Balkány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balkány
Balkány fejléc.png
Balkány képei
Balkány címere
Balkány címere
Balkány zászlaja
Balkány zászlaja
A város logója
A város logója
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nagykállói
Kistérség Nagykállói
Jogállás Város
Kerületei 24
Alapítás éve 1200-as évek[1]
Polgármester Pálosi László (FideszKDNP)[2]
Jegyző Karóczkai Istvánné
Irányítószám 4233
Körzethívószám 42
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 6431 fő (2014. jan 1.)[3]
Népsűrűség 71,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 143[4] m
Terület 89,99 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[5]
Földrajzi középtáj Nyírség[5]
Földrajzi kistáj Dél-Nyírség[5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balkány (Magyarország)
Balkány
Balkány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 17″, k. h. 21° 51′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 17″, k. h. 21° 51′ 22″
Balkány (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Balkány
Balkány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Balkány weboldala

Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hetedik legnagyobb területű települése, a Nagykállói járás városa. Első írásos említése 1214-ből származik a Váradi Regestrumban, az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Nagykállói járásához tartozott. A település középkori történetének legjelentősebb emléke a mai református templom. Népessége 2014-ben 6431 fő volt, a korszerkezetet tekintve fiatal település. A lakosság közel harmada a kiterjedt tanyavilágban él, amely jelenleg 24 „élő” tanyából áll. Nevezetességei a Gencsy-kastély, valamint a Csiffytanyán található mamutfenyő. Mentőállomás 2001-től működik a városban a Megyei Mentőszervezet tizennegyedik mentőállomásaként. 2004-ben városi rangot kapott. A város híres szülötte Madár János költő, író, illetve Várdy Huszár Ágnes író.

Tartalomjegyzék

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Présház a Szőlő-hegyen

Domborzati viszonyai a Nyírségre jellemzőek, a terület enyhén nyugat felé lejt. Magasabb pontjai:

  • A legmagasabb pont: 169 m (Kismogyoróstól északkeletre 500–600 m-re).
  • Szőlő-hegy: 154 m (Balkány).
  • Gyűrűs-hegy: 160 m (Csiffytanya).

Fekvése, megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori vasútállomás

Balkány a Nyírségben, Nyíregyházától délkeletre közel 27 km-re, Debrecentől északkeletre 40 km-re, Nagykállótól 14 km-re, az M3-as autópálya 234-es csomópontjától délkelet felé, 20 km-re található. Területe délen nagy távolságra terjed, a Hajdú-Bihar megyei Nyíradonnyal, Hajdúsámsonnal és Hajdúhadházzal határos, 24 tanyájának jelentős része ezen a területen található. További szomszédai nyugaton Geszteréd, északon Nagykálló, Biri és Kállósemjén, keleten pedig Szakoly.

A város csak mellékutakon közelíthető meg, négy irányból: TéglásGeszteréd felől a 4901-es úton, NyíregyházaNagykálló és Nyíradony felől a 4102-es úton, illetve NyírmihálydiSzakoly felől a 4913-as úton. A környező főutak (4-es, 41-es, 403-as, 471-es) elkerülik. Megközelíthető volt a 112-es számú Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon is, de a személyforgalmat 2007. március 3-án gazdaságtalanságra és kihasználatlanságra hivatkozva leállították. Az utolsó évben már csak napi két pár vonat közlekedett a 23 km hosszú vonalon. A városban és külterületén a vonat négy helyen – Görénypuszta, Balkány, Cibak és Abapuszta – állt meg.

Növényzete, éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felszínét kovárványos barna erdőtalaj, humuszos homok, helyenként réti talaj fedi. Erdőtársulásait akácosok és nyárfások alkotják egy kevés tölgy- és fenyőerdővel. Helyenként éger-, fűz- és nyírfacsoportokat is találunk. Növénytani ritkaság a Csiffytanyán álló mamutfenyő, amit 1860 körül ültetett Finta József balkányi polgár. A fa koronáját, amit 1968-ban egy villám kettéhasított, ma vasabroncsok fogják össze.

A Nyírség éghajlata – és így Balkányé is – mérsékelten meleg: az évi napsütéses órák száma 2000, tehát több, mint az ország nyugati részén, de kevesebb, mint az Alföld déli felén mért 2100 óra. A középhőmérséklet 9,5–9,6 °C, a csapadék 560–590 mm. Leggyakoribb az északkeleti és a délnyugati szél. A 19. századi belvízrendezési tervek gyökeresen megváltoztatták a község hidrológiai viszonyait, de még ma is vannak állandóan vagy időszakosan vízzel, nádasokkal borított határrészek. A város határában található egy mesterséges halastó, a Téglagödör.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balkány nagyobb városrészei térképen

A városhoz tartozik a jelenleg 24 „élő” városrészből álló tanyavilág. A lakosság egyharmada itt él. Balkányhoz tartozik Abapuszta, Baloghtanya, Béketelep (Koczoghtanya), Cibak, Csiffytanya, Déssytanya, Felszabadulástelep (Finánc tag), Görénypuszta, Jármytanya, Kenderes, Kiskecskés, Kismogyorós, Nádas, Nagykecskés, Nagymogyorós, Ordastelep, Perkedpuszta, Petritanya, Szitás, Táncsicstelep (Bay-tanya), Tormáspuszta, Trombitás, Újhelyitanya a Petőfiteleppel együtt (Liszenkótelep) és Vecser.

Abapuszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az abapusztai görög katolikus templom

Abapuszta a város centrumától délkeletre 9 km-re található. A középkorban község volt, melyről egy 11. századi oklevél is megemlékezik, mely a Forgách család levéltárában található. 1290-ben említik először, ekkor IV. László király, az utód nélkül elhalt June fia Abád birtokát a Kállay család ősének számító Mihály ispán fiainak adományozta. 1448-ban a guthi Országh család volt földesura, a családnak még a 15. században is birtokában volt a település, s az 1500-as évek közepe táján a környék legnépesebb falvai közé számították. Később egy ideig a Petneházy család tagjainak zálogbirtoka volt. A 19. században a Finta, Gencsy, Guthy, Jósa és Jármy családok voltak birtokosai. Az 1900-as évek elején a Jármy család birtoka volt. Később Abapusztát Balkányhoz csatolták, 2001-ben pedig a város legnépesebb tanyája 290 lakójával.

Cibak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cibak (Cibakpuszta) 3 km-re Balkány központjától, délre helyezkedik el. Az 1455-ben a szomszédos Szakoly település birtokosának, a Szakolyi családnak volt birtoka. Nevét a Szakolyon birtokos Szakolyi Gáspár unokájáról, Czibak Imréről kapta, aki anyja, Szakolyi Katalin révén kapta örökül a balkányi birtokrészt. Balkány határának e részét róla nevezték el Czibaknak, majd Czibakpusztának. A török időkben a környék majdnem teljesen elpusztult, majd később a Kállay család tagjai szerezték meg Balkánnyal együtt.

Görénypuszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görénypuszta 3 km-re Balkány központjától északra helyezkedik el. Helyén – az egykori feljegyzések szerint – a 14. században még falu állt. 1329-ben említik nevét először az oklevelek, Guryn néven, ekkor már lakott helyként tüntették fel. 1367-ben és még 1374-ben is Ónodi Czudar Péter és a Kállay család tagjainak közös birtoka volt. 1415-ben a Czudar család volt a település földesura, s egy része övék még a század közepén is. Az 1400-as évek vége felé azonban már csak mint puszta van említve, s ekkortól sorsa már Balkányéval azonos. 1578-ban a törökök el akarták foglalni a nagykállói várat. A csata küzdőterének Görénypusztát választották.

Nagykecskés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagykecskési útelágazás

Nagykecskés (Kecskéspuszta) a város centrumjától délkeletre 7 km-re található, az Abapuszta felé vezető út kereszteződésében. Nevével először 1589-ben találkozhatunk a korabeli iratokban. Ekkor a szomszédos Szakoly falu birtokosa, a Szakolyi család pereskedett a Guthy család tagjaival a Kecskés tisztája nevű határrész birtokjogáért. 1618-ban még az adózók között tartották számon: ekkor még egy és negyed porta után fizetett adót, de néhány évtized múltán már mint elnéptelenedett hely van számon tartva. 1720-ban a szomszédos Balkány lakói Szakoly lakosaival együtt területét részben szántóföldnek, részben legelőnek használták, a későbbiekben pedig már mint Balkány része, azzal együtt szerepel.

Az 1848-as jobbágyfelszabaduláskor már mint földesúri majorság és puszta, birtokosai ekkor a Gencsy, Jármy, Guthy, Jósa, és Finta családok voltak. A Balkány és Szakoly között fekvő település az 1900-as évek elején még Kecskéspusztaként volt ismert. Akkori tulajdonosa Gencsy Margit (Horváth Mihályné) volt. Az itt álló szép kastélyt még Gencsy Ferenc (1768–1851) tábornok építette a 18. században. Az épület ebédlőjét még az 1900-as évek elején is azok a festmények díszítették, melyeket a tábornok Lyon városától kapott érdemei elismeréseként.

Perkedpuszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ökomenikus imaház Perkedpuszán

Perked a központtól 7 km-re északkeletre található, Balkány második legnépesebb tanyája. A Balogsemjén nemzetség birtoka volt. Nevét az oklevelek 1325-ben említik első ízben Terra Perked formában. Ekkor osztozott meg rajta a Balog-Semjén nemzetség semjéni és biri ága, és az osztozkodáskor a Biri család kapta. Biri Mihály magvaszakadtával Perked egy része ismét visszaszállt a rokon semjéni ágra, másik része pedig nőági örökösödés útján a Domahidy család birtokába került. 1446-ban Perkedi Bálint Szabolcs vármegye alispánja volt, ekkor a Taktaközben fekvő Csobaj településen is volt birtoka. Az 1500-as évek közepe táján a Kállay család tagjaival rokon Domahidy család birtoka lett. 1556-ban még viszonylag népes település volt, de pár évtized múltán már csak mint puszta volt jegyezve. Birtokosai ekkor a Kállay és a Jármy családok voltak. Perked birtokosainak, a Kállayaknak és Jármyaknak a szomszédos Abán ás Balkányban is voltak birtokaik, így a későbbiekben Perked sorsa is azonos volt velük. Az 1800-as években Perked már népes puszta volt, s a Gencsyek birtokán élénk dohánytermesztés folyt, itt ekkor már 34 dohánykertész és cseléd élt. Az 1800-as években itt a Gencsyek mellett birtokos volt még a Jármy család is.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A neve a balkány vizenyős, lápos hely jelentésű tájszóból származik, amely valószínűleg a törökből került a nyelvünkbe. Más források szerint a geszterédi csata idején Szent László és Bali kán ütközött meg egymással, és a városnév Bali kán nevének módosulata.

A település történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gödény-kúria, a rendőrőrs épülete

Balkány mint lakott település először 1214-ben szerepelt a Váradi Regestrumban. Őslakosai kazárok és szlávok voltak, akik beolvadtak a honfoglaló magyarok közé. A lakosság a terület magasabb pontjain telepedett le. Az alacsonyabb helyeken található, a Nyírségre egykor igen jellemző áthatolhatatlan nyírvizek védelmet nyújtottak az ellenséggel szemben. A falu 1328-ban már templommal rendelkezett, András nevű papját említi a tizedjegyzék. A mai református templom homlokzata román kori nyomokat is őriz. A tulajdonosa gyakran változott: 1417-ben az álmosdi Csire családnak voltak itt birtokai. 1430-ban földesurai a Kállay család tagjai voltak, majd a Czudar családé lett. 1440-ben a Rozgonyiak vették zálogba a Czudar családtól, 1475-ben pedig már a petri Ders családot találjuk itt mint birtokost. 1477-ben a település birtokosa a Szokoly család volt.

Nagykálló várának felépítése (15701573) nagyban befolyásolta a település fejlődését, hovatartozását. A törökök Nagykállót 1578-ban el akarták foglalni, és a csata küzdőtereként Balkány egyik tanyája, Görénypuszta környékét választották. A vár elfoglalása nem sikerült a török hadnak, azonban a környék szinte minden falvát elpusztították, kirabolták. Balkány, Guth, Szakoly és a szintén balkányi határban fekvő, de a pusztítás után fel nem épülő Görény, valamint Perked községek teljesen elnéptelenedtek. Aba ekkor – a szájhagyomány szerint a török basa szeretőjének birtokai voltak itt – elkerülte a pusztulást. A törökök kiűzése után a település gyorsan felépült és megerősödött, Aba népe is a védettebb Balkányba települt át.

A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc Balkányt is érintette. A lakosok közül 83 lovas (5 kompánia) és mintegy 70 gyalogos katona állt a fejedelem zászlaja alá. Részt vett a szabadságharcban Gencsy Zsigmond földesúr is, aki előbb (1703–1705) Károlyi Sándor mezei lovasezredének, majd 1705 őszétől haláláig a korábbi Kaszás Pál-féle lovasregimentnek volt a parancsnoka. Gencsy Zsigmond az 1706. augusztus 10. előtti napokban hunyt el a Karika-hágó mellett vívott összecsapásban. A Gencsy családnak kiterjedt birtokai voltak itt a 18. században. Kastélyuk, a Gencsy-kastély ma is áll. 1715-ben a megye lakossága mindössze 26 324 lélek volt. Ebből Balkányra kb. 1000-1200 lakos jutott.

A második világháborúban és az 1956-os forradalomban elesett balkányiak emlékműve

Az 1720. évi regnicolaris összeírás szerint 20 lakott jobbágytelke volt, lakói használták az akkor még lakatlan Szakolyt és az azóta is puszta Abát. Az 1772-i úrbérrendezés során az előbbi századbeli birtokosai közül már senkit sem találtak itt. Tizenegy nemes birtokosa közül a gróf Barkóczy, Gencsy és Pribék családnak volt benne nagyobb része. Lakói: 19 telkes jobbágy és 10 házas zsellér, akik 9 hétnyolcad telket használtak.

1839-ben a megye egyik legnagyobb faluja volt 3006 lélekkel. 1844-ben tagosítást hajtottak végre: eszerint a nemesi jogon bírt földterületeket teljesen elkülönítették az úrbéres birtoktól. Az úrbéres illetményeiket a biri határ felől eső határrészen a nagykállói és perkedi út között kapták meg. Balkány népessége ekkor már megközelítette a 3000 főt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején kb. 30 főt toboroztak Balkányból katonának. 1849 januárjában a helyi református gyülekezet felajánlotta templomuk harangját ágyúöntés céljára.

1848-ban 438 zsidó élt Balkányban, a legtöbbjük kereskedő volt, de jelentős volt a kézművesek és az iparosok száma is. Feltűnően magas volt közöttük a kultúrával, hitélettel foglalkozók aránya. Orvosa 1850 óta van Balkánynak. Az első orvosok: Weinberger Herman, László Elek, Bauer Lőrincz és Leitner András voltak. 1855 körül dalegylet alakult. 1858-ban létesült a posta. A heti vásárok jogát 1859-ben kapta a település. Az első gyógyszertár 1864-ben nyílt meg, a gyógyszerész Kékesi Imre volt. 1870-ben Balkánynak 413 háza és 3997 lakosa volt, határa 14 421 kataszteri hold. A kiegyezés után is folytatódott a fejlődés: 1875-ben olvasóegylet, 1877-ben gazdakör, ugyanebben az évben az iparos ifjúság számára olvasókör alakult.

A Fő utca, háttérben a főtérrel

1878-ban Balkány országos vásártartási jogot kapott, a vásártér a mai Kossuth-kert helyén volt. 1880-ben kisebb földrengés rázta meg a települést, a házak kéményei is ledőltek. A postához 1893-ban távírdát kapcsoltak. 1897-ben alakult meg a helyi takarékpénztár. 1900-ban 444 házban 4390 lakos élt, 15 527 kataszteri hold területen. 1909-ben megnyílt a környék első óvodája Balkányban (óvónő: Szentgyörgyi Amália). 1910-ben létesítették a postán az első távbeszélőállomást. A 19. század végén az évi népszaporulat meghaladta a 100 főt.

Az első világháborúban 385 balkányi lakos teljesített katonai szolgálatot. Ebből 107 rokkant lett, 72-en meghaltak. A földreform törvény keretében 1922-ben Balkányban is volt „földosztás”. A Gencsy- és Lónyai-birtokból osztottak szét néhány hold földet a leszerelt katonák között. A második világháborúban Balkány férfilakossága közül 900-an vettek részt mint frontkatonák. Közülük legtöbben 1942-43 telén a doni katasztrófában estek el. A város neve a 20. század elején Nyírbalkány volt.[6] 1945-öt követően feleslegessé vált a Nyír- előtag használata, így elhagyták azt a megnevezésből.

Balkány 1971-ben nagyközség, 2004-ben pedig város lett. A városban és környékén is jelentős károkat okozott a 2010-es júniusi vihar. A nagyon erős szél lakóházak tetejét bontotta meg, kéményeket borított le, fákat döntött ki. A legsúlyosabb károk Balkányban és környékén keletkeztek. A városban tetőket bontott meg az orkánszerű szél, szinte minden utcában voltak sérült házak, melléképületek. Cibakon egy húszhektáros erdő fáit 45 fokos szögben mozdította ki a földből a vihar.[7]

A város címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város címere

A település címere hasítással saruzott pajzs. Első (jobb) mezejében fegyverzett letépett sasfej tart a csőrében egy csatabárdot. A mező arany, a sas fekete, a bárd bíbor. Ez emlékeztet Szent László besenyők (bese, vagyis sas) feletti diadalára, a csatabárd az ő attribútuma volt. Második (bal) mezőben a rozs és a búza, valamint az ekevas a település egykori pecsétjeire és régi címerére utal. A mező vörös, a gabona arany, a bal oldalon álló zöld nád és természetes (barna) termése, a zöld sás a település nevét idézi (mocsár, láp, posvány, nyílt vízi fürdő stb.).

Az alsó ék kék mezejének zöld fészkében ezüst pelikán három, szintén ezüst fiókáját táplálja a saját vérével. Ez az egykori birtokosokra (elsősorban a Gencsy családra emlékeztet). Erre a címerre csőrsisak vagy pántos tornasisak illik foszlányokkal, sisakdíszül vágott vörösmundéros szablyát tartó kar (a Kállay-, a Somossy-, a Gaál- és a Reviczky-család címerében is szerepel szablya).

Az akantusz-leveleket mintázó foszlányok: jobbról vörös és ezüst, balról kék és arany. A címer alatt kétszer megtört és kétszer hajlított arany szalagon feketével a BALKÁNY felirat olvasható.[8]

Demográfiai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balkány népességalakulása 1990 óta
Balkány városrészeinek népessége
Balkány vallási megoszlása

Balkány jelenlegi lakossága 6431 fő (2014). Lakásainak száma 2468 (2013). Korszerkezetét tekintve fiatal település, hiszen a lakosságnak mindössze 18%-a idősebb 60 évnél. A népesség 34%-a gazdaságilag aktív, 25%-a inaktív, 33%-a eltartott és 8%-a munkanélküli.

Balkány népességalakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lélekszám
1715 1 200
1870 3 977
1880 3 769
1890 4 399
1900 4 500
1910 4 630
1920 5 130
1930 5 052
1949 5 630
1960 6 300
1990 6 504
1991 6 405
Év Lélekszám
1992 6 415
1993 6 407
1994 6 495
1995 6 740
1996 6 666
1997 6 741
1998 6 841
1999 6 818
2000 6 736
2001 6 861
2002 6 809
2003 6 768
Év Lélekszám [9]
2004 6 806
2005 6 852
2006 6 757
2007 6 703
2008 6 563
2009 6 442
2010 6 362
2011 6 548
2012 6 505
2013 6 468
2014 6 431

Balkány lakásainak száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakások száma
1990 2 268
1991 2 292
1992 2 302
1993 2 320
1994 2 319
1995 2 326
1996 2 328
1997 2 390
1998 2 432
1999 2 436
2000 2 446
2001 2 423
Év Lélekszám [10]
2002 2 433
2003 2 436
2004 2 435
2005 2 452
2006 2 464
2007 2 471
2008 2 483
2009 2 494
2010 2 497
2011 2 468
2012 2 467
2013 2 468

A városrészek lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külterület neve Lélekszám [11]
Abapuszta 290
Baloghtanya 14
Béketelep 120
Cibak 189
Csiffytanya 27
Déssytanya 125
Felszabadulástelep 31
Görénypuszta 173
Jármytanya 33
Kenderes 9
Kiskecskés 27
Kismogyorós 15
Külterület neve Lélekszám
Nádas 55
Nagykecskés 40
Nagymogyorós 67
Ordastelep 30
Perkedpuszta 263
Petritanya 50
Szitás 14
Táncsicstelep 30
Tormáspuszta 59
Trombitás 8
Újhelyitanya 131
Vecser 33

Nemzetiségi eloszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiségi eloszlás (2011) [12]
Összesen Magyar Cigány Német Román Egyéb, nem hazai nemzetiség Nem válaszolt
6763 5565 170 26 7 20 975
103,3% 85% 2,6% 0,4% 0,1% 0,3% 14,9%

Egy személy több nemzetiséghez is tartozhat, ezért az arányok összege meghaladhatja, és meg is haladja a 100%-ot.

Vallási összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vallási összetétel (2011) [13]
Összesen Görög katolikus Római katolikus Református Evangélikus Egyéb felekezethez Nem tartozik felekezethez Ismeretlen, nem nyilatkozik
6 468 1782 1715 1473 7 32 223 1316
100% 27,2% 26,2% 22,5% 0,1% 0,5% 3,4% 20,1%

Városvezetés és politikai élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterek 1990 óta[14]:

Név Hivatali idő Jelölő szervezet(ek) Megjegyzés
dr. Kun Bertalan 19901996 FKgPFidesz–MPSZ 1996-os halálából kifolyólag előrehozott választást írtak ki
Dankó József 19962002 FKgP
Marjánné Rinyu Ilona[15] 20022008 MSZP 2008. április 12-én időközi választást tartottak, mivel a képviselő-testület feloszlatta önmagát
Pálosi László[2] 2008 FideszKDNP
Pálosi László, a város polgármestere 2008 óta

A helyi választási iroda adatai a 2014-es önkormányzati választás balkányi eredményeiről:[16]

2014-es önkormányzati polgármester-választás
Polgármester jelölt (jelölő szervezet) Szavazatok száma (százalékosan)
Pálosi László (FideszKDNP)
  
1 490 (51,38%)
Marjánné Rinyu Ilona (Független)
  
1 410 (48,62%)

A balkányi képviselő testület tagjai a 2014-es önkormányzati választás után:

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A polgármesteri hivatal, vagyis a városháza

A város problémáinak megoldását önkormányzati bizottságok segítik, melyben nem csak a képviselők, hanem civilek is részt vehetnek. Balkányban három bizottság működik, melyek a következők:

  • Pénzügyi, Gazdasági Bizottság
  • Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság
  • Jóléti, Oktatási és Sport Bizottság.

A Bizottságok munkáját a jegyző felügyeli.

Jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A balkányi sporttelep
Játszótér
A Kossuth park bejárata a Kossuth utca felől
Szökőkút a Mokka Kávézó előtti téren
Termelői piac
Gyermekorvosi rendelő

A lakosság jelentős részének a mezőgazdaság biztosítja a megélhetést. Nagy hagyományokkal rendelkezik a település az alma és a meggy termelésében, melyek telepítése ma is folyik, akárcsak a szükséges hűtőházak építése. A szántóföldi növénytermesztésben a kukorica, a gabonafélék és a dohány termesztése a jellemző. A zöldségfélék közül a paprika, paradicsom, az uborka és az utóbbi években a görögdinnye termesztése a népszerű. Azonban itt is jellemző, hogy a kis parcellák – és az ebből fakadó tőkehiány – hosszabb távon nem biztosítanak jó megélhetést a mezőgazdaságban dolgozók számára.

A lakosság közel harmada – 1877 fő – a kiterjedt tanyavilágban él, amely jelenleg 24 „élő” tanyabokorból áll. A megyére jellemző munkanélküliség is az ott élőket sújtja, köszönhetően alacsony iskolai végzettségüknek és a munkahelyek hiányának.

Az alapfokú oktatás-nevelés feltételei a település óvodáiban és két általános iskolájában adottak. A közel 1300 gyereknek a kötelező órákon kívül lehetősége van a zene és a tánc alapjainak elsajátítására is. A nyári szünetben hagyományőrző honismereti tábor, úszó- és lovaglótáborok nyújtanak kikapcsolódást. Az önkormányzat irányítása alatt működik a könyvtár és a művelődési ház. A környező települések színvonalas ellátását is szolgálja a 2002-ben épült modern mentőállomás. A városi rendőrőrs a Gödény-kúriában található, emellett polgárőrszolgálat is működik. A város 2007-ben elnyerte a megye legfittebb városa címet.

A helyi kisközösségi rádió – Alfa Rádió – 2008. november 1-jén sugározta az első adását. Elsősorban a helyi lakosságot érdeklő témákkal, helyi hírekkel foglalkozó csatorna. Igyekszik a lakosság tájékoztatásán felül műveltségi műsorokkal is színesíteni a kínálatot. Szórakoztató és zenei műsorok is megtalálhatóak benne.

A város napját szeptember harmadik hétvégéjén, szombaton szokták tartani, előtte pénteken korábban motorostalálkozó is volt.

Balkány 2007-ben megkapta az ipari park címet. Ennek közvetlen célja a város hagyományos fémtechnikai múltjára és jelenére épülő helyi kapacitások fejlesztése, nagy területet és jelentős munkaerőt igénylő vállalkozások működési feltételeinek, minőségi szolgáltatásainak biztosítása. A kb. 1000 m²-es Inkubátorház és Innovációs Központban biztosítják a szolgáltatások elérését és hozzáférését. Tervbe vették a Balkányi Ipari Parkot és a Hajdúsámsoni Ipari Parkot összekötő út felújítását, hogy a balkányi és hajdúsámsoni tanyavilágban élők vagy az éppen arra járók jó minőségű aszfaltúton közlekedhessenek.

Zenekarok, együttesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Balkányi Nyugdíjas Énekkar
  • Credo Pedagóguskórus
  • Balkányi Zenészek Egyesülete
  • Tini2

Alapítványok, egyesületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Oktatásért Alapítvány
  • Balkányi Polgárőrszolgálat
  • Balkányi Nyugdíjas Klub
  • Balkányi Motorosok Egyesülete
  • Balkány és térsége Gazdakör
  • Alfa Kulturális Alapítvány
  • Alkotás Varázsáért Egyesület

Környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dél-nyírségi kistérség környezeti állapota kedvező összképet mutat, de vannak javítandó részterületek. A viszonylagosan kedvező helyzetnek az a fő oka, hogy a nagyipar elkerülte a területet. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a levegő minősége az országos átlagnál kedvezőbb, mindössze Nagykálló levegője rosszabb a kistérség többi településénél, aminek az erőteljesebb közúti forgalom az oka. A forgalom növekedése okozza a nitrogén-oxidok koncentrációjának lassú növekedését is. A felszíni vízkészletet a Harangodi tározó (Nagykálló) jelenti, de az ivóvízellátás több mint 95%-át felszín alatti készletek biztosítják. A kistérség egyébként is jó vízminősége az utóbbi években tovább javult azzal, hogy csökkent benne a szerves mikroszennyezők mennyisége. A vízkészletet fenyegetheti távlatban az a tény, hogy a csatornahálózat kiépítése elmaradt az igényektől és a szükségestől. Ezért a települési szennyvizek elvezetésének fokozása előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik. Balkány zajterhelése viszonylag szerény, amit mezőgazdasághoz, iparhoz és a szórakozóhelyekhez köthető pontforrások okoznak. A szilárd és folyékony hulladékok mindenütt gondot jelentenek. A termelési veszélyes hulladékokat külön jogszabályok alapján kezelik, a lakossági hulladékot az 1983 óta működő szilárdhulladék-tárolókban helyezik el, évente mintegy 580 m³-t.

Kibocsátott szennyezőanyagok 2002-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szennyezőanyagok (2002) [17]
Település Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-dioxid Szén-dioxid VOC [18] Szilárd anyag
Balkány 0 kg/év 21 kg/év 39 kg/év 40 kg/év 199 kg/év 121 kg/év

A szilárdhulladék-lerakó telep[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szilárdhulladék-lerakó telep (2002) [19]
Település Megnyitási dátum Teljes terület Évente elhelyezett hulladék mennyisége Összes elhelyezett hulladék mennyisége Távolsága a lakott területtől
Balkány 1983 2,3 ha 580 m³ 7 300 m³ 500 m

Egészségügyi és szociális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház

Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház 1995-ben nyitotta meg kapuit, a görög katolikus egyházközség működteti. A házban 45 idős ember és 30 otthonról menekülni kényszerülő anya, leányanya és gyermek talált menedéket, 2004-ben. Itt rendezik minden év végén a hagyományőrző betlehemes műsor próbáit, melynek szereplői a város lakói.

Szent Antal Idősek Otthona[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Antal Idősek Otthona

A római katolikus egyház ápoló-gondozó otthont épített Szent Antal Idősek Otthona néven. Ez egy háromszintes épület rendelővel, foglalkoztató teremmel, valamint kapcsolódik hozzá egy önálló kápolna is. A kápolnát a téli hónapokban misék megrendezésére is használják. A 42 férőhelyes otthon munkalehetőséget jelent a helybelieknek, összesen 24 személynek ad kereseti lehetőséget.

A Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház, valamint a Szent Antal Idősek Otthona a kor igényeinek megfelelő színvonalú ellátást biztosít a rászorultaknak.

Mentőállomás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mentőállomás

Mentőállomás 2001-től működik a városban, a Megyei Mentőszervezet 14. mentőállomásaként. Három mentőautó és egy esetkocsi áll rendelkezésre. Közvetlen ellátási területe – Balkányon kívül – Bököny, Geszteréd és Szakoly községek, 20 000 lakossal. 2002-ben további nyolc település csatlakozott a mentőállomáshoz alkalmi és esetfeladatok ellátására, így közel 50 000 lakos ellátását biztosítja.

Egészségügyi Központ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A balkányi Egészségügyi központ

A betegellátást az Egészségügyi Központban működő háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi és védőnői szolgálat, központi orvosi ügyelet, valamint heti rendszerességgel szülész-nőgyógyász és fizikoterápiás szakrendelés magas színvonalon biztosítja. Évente kétszer szemész szakorvos számítógépes szemvizsgálatot tart.

Szociális és Gondozási Központ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szociális feladatok ellátását az 1994-ben alakult Szociális és Gondozási Központ 13 dolgozója látja el. A szociális alapellátási feladatokat végzők látják el a tanyagondnoki szolgálatot is.

Oktatási és művelődési intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2010. november 25-én átadott tornacsarnok képe belülről
A Városi Könyvtár és Teleház
József Attila Művelődési Ház

Iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balkányon és Abapusztán már az 1800-as évek végén egy középfokú intézmény gyakorlókertje működött, a helyi zsidó iskolában pedig rabbiképzés folyt.

Szabolcs Vezér Oktatási Központ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város 900 általános iskolai tanulójának oktatását 76 pedagógus látja el. Középfokú oktatás a már 2001 óta működő esti tagozatos gimnáziumban, valamint Szakiskolában zajlik. Az iskola első igazgatója Kovács András volt 1950-ben. Az intézmény akkor még az 1. számú Körzeti Iskola nevet viselte. A középfokú intézményekben jelenleg 130 fő tanul. Az 1975-ben átadott iskolát újabb 8 tantermes szárnnyal bővítették 1981-ben, amely 1994-től a Szabolcs Vezér nevet viseli. Ebben a tanévben kezdődött a zeneoktatás népzene, zongora, gitár, furulya, trombita, fuvola, fife és hegedű tanszakon. A mindennapos testnevelés keretében néptáncot és társastáncot is oktatnak. Az angol és a német nyelv oktatását nyelvi labor, az informatika és az Internet használatát két jól felszerelt szaktanterem segíti, melyeket 2006. november 10-én adtak át további hat új tanteremmel együtt. Ez utóbbiakat a régi B-szárnyból alakították ki. 2007. szeptember 3-án négy újabb tanteremmel bővült az intézmény, és az 1981-ben épült E-szárnyat is átalakították. 2008. január 23-án étkezhettek először a balkányi diákok az új ebédlőben. 2008. szeptember 1-jén átadásra került majdnem az egész intézmény, mivel ezután kezdődtek el a tornacsarnok építési munkálatai, amit végül 2010. november 25-én adtak át. Ezzel a teljes komplexum felújítása befejeződött.

Testvériskolák:

2. számú Körzeti Általános Iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2. számú Körzeti Általános Iskola Béketelepen

A Körzeti Általános iskola a tanyavilág központjában helyezkedik el. Az első iskola építése 1924-ben történt az akkori Koczoghtanyán. 1934-ben egy újabb tanteremmel bővült. 1960-ban egy akkor modernnek számító 2 tantermes szertárral és irodahelyiséggel, valamint egy szolgálati lakással rendelkező újabb iskola épült. Ettől az évtől kezdve teljesen osztott 8 osztályos iskolaként működik. 1990-ben jelentősebb iskolabővítésre került sor, 3 korszerű tantermet, új bútorokat és a kor követelményeinek megfelelő mosdókat kapott az intézmény. 2000 óta itt is van zeneoktatás.

Városi Nyilvános Könyvtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Városi Könyvtár (aminek régen Váci Mihály volt a névadója) 32 000 kötettel, friss irodalmi és szakmai folyóiratokkal várja az olvasókat. A könyvtárban minden évben megrendezik az író-olvasó találkozót, a versíró pályázatot és a rajzversenyt. A könyvtárban teleház is működik, ahol hét számítógép és Internet biztosítja az információkhoz való széles körű hozzáférést.

Barackvirág-, és Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Óvodák Balkányban
A Fő utcai Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda
A Fő utcai Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda
Az abapusztai Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda
Az abapusztai Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda
A cibaki Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda
A cibaki Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda
A Szakolyi úti Barackvirág Óvoda
A Szakolyi úti Barackvirág Óvoda

Az első kisded óvoda 1909-ben létesült, ahol Szentgyörgyi Amália volt az egyetlen óvópedagógus. 1973-tól az óvoda önálló intézménnyé nőtte ki magát. A növekvő igények következtében 1980-ban bővítették, jelenleg az óvoda négy egységben, (Balkány–Fő u., Balkány–Szakolyi út, Abapuszta, Cibak) 10 csoporttal működő önálló intézmény, ahol 37 szakképzett dolgozó látja el a 270 gyermeket. 2011. május 2-től az önkormányzat pénzügyi gondjai miatt a Balkányi Görög Katolikus Egyházközség vette át az abapusztai, cibaki, és Fő utcai óvodák üzemeltetését. Az önkormányzat kezén a Szakolyi úti intézmény maradt meg. Az egyházi óvodák névadója Szent Jácint lett.

József Attila Művelődési Ház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balkány kulturális életének szervezésében az oktatási intézmények, a könyvtár és a művelődési ház játszanak meghatározó szerepet. A József Attila Művelődési Ház előadások, irodalmi estek, tanfolyamok, konferenciák helyszínéül szolgál, valamint szakkörök és klubok is otthonra találnak itt. A Művelődési Ház ad otthont az állandó Honismereti Kiállításnak is. Az épületet 2004-ben teljesen felújították.

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög katolikus templom
A római katolikus templom
Lourdes-i barlang a római katolikus templomkertben
A református templom

Balkány városában három templom áll, emellett négy környező tanyában (Tormáspuszta, Görénypuszta, Perkedpuszta, Cibak) ökumenikus imaház működik. 1939-ig zsinagóga is volt a faluban, épületében ma posta működik.

Görög katolikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1977-ben épült új kápolna 1990-re templommá nőtt, befogadóképessége megháromszorozódott: szentély, kereszthajó, sekrestye, karzat, torony jelentette a bővítést, azóta pedig évről évre szépül. Néhány éve készült el az ikonosztázion, 2000-ben pedig a falak is díszbe öltöztek. Balkányban ez a legelterjedtebb vallás, mivel 1782 hívőt tart nyilván.

Római katolikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1937 novemberére felépült új római katolikus templomot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték. A római katolikus templom mellett található a paplak, amelyet 1840-ben már mint régi kulturális épületet említenek. A templom másik oldalán található egy Lourdes-i barlang, melyet 2007-ben újítottak fel. Az egyház híveinek létszáma 1715.

Református templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balkány középkori történetének legjelentősebb tárgyi emléke a mai református templom. A 14. század első harmadában már állnia kellett, mivel 1328-ban András nevű papját említik, aki a pápai tizedjegyzékben is szerepel. A 16. században említést tesznek arról, hogy pusztahelynek van feljegyezve. A templom történetében ennek igen nagy a jelentősége, mert feltehetően ekkor állhat hosszabb időn keresztül használaton kívül a még a 15. században is működő épület, ugyanis a reformátusoknak először fatemplomuk volt: „Balkan, ligneum Calvinistarum 1696?” Ez a fatemplom bizonyára már nem volt javítható, és feltehetően a 18. század elején állították helyre az üresen álló régi templomot. Azonban 1772-ben már zsindelyfedelének megújítására kérnek engedélyt. Tornya aligha lehetett, mert alacsony harangláb állt mellette, amely 1766-ban romladozó állapota miatt oszlopokkal volt megtámasztva. A templom külső falában Gencsy Sámuel epitáfiuma található, 1872-ből. Az épület keleti homlokzata elé a 19. század elején emelték a mai háromszintes téglából épült tornyot.

Az építmény jellege szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, támpilléres templom. A nyugati homlokzat sarkain átlós támpillérek állnak, középen elfalazott, félköríves ajtó. A homlokzaton lefaragott lizénák nyomai vehetők ki. A déli homlokzat bejárata felett szamárhátíves, gótikus szemöldökkő orommezejében faragott virágdíszítés van. Tőle jobbra fenn befalazott, valószínűleg még középkori ablak látható. A keleti homlokzat elé, amelyet feltehetően hosszabbítottak, a 19. században háromszintes tornyot építettek. A templombelső mai állapota 1829-ből való, ami teknőboltozattal fedett. A padjai barokk stílusúak. A szószék a 19. századból való, aminek a hangvezetője gazdagon faragott.

Balkányban ma 1473-an vallják magukat reformátusnak.

A Gencsy-kastély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kastély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gencsy-kastély a Kossuth utcáról

A kastély 1774-ben épült, azonban a története régebbre vezethető vissza. Korabeli feljegyzések megemlítenek két kúriát a településen, melyek kapcsolatban állhattak vele. 1670-ben állt már Balko Pál kúriája: „Egi Szabad Nemes Curia … Egi saraz Sindelyes malom.” 1676-os dátummal Bori Mihály nemesi kúriájáról is van leírás: „Curia nobil, lignea elevatior Scandularis, constans ex hypocausto, atrio, Camera, domus familiaris stramine tecta constat hypocausti, atrio et Camera … sunt stabula … (Portiones possesionarial Mich. Bori).” Azt, hogy a ma álló, 1774-ben emelt épületet e korábbi épületek helyén emelték-e, nem tudjuk bizonyosan. Arra vonatkozóan van adat, hogy a földszintes ház alapját 1774-ben Gencsy Sámuel vette meg, de a 19. század második felében Gencsy Béla egy szinttel megemeltette és átalakíttatta. A munkálatokat a nagykállói volt vármegyeháza olasz építőmestere, Salvatore Aprilis irányította. A Gencsy-kastély barokk eredetű épület. 2007-ig gyermekotthonként működött, távlati tervként az ingatlan valamilyen intézeti vagy idegenforgalmi funkciókkal is hasznosítható.

Balkány temetője őrzi Gencsy Sámuelné Losonczy Borbála klasszicista síremlékét, melyet a fia állíttatott 1811-ben. Négyszögletes talpazaton hengeres, vájatolt törzs, felette peremmel ellátott kúpos obeliszk, rajta a család címere. A klasszicizáló eklektikus sírbolt a Gencsy családé. Négyzetes alaprajzú, mind a négy oldala erőteljes timpanonnal zárul.

A Gencsy-kastély madártávlatból

A Gencsy-kastély szabadon álló eklektikus épület. Téglalap alaprajzú, egyemeletes 2+5+2 tengelyes épület, középső részén négyoszlopos beüvegezett árkád, feljárati része hármas tagolású 5-5 lépcsővel. Emeleti beugró erkélyét ballusztersor zárja le, ugyanezt a díszítést alkalmazták az épület két sarokrizalitjának attikáján is.

Jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gencsy-kastélyban 1951-től 2007-ig állami gyermekotthon működött, ahol állami gondoskodás alatt lévő kiskorú gyermekeket helyeztek el.

Az eltelt évtizedek alatt többször változott az elhelyezett gyermekek korcsoportja. A 60 férőhelyen 3-24 éves korú gyermekek, többnyire testvérek laktak a kastély épületében és a hozzá tartozó két lakásotthonban; az egyik a kastély kertjében, a másik az Adonyi utcán található. A két lakásotthon még jelenleg is működik. Az általános iskolások a Szabolcs Vezér Oktatási Központban, a középiskolások pedig a közeli városokban, vagy a helyi szakiskolában tanultak.

A gyermekotthon 37 balkányi lakosnak biztosított munkalehetőséget. Fenntartója Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Önkormányzata volt. 2009. január 14-én Seszták Oszkár – a megyei közgyűlés elnöke – átadta Pálosi Lászlónak – Balkány polgármesterének – a kastély kulcsát, ezzel jelezve, hogy a Gencsy-kastély innentől kezdve már a városé.

Népi építészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

...nem segíthet rajtunk senki, csak hűség és szeretet.
– Madár János

A környező községekhez képest polgáriasodottnak tűnő városkép a viszonylag nagyméretű házaknak, a századfordulót megelőzően már felhasznált és a paraszti gyakorlatban aránylag ritkán előforduló építési anyagoknak (tégla, bádoglemez – korábban zsindely – tetőfedés stb.), valamint az ehhez igazodó változatos (és színezett) architektúrának köszönhető. A városba hagyományosan nagyszámú iparosréteg költözött.

A méreteltérésektől függetlenül a főbb építészeti anyag itt is a sárral tapasztott föld volt, amiből villával rakott (fecskerakásos) vagy karóvázas (mereglyés) földfal, favázas patics-, vert- és vályogfal készült. Főleg a volt uradalmi központok új házai sokszor ma is hagyományos technikával, elsősorban vert- vagy vályogfallal épültek. A falakra szarufás tetőszerkezet, erre nád (az egyszerűbbnél szalma), később fémlemez, majd cserép héjazat került.

A lakóházak ritkábban két- (Erkel u. 5.), gyakrabban háromosztatúak. Az utcai szoba (nagyvíge) + pitvaros konyha + kamra (vagy kisház) alaprajzhoz kályhás-kemencés, szabadkéményes tüzelőberendezés tartozott. Az 1950 körüli nagy átépítések során ezek nagy részét megszüntették, de egy-egy fakémény (Jókai u. 19.), tapasztott sövényből készült kéményfej (Ady Endre u. 35.), lapadolt kéménysátor még ma is látható.

Balkány híres szülöttjei és díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezen a földön / Ismerős az idegen / Arcom hasonlít / Növényre bogárra / Itt rokona vagyok / a hőnek / a víznek / a szélnek is. / Engem / Ez a fa hozott világra.
– Madár János: Szabolcs

Balkány városának több díszpolgára van: 2008. szeptember 20-án – dr. Szilágyi Zsoltot és Ungvári Sándort választották Balkány díszpolgárává, 2014. szeptember 6-án Madár János, Várdy Huszár Ágnes és Szöllősi Zoltán[20] kapta meg ezt az elismerést. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés egykori elnökét, Gazda Lászlót tüntette ki az egykori képviselő-testület. Korábban Szántó János, Dr. Halmay Balázs és Dankó József részesült hasonló elismerésben. A helyi általános iskolában tanít a 4 for Dance együttes két tagja, Bárány Kristóf és Gál Sándor. Továbbá balkányi lakos még Vasas Vanda is, aki a 2013-as kerekesszékes szépségverseny győztese volt.

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007 szeptemberében testvérvárosi kapcsolat jött volna létre Balkány és a szlovákiai Chlebnice között, de a szerződés aláírása elmaradt.[21]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 4901-es út egy része Balkányban (Bocskai utca; a háttérben Téglás felé)
A 4102-es út egy része Balkányban (Fő utca; a háttérben Balkány belvárosa felé)
Információs tábla
  • Balkány Önkormányzatának honlapja
  • Dél-Nyírségi kistérségi kalauz 2005.
  • Tudnivalók Balkányról 2000.
  • Entz Géza: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye műemlékei I.
  • Borovszky Samu: Szabolcs Vármegye
  • Debreceni Agrártudományi Egyetem beszámolója
  • Központi Statisztikai Hivatal
  • Magyar Állami Jelképek

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. balkany.hu
  2. ^ a b Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  4. Balkány, Hungary Page (angol nyelven) (HTML). fallingrain.com. Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  6. Nyírbalkány utca, templom. aixoart.com, 2012. november 25. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  7. Orkánerejű szél Szabolcsban, viharkárok Borsodban. HVG, 2010. június 14. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  8. Dél-Nyírségi Kistérségi Kalauz
  9. Központi Statisztikai Hivatal - Népesség
  10. Központi Statisztikai Hivatal - Lakások
  11. Központi Statisztikai Hivatal - Népesség a tanyákon (2013)
  12. Központi Statisztikai Hivatal - Nemzetiségi eloszlás (2011)
  13. Központi Statisztikai Hivatal - Vallási eloszlás (2011)
  14. Erdély Online - Balkányban hat évre választanak polgármestert
  15. Polgármesterek és polgármester-jelöltek Balkányban 1990 és 2002 között
  16. Balkány település választási eredményei 2014. Nemzeti Választási Bizottság, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 12.)
  17. Szennyezőanyagok
  18. Illékony szerves vegyületek
  19. Szilárdhulladék-lerakó telep
  20. Nádaspusztáról a díszpolgári címig. szon.hu, 2014. szeptember 12. (Hozzáférés: 2014. szeptember 17.)
  21. Újabb testvértelepülése lesz Balkánynak. balkany.hu, 2014. szeptember 16. [2007. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 16.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Újfehértó Nagykálló Kállósemjén Héraldique meuble compas.svg
Geszteréd

Észak
Nyugat  Balkány  Kelet
Dél

Szakoly
Csiffytanya Hajdúsámson Nyíradony

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]