Oszaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oszaka (大阪市, Oszaka)
Osaka montage.jpg
Oszaka zászlaja
Oszaka zászlaja
Egyéb jelképek
Fa japán cseresznye
Virág ibolya
Közigazgatás
Ország  Japán
Régió Kanszai
Prefektúra Oszaka prefektúra
Polgármester Hiramacu Kunio
Irányítószám 530-8201
Népesség
Teljes népesség 2 687 287 fő (2014. nov 1.)[1]
Népsűrűség 11 920 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 222,30 km²
Időzóna JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Oszaka (Japán)
Oszaka
Oszaka
Pozíció Japán térképén
é. sz. 34° 42′, k. h. 135° 30′Koordináták: é. sz. 34° 42′, k. h. 135° 30′
Oszaka weboldala

Oszaka[2] (japánul 大阪市, Ószaka-si) település Japánban. Ez az ipari, kereskedelmi és közlekedési központ a fő szigeten, Honsún alakult ki, ott, ahol a Jodo-gava folyó beletorkollik az Oszakai-öbölbe. Közigazgatásilag a Kanszai régió Oszaka prefektúrájában helyezkedik el, amelynek egyben székhelye is.

A gyakran Japán második legnagyobb városának nevezett Oszaka a történelem folyamán az ország kereskedelmi centruma volt. Ma Japán második és a világ kilencedik legnagyobb agglomerációjának, a több mint 19 millió lelket számláló Oszaka–Kóbe–Kiotó metropolisznak a szerves része. Oszakában nappal a lakosság száma az éjjeli 141%-ára növekszik, mutatva a város gazdasági központi szerepét. Míg éjjel 2,6 millió fővel ez Japán harmadik legnagyobb városa Tokió és Jokohama után, nappal a második helyre tornázza fel magát 3,7 millió lakossal, Tokió után.

Gyakran a „nemzet konyhája” (天下の台所, tenka no daidokoro) és a „Japán gasztronómiai fővárosa” nevekkel illetik.

Természetföldrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Oszakai Üzleti Park felhőkarcolói

A Jodo-gava és a Jamato-gava folyók torkolatánál fekvő Oszaka városát nyugatról az Oszakai-öböl határolja. Északról, keletről és délről több mint egy tucat kisebb-nagyobb település veszi körül, amelyek egy kivételével az Oszaka prefektúrához tartoznak (a városközponttól északnyugatra fekvő Amagaszaki ugyanis a Hjógo prefektúra része). Oszaka az Oszakai prefektúra 12%-át foglalja el, ezzel a közigazgatási egység legnagyobb települése.

A Kandzaki-, a Sin-Jodo-, a Jodo-, a Dodzsima-, az Iidzsi-, a Sirinasi-, a Kidzu- és a Jamato-gava folyókat összekötő kiterjedt csatornarendszer miatt a település a „Kelet Velencéje” címet kapta. Arra, hogy Oszaka a vizek városa, a régi neve, a Naniva (浪速, szó szerint gyors hullámok) is utal.

A város két legzsúfoltabb központját Kita (キタ, szó szerint észak) és Minami (ミナミ, szó szerint dél) néven emlegetik. Az előbbi Umeda kereskedelmi kerületét, az utóbbi a Namba, Sinszaibasi és Dótonbori bevásárlónegyedeket foglalja magába. A szintén a Minamiban található Ebiszubasi híd körüli szórakozónegyed ismertséget az óriási géprákjával, a Háromszög parkjával és az Amerikamurával, azaz az amerikai faluval szerzett. A bíróságoknak és a legnagyobb bankok kerületi igazgatóságainak otthont adó negyedek a Jodojabasi és a Honmacsi, Kita és Minami között. Az újabb és jelentősebb üzleti negyed az Oszakai Üzleti Park az Oszakai várkastély szomszédságában. Fontos üzleti negyedek alakultak ki még a város másodlagos vasúti csomópontjainál, a Tennódzsi és Kjóbasi pályaudvaroknál.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jan. Feb. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Éves átlag
Legmagasabb átlagos hőmérséklet (°C) 9,4 12,6 14,8 21,6 25,7 29,3 34,0 33,3 30,7 23,2 19,4 14,5 22,4
Átlaghőmérséklet (°C) 5,8 7,9 10,2 16,4 21,1 24,8 29,5 28,4 26,2 19,0 15,2 10,2 17,9
Legalacsonyabb átlagos hőmérséklet (°C) 2,6 3,8 6,0 11,3 17,2 21,3 26,2 25,1 22,9 15,7 11,4 6,5 14,2
Átlagos páratartalom (%) 59 56 57 54 65 66 63 66 67 69 66 64 63
Átlagos csapadékmennyiség (mm) 19,0 47,5 75,5 125,0 281,5 133,5 42,0 106,5 202,5 356,0 117,5 88,0 132,9

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Oszakai várkastély felújított, központi tornya

Oszakának 24 városrésze (区, átírással ku) van, eggyel több, mint Tokiónak. Ezek a következők:

A Kajukan akvárium a Tempozan kikötői faluban
Utcarészlet a központi Sinszaibasi kerületben

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2005-ös japán népszámlálás alapján Oszaka lakossága 2 628 811 fő volt, ami a 2000-es évi adatokhoz képest 1,2%-os növekedést jelent, ám messze elmarad az 1965-ben mért háború utáni (3 156 222 fő) és az 1940-es abszolút csúcshoz (3 252 340 fő) képest. A nagy kantói földrengés következményeként, 1920 és 1930 között, rengeteg ember költözött Oszakába, és a népesség hamarosan megduplázódott. Az 1930-as népszámlálás alapján Oszaka volt Japán legnagyobb városa 2 453 573 fővel, megelőzve Tokiót 2 070 913 lakosával. A háború végétől a 2000-es évek közepéig az Oszaka–Kóbe–Kiotó agglomeráció népessége folyamatosan növekedett, ám az utóbbi években népességcsökkenés mutatkozik.

A népsűrűség 11 836 fő négyzetkilométerenként. A háztartások száma 1 241 489, ami azt mutatja, hogy ez háztartásban átlagosan 2 lakos él. 99 775 regisztrált külföldi él a városban. A legnagyobb bevándorló népcsoportok a koreai (71 015 fő) és a kínai (11 848 fő).

A legbeszéltebb dialektus az japán nyelv oszakai nyelvjárása. Fő megkülönböztető jele, hogy a tagadó igéknél a „hen” utótagok használják a „nai” helyett.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelem során Oszaka volt Japán kereskedelmi központja, de szerepe a közép- és kora modern korban volt a legjelentősebb. Ma már, különösen a kilencvenes évek vége óta, egyre több vállalat helyezi át székhelyét Tokióba, de továbbra is számos jelentős vállalat működteti a központját Oszakában. A tendencia mérséklésére a város, Szeki Dzsunicsi polgármester vezetésével, nemrég indított útjára egy programot, aminek célja hazai és külföldi befektetők a városba csábítása. [1]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Umeda negyed legismertebb felhőkarcolója, a Sky Building

Az általános iskolák és a középiskolák alsóbb évfolyamai városi irányítás alatt vannak [2], míg a középiskolákat a prefektúrai szinten felügyelik.

Korábban számos egyetem volt jelen a Oszaka belvárosában, de hogy növekvő területigényük kielégíthessék, több intézmény a külvárosokba költözött át. Oszaka Kiotóhoz és Tokióhoz hasonlóan Japán egyik felsőoktatási központjának számít. Mindezek ellenére Oszaka prefektúra legtekintélyesebb felsőoktatási intézménye, az Oszakai Egyetem, nem itt, hanem Szuitában található.

  • Kanszai-i Egyetem
  • Oszaka városi Egyetem
  • Oszakai Közgazdaságtudományi Egyetem
  • Oszakai Műszaki Egyetem
  • Oszakai Jogakuin Főiskola
  • Oszakai Gazdaságpolitikai Egyetem
  • SOAI Egyetem
  • Oszakai Művészeti Egyetem
  • Oszakai Oktatási Egyetem

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 大阪府/大阪の毎月推計人口 (japán nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 1.)
  2. A szabatosan átírt forma Ószaka lenne, de az OH. a meghonosodott rövid o-s formát részesíti előnyben (lásd még hasonló kivételnek: Tokió, Kiotó, mely utóbbiak szabatosan átít formája Tókjó és Kjóto volna.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oszaka témájú médiaállományokat.