Bank

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Magyar Nemzeti Bank épülete Budapesten

A bank a pénzügyi közvetítő rendszer legjellemzőbb eleme. A bank olyan intézmény, amely pénzügyi szolgáltatásokat nyújt. Legfontosabb tevékenysége hitelek nyújtása és betétek gyűjtése. Vagyis a gazdaság jelenleg felhasználatlan pénzmegtakarításainak begyűjtése (passzív bankügylet), és azok kihelyezése, aktiválása a gazdaság pénzszükségben lévő alanyaihoz (aktív bankügylet). Ekképpen a modern tőkés gazdaság egyfajta motorjai. A bank hagyományosan a pénzügyi szolgáltatások díjából és a hitelekből származó kamatból jut haszonhoz. Újabban mivel a viszonylag alacsony kamatlábak sokszor korlátozzák a bankok bevételi lehetőségeit, némely bank hiteltúllépési díjak és különböző befektetések útján is igyekszik jövedelemhez jutni.

A bank szó az olasz banca szóból ered, ami a német nyelvből származik és padot jelent, amely a középkori pénzváltó padokra utal.

Bankok működése banki engedélyhez kötött.

A köznapi életben a pénzügyi intézmények legtöbb típusát bankként emlegetjük. Érdemes ismerni azonban a pontos terminológiát. Magyarországon a jogszabály a pénzügyi intézményeken belül hitelintézetet és pénzügyi vállalkozásokat ért. A bank a hitelintézetek egy fajtája. (Hitelintézet még: (1) szakosított hitelintézet: jelzálogbank, lakástakarék-pénztár, egyéb - jellemzően állami fejlesztési - bankok; (2) Szövetkezeti hitelintézet: takarékszövetkezet, hitelszövetkezet.

A hagyományos banki működésmódhoz képest alternatívaként az elmúlt években jelentek meg a fenntartható fejlődést, a társadalmi és környezeti szempontokat is figyelembe vevő, sőt integráló pénzintézetek: közösségi bank, etikus bank, zöld bank és alternatív bank elnevezésekkel.

Bank által nyújtott szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi bank széf ajtó.
Betétkönyv 1941-ben

Bár a bank által nyújtott szolgáltatások a bank típusától és országtól függenek, általában a következők vannak köztük:

  • Pénz betétbe helyezése és kamatoztatása egy bankszámlán (passzív bankügylet)
  • Hitel nyújtása magánszemélyek és társaságok részére (aktív bankügylet)
  • Készpénz-helyettesítő fizetési eszközök: Bankkártyák, hitelkártyák kibocsátása és pénzkiadó automaták üzemeltetése, Csekkek kiállítása, beváltása
  • Értéktárgyak biztonságos tárolása (például egy széfben)
  • Pénzforgalmi szolgáltatások (pl: átutalások intézése, kötegelt pénz összegyűjtése és szállítása)
  • Kezesség és bankgarancia
  • Magán és üzleti pénzügyi tanácsadás nyújtása
  • Nyugdíjas évek megtervezése, nyugdíj-előtakarékosság lehetővé tétele

A pénzügyi tranzakciókat többféle csatornán keresztül le lehet bonyolítani:

  • bankfiók: a fiókhálózat egyik tagja, melyen keresztül a pénzügyi műveletek széles köre elvégezhető
  • ATM: komputervezérelt telekommunikációs eszköz, mely pénzügyi műveletek elvégzését teszi lehetővé egy pénzintézet ügyfelei részére nyilvános területen, melynél nincs szükség személyzetre a kiszolgálás alatt.
  • levél
  • telefonos bankolás: egy olyan szolgáltatás, amit pénzügyi intézmények nyújtanak, mely lehetővé teszi ügyfelei részére, hogy telefonon keresztül bonyolítsák le pénzügyi műveleteiket
  • Online bankolás: egy kifejezés, melyet az interneten bonyolódó (folyamatosan elérhető) kifizetésekre, átutalásokra használnak, melyhez használni kell a bank vagy hitelszövetkezet internetes oldalát

A bankrendszer típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyszintű bankrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyszintű bankrendszerben a központi és a kereskedelmi banki funkciókat is egy bank látja el. Magyarországon a rendszerváltás előtt egyszintű bankrendszer volt.

Kétszintű bankrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kétszintű bankrendszerben különválik a jegybank a kereskedelmi bankoktól. Magyarországon ma kétszintű bankrendszer van.

A bankok típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegybank[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon ez a Magyar Nemzeti Bank, az Amerikai Egyesült Államokban szerepét a Federal Reserve System látja el. Jellemzői és feladatai:

  • pénzkibocsátás
  • az árfolyamstabilitás biztosítása
  • az infláció szintjének alacsonyan tartása
  • a vállalkozásokkal és háztartásokkal nem áll közvetlen kapcsolatban, hanem a kereskedelmi bankokkal
  • a kormány gazdaságpolitikáját támogatja abban az esetben ha a fenti célok teljesültek

Kereskedelmi bankok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Háztartásokkal és vállalatokkal állnak kapcsolatban.
  • Betéteket gyűjtenek.
  • Bankszámlákat vezetnek.
  • Bankközi átutalásokat hajtanak végre.
  • Hitelt nyújtanak a lakosság és a vállalkozások számára a bankban elhelyezett betétek terhére, amelyeket a hitelfelvevők újra a bakrendszeren keresztül használnak. Ennek során a bankrendszer összessége a jegybank által előírt kötelező tartalékrátától függő mennyiségű új pénzkínálatot hoz létre (pénzteremtés). [1]
  • Befektetési tevékenységet végeznek.
  • A kereskedelmi bankok is teremthetnek számlapénzt.
  • Valutát (kézzelfogható pénz) és devizát (számlapénz) váltanak.

Befektetési (Letéti) bankok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A fő tevékenységi területük a vállalati kötvény és részvénykibocsátások szervezése, az eszközök és források nyilvántartása, kezelése, illetve a befektetésekhez kapcsolódó szolgáltatások (elemzések, tanácsadás.
  • Általában államokkal, nagy befektetőkkel és tőzsdei kereskedőkkel állnak ügyféli kapcsolatban.
  • Gyakran letéti minimummal rendelkeznek (pl minimum 100.000€ kell egy számla nyitásához)
  • Nem vagy csak korlátozottan foglalkoznak hitelezéssel, illetve egyéb kereskedelmi bankokra jellemző a bank saját tőkéjét érintő kockázatos tevékenységgel.
  • A számla virtuális "páncélszekrényként" működik, amelyre a befektető kezelési költség terhe mellett elhelyezheti a pénzét(forrás). A pénzből a letéti bank a saját maga által meghatározott keretek között az ügyfél számára, az ügyfél által meghatározott befektetési formákba fektet (részvények, értékpapírok, kötvények, nemesfémek) és ezeket a befektetéseket (eszközöket) szintén az ügyfél számlájára helyezi el.
  • A fenti mechanizmus miatt egy letéti számla általában két alszámlával rendelkezik. Egy a forrásoknak (Készpénz), egy pedig az eszközöknek (Befektetések)

A bankok jövedelmei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bankok klasszikus bevételi forrása a kamatrés, ami a betéti, és a hitel kamat közötti különbség. A hitelkamat jól működő gazdaság esetén nem lehet nagyobb az ipari átlag tőkemegtérülésnél (mivel a termelés hasznából kell a kamatot visszafizetni).

A pénztári szolgáltatások díja. (Pénzváltási, számlavezetési díj, stb.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Samuelson–Nordhaus I. kötet, 398–408. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]