hatalmas katasztrófa, melyből alig sikerült felépülnie. Először a nagy kantói földrengés 1923-ban, majd a II. világháború. Az 1945-ös tokiói bombázás majdnem olyan pusztító volt, mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák együttvéve. Egész kerületek váltak a földdel egyenlővé. Manapság már nem nagyon lehet ezeknek a nyomait látni a városon, de a lakók még mindig viselik a megrázkódtatás nyomait.

A háború után Tokiót nagyon fejlett földalatti- és vonathálózattal építették újjá, amit az 1964. évi nyári olimpiai játékokon mutattak be a világnak. A hetvenes években tovább fejlődött a város, megépült a Sunshine 60 és az új, sokszor kétségbevont repülőtér, a Narita (a városon kívül). A népesség 11 millió főre duzzadt (a környező területekkel is beleszámítva). A város földalatti- és vonathálózata a világ legforgalmasabb ilyen jellegű rendszere lett, miután egyre több ember költözött Tokióba. A 80-as években a lakásárak az egekbe szöktek egy spekulációs ingatlan-buborék miatt: sokan nagyon meggazdagodtak, de a 90-es években a buborék kipukkadt, bankok és magánemberek tömege vesztette el minden pénzét emiatt. Ezután gazdasági recesszió következett, így az 90-es éveket „elveszett évtized”-nek nevezik, és ez a recesszió ma is tart.

Tokiót sokszor erős földrengések rázták meg 1703-ban, 1782-ben, 1812-ben, 1855-ben és 1923-ban. Az 1923-as, a Richter-skála szerinti 8,3-as erejű földrengés 142 000 embert ölt meg.

[szerkesztés] Földrajz és közigazgatás

A Tokió prefektúra három nagy részből tevődik össze: 23 kerületből (a volt Tokió város), Tamából (Nyugat-Tokió) és a szigetekből.

Tokió szárazföldi része a Tokiói-öböltől északnyugatra fekszik, kelet-nyugati irányban 90 km-ig, észak-déli irányban 25 km-ig húzódva. Keleten a Csiba, nyugaton a Jamanasi, délen a Kangava és északon a Szaitama prefektúra határolja. A szárazföldi részt két részre, speciális kerületekre és Tamára oszlik.

A Tokió prefektúra magába foglalja még a Csendes-óceánban fekvő két szigetcsoportot, az Izu-szigeteket, amelyek majdnem párhuzamosan fekszenek az Izu-félszigettel, valamint az Ogaszavara-szigecsoportot, amely több mint 1000 km-re található Japán fő szigeteitől.

A japán törvények értelmében Tokió metropoliszként (to, 都) van megjelölve. Közigazgatási felosztása megegyezik a többi prefektúrájáéval. Bár egy tucat rész fekszik kisebb területen, ezek is városnak vannak minősítve. Ide soroljuk a 23 kerületet, amelyek 1943-ig Tokió várost alkották, de most különálló, önkormányzó, polgármesterrel, városi tanácscsal és városi jogokkal rendelkező részekként vannak elimerve. Ezen kerületek mellett Tokió körülfog még 26 további várost (市 -shi), öt települést (町 -chō vagy machi) és kilenc falut (村 -son vagy -mura), ezek mindegyike saját önkormányzattal rendlekezik. A lakosok által választott fővárosi és önkormányzati gyűlést a Tokiói Fővárosi Önkormányzat irányítja, amelynek székhelye Sindzsuku kerületben található.

[szerkesztés] Tokió kerületei

A 23 kerület (特別区, tokubecuku, szó szerint 'különleges kerületek') régebben Tokió várost alkotta, de ez 1943. július 1-jén egybeolvadt a Tokió prefektúrával (東京府, tókjófu), és így elvesztette törvényhatósági jogát. A kialakult város kerületekre lett felosztva, melyek mindegyike rendelkezik önkormányzattal, választott polgármesterrel és tanáccsal.

A 2003. szeptember 1-jei adatok szerint a 23 kerület összesített népessége 8,34 millió fő, népsűrűsége 13 416 fő/km².

[szerkesztés] A kerületek

• Adacsi, Arakava, Bunkjó, Csijoda, Csúó, Edogawa, Itabasi, Kacusika, Kita, Kótó, Meguro, Minato, Nakano, Nerima, Óta, Sibuja, Sinagava, Sindzsuku,Suginami, Szetagaja, Szumida, Taitó, Tosima.

[szerkesztés] Nyugat-Tokió (Tama)

Tokió kerületeitől nyugatra, a metropolisz kisebb városokból és falvakból áll, amelyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek mint Japán többi települései. Amíg ezeknek a városoknak a többsége csak „ágy városként” funkcionál a Tokió központjában dolgozó munkásoknak, néhányuk rendelkezik üzleti és ipari központokkal. Összefogó néven ezt a területet Tamának, ill. Nyugat-Tokiónak nevezik.

[szerkesztés] Szigetek

A Tokióhoz tartozó szigetek összterülete kb. 406 km². Lakossága folyamatosan csökken, 2005. szeptember 1-jén 26 000 fő – a népsűrűség 65 fő/km² – volt.

Ez a terület természeti kincsekben és tengeri nyersanyagokban igen gazdag. Mindemellett azonban a szigetek kicsik, földrajzilag izoláltak, pénzügyileg gyengék és javítaniuk kell az életszínvonalt, fejleszteniük kell a tengeri és légi közlekedést valamint az orvosi ellátást.

Tokióhoz két csigetcsoport tatozik: az Idzu-szigetek és az Ogaszavara-szigetek. Az Idzu-szigetek amely egy vulkanikus szigetcsoport. A szigetek mind a 9 tagja része a Fudzsi-Hakone-Idzu Nemzeti Parknak, néhányukat az Edo-korszakban börtönként használták. Az Ogaszavara-szigetek (vagy Bonin-szigetek) 1000 km-re délre fekszenek Tokió központjától. A szigetcsoportot kb. 30 kisebb sziget alkotja, melyek közül csak Csicsi-dzsima és a Haha-dzsima lakott.

[szerkesztés] Gazdaság

Tokióé a világ legnagyobb városi gazdasága: sok nemzetközi óriáscég, befektetési bank és biztosító társaság központja itt található, emellett Japán közlekedési, televíziós és információs központja is. GDP-je eléri a 1,315 milliárd dollárt, ami több mint Kanadáé, Dél-Koreáé és Mexikóé együttvéve.

A II. világháború utáni gazdasági növekedés alatt sok cég a központját más nagyvárosokból, például Oszakából is Tokióba helyezte. Ezzel kezdődött el a népesség rohamos növekedése, és a lakásárak égbe szökése.

A tokiói tőzsde a második legnagyobb tőzsde a világon.

[szerkesztés] Demográfia

Mint a világ egyik legnagyobb városa, Tokió 23 kerületében több mint 8 millió ember lakik. Nappal a népesség 2,5 millióval megnő, a városba érkező munkások és diákok miatt, akik naponta utaznak be a központba. Ez legjobban a három központi kerületben, Csijodában, Csuóban és Minatóban érezhető, ahol a három rész összlakossága éjjel 300 000, nappal viszont majdnem 2 millió fő.

Tokióban 5 jelentősebb kisebbség él: kínaiak (120 331), koreaiak (103 191), filippinók (31 505), amerikaiak (18 043) és a britek (7 585).

A Tokió prefektúra népessége

Terület szerint	Tokió prefektúra 23 kerület Nyugat-Tokió (Tama) Szigetek	12,36 millió fő 8,34 millió fő 4 millió fő 27 000 fő
Kor szerint	Fiatalkorú (0-14 év között) Dolgozó (15-64 év között) Nyugalmazott (65 év felett)	1,433 millió fő (12%) 8,507 millió fő (71.4%) 2,057 millió fő (16.6%)
Napszak szerint	Nappal Éjjel	14,667 millió fő 12,017 millió fő
Nemzetiség szerint	Külföldi származású lakos	353 826 fő
Év szerint	23 kerület	1875 – 595 900 fő 1935 – 5 875 667 fő 2005 – 8 336 612 fő

[szerkesztés] Közlekedés

Tokió Japán legnagyobb belföldi és nemzetközi vasúti, közúti és légi csomópontja. A városi tömegközlekedés nagyrészt a tiszta és hatékony, bár néha zsúfolt földalatti- és vasúthálózaton zajlik, melyet több társaság üzemeltet. A buszok, villamosok és mágnesvasútak csak másodlagos szerepet töltenek be. A vasútállomások nem csak a közlekedés, hanem Tokió és Japán városi életének központjai.

A Tokió belvárosától néhány kilométerre fekvő Tokiói nemzetközi repülőtér („Haneda”) főként a belföldi, a Csiba prefektúrában található Narita nemzetközi repülőtér pedig a városba érkező nemzetközi forgalmat bonyolítja le.

A tokiói közlekedés legnagyobb része vasúton zajlik. A JR East működteti a legnagyobb vasúthálózatot Tokióban, magába foglalva a Jamanote vonalat, amely körbejár a japán főváros központjában. A Tokyo Metro Co., Ltd. és a Tokyo Metropolitan Bureau of Transportation a város metróhálozatát, a fővárosi önkormányzat és a privát szállítók pedig a busz hálózatot üzemeltetik. A helyi, regionális és belföldi vasúti járatok a Tokió és a Sindzsuku pályaudvarról érhetők el.

[szerkesztés] Nevezetességek

[szerkesztés] Templomok és szentélyek

• Szenszodzsi templom: buddhista teplom Aszakuszában, amely 645-ben épült, és ezzel Tokió legöregebb temploma.
• Meidzsi szentély: sintoista szentély Tokió szívében, amelyet Meidzsi császárnak és hitvesének, Soken császárnőnek szenteltek.
• Szengakudzsi templom: kis templom Minatóban, ahol a 47 ronin

van eltemetve

• Jaszakuni szentély: sintoista szentély amely emléket állít a második világháborúban elesett japán katonáknak
• Zodzsodzsi templom: a templomot 1393-ban építették, mai helyére, Kantóba, 1598-ban került. Ez a buddhista Dzsodo szektafő temploma

[szerkesztés] Parkok és Közkertek

Hibija Park Dzsingu Gaien Sindzsuku Gjoen Sóvaa Emlékpark Szumida Park Ueno Park JoJogi Park Kitanomaru Park HamarikJu Kertet Kijoszumi Kertek

Rikugien Kert Inokasira Park Kju-Furukava Kertek Koisikava Korakuen Kert Koissikava Botanikus Kert Shinjuku Central Park Komadzava Olimpiai Park Kiba Park Kaszai Rinkai Park Kinuta Park Dzsindai Botanikus Kert

[szerkesztés] Egyéb

• Akaszaka Palota

[szerkesztés] Kultúra

Tokióban számos múzeum található. Az Ueno Parkban található a Tokiói Nemzeti Múzeum, amely Japán legnagyobb múzeauma, az ország legjelentősebb művészeti gyűjteménye; a Nyugati Művészetek Nemzeti Múzeuma és a Tokiói Fővárosi Múzeum, amely nagy mennyiségű japán, modern művészeti alkotást és csaknem 10 000 japán és külföldi filmet tartalmaz. Az Ueno Parkban található a Nemzeti Tudományi Múzeum és a városi állatkert. A Nedzu Múzeum Aojamában, az Edo-Tokió Múzeum Szumidában, a Országgyűlési Könyvtár, a Nemzeti Archívum és a Modern Művészetek Nemzeti Múzeuma a császári palota közelében fekszenek.

[szerkesztés] Múzeumok

• Tokikó Nemzeti Múzeum
• Nyugati Művészetek Nemzeti Múzeuma
• Edo-Tokió Múzeum
• Tokiói Városi Teien Művészeti Múzeum

[szerkesztés] Színházak

• Kabuki-dza
• Nemzeti Noh Színház (Kokuricu Nohgaku-do)
• Nemzeti Színház (Kokuricu Gekidzso)

[szerkesztés] Modern építészet

• Tokyo Tower
• Rainbow Bridge (Szivárvány-híd)
• National Diet Building
• Yoyogi Olympic Pool (Yoyogi Olimpiai Uszoda)
• Tokyo Metropolitan Government Building (Tokiói Városháza)
• Tokyo Big Sight
• Tokyo Station
• Tokyo International Forum

[szerkesztés] Tokió a médiában

Mint Japán legnagyobb városa és az ország legnagyobb televíziós és rádiós központja, Tokió számos japán filmben, sorozatban, mesében és mangában szerepel. A külföldön leginkább ismert műfaj a kaidzsu, amelyben a város nevezetéssegit óriás szörnyek pusztítják el, mint pl. Godzilla. Nagy mennyiségű képregény és animációs film is játszódik Tokióban, köztük a Sailor Moon, az Azumanga Daioh, a Yu-Gi-Oh! vagy a Hi Hi Puffy AmiYumi, és ezek világszerte nagy népszerűségnek örvendenek.

A hollywoodi procuderek körében is közkedvelt Tokió. Számos film Tokióban játszódik, így pl. a Tokyo Joe, My Geisha, a James Bond - Csak kétszer élsz, a Kill Bill, a The Fast and the Furious: Tokyo Drift és az Elveszett jelentés.

[szerkesztés] Oktatás

Mint Japán oktatási központja, Tokióban számos egyetem, főiskola és szakiskola működik. A városban találhatók az ország legelőkelőbb iskolái, így a Tokiói Egyetem, a Keio Egyetem, a Hitocubasi és a Vaszeda Egyetem.

[szerkesztés] Egyetemek

Tokióban számos olyan egyetem van, melyben angol nyelvű oktatás folyik. Ilyenek a Nemzetközi Keresztény Egyetem, a Szofia Egyetem és a Japán Templom Egyetem. A városban egy sor állami egyetem is található. Ezek közül a legjelentősebbek az Orvostudományi és Fogászati Egyetem, az Elektronikai és Kommunikációs Egyetem, a Tokiói Tudományos Intézet és a Tokiói Egyetem. Csak egy nyílvános egyetem van Tokióban, ez pedig a Tokiói Városi Egyetem, a legnagyobb magánegyetemek a Ázsia Egyetem, a Tokiói Tudományos Egyetem, a Tojo Egyetem és a Szeidzso Egyetem.

[szerkesztés] Testvérvárosok

Peking, Kína Berlin, Németország Kairó, Egyiptom Jakarta, Indonézia Moszkva, Oroszország

New York, Egyesült Államok Párizs, Franciaország (csak partnervárosi kapcsolat) Róma, Olaszország Sao Paulo, Brazília Szöul, Dél-Korea

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Angol nyelvű hivatalos weboldal

m·v·sz  Japán (日本, Nihon)
Prefektúrák (都道府県, todófuken) és székhelyeik: Aicsi prefektúra (Nagoja) | Akita prefektúra (Akita) | Aomori prefektúra (Aomori) | Csiba prefektúra (Csiba) | Ehime prefektúra (Macujama) | Fukui prefektúra (Fukui) | Fukuoka prefektúra (Fukuoka) | Fukusima prefektúra (Fukusima) | Gifu prefektúra (Gifu) | Gunma prefektúra (Maebasi) | Hirosima prefektúra (Hirosima) | Hokkaidó prefektúra (Szapporo) | Hjógó prefektúra (Kóbe) | Ibaraki prefektúra (Mito) | Isikava prefektúra (Kanadzava) | Ivate prefektúra (Morioka) | Jamagata prefektúra (Jamagata) | Jamagucsi prefektúra (Jamagucsi) | Jamanasi prefektúra (Kofu) | Kagava prefektúra (Takamacu) | Kagosima prefektúra (Kagosima) | Kanagava prefektúra (Jokohama) | Kiotó prefektúra (Kiotó) | Kócsi prefektúra (Kócsi) | Kumamoto prefektúra (Kumamoto) | Mie prefektúra (Cu) | Mijagi prefektúra (Sendai) | Mijadzaki prefektúra (Mijadzaki) | Nagano prefektúra (Nagano) | Nagaszaki prefektúra (Nagaszaki) | Nara prefektúra (Nara) | Niigata prefektúra (Niigata) | Óita prefektúra (Óita) | Okajama prefektúra (Okajama) | Okinava prefektúra (Naha) | Ószaka prefektúra (Ószaka) | Siga prefektúra (Ócu) | Simane prefektúra (Macue) | Sidzuoka prefektúra (Sidzuoka) | Szaga prefektúra (Szaga) | Szaitama prefektúra (Szaitama) | Tocsigi prefektúra prefektúra (Ucunomija) | Tokusima (Tokusima) | Tokió prefektúra (Sindzsuku) | Tottori prefektúra (Tottori) | Tojama prefektúra (Tojama) | Vakajama prefektúra (Vakajama)
Japán régiói (地方, csihó): Hokkaidó | Tóhoku | Kantó | Csúbu | Kanszai | Csúgoku | Sikoku | Kjúsú
Kijelölt városok – főbb városok (政令指定都市, szeirei sitei tosi): Tokió 23 kerülete | Csiba | Fukuoka | Hirosima | Jokohama | Kavaszaki | Kitakjúsú | Kóbe | Kiotó | Nagoja | Ószaka | Sidzuoka | Szaitama | Szakai | Szapporó | Szendai