Fehérgyarmat

Fehérgyarmat
Fehérgyarmat címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás 2013-tól	Fehérgyarmati
Kistérség 2012-ig	Fehérgyarmati
Jogállás	város járásszékhely
Polgármester	Dr. Tilki Attila (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	4900
Körzethívószám	44
Népesség
Teljes népesség	7873 fő (2011. jan 1.) +/-
Népsűrűség	152,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	52,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fehérgyarmat Pozíció Magyarország térképén
Fehérgyarmat Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
é. sz. 47,98504°, k. h. 22,51708°47.98504, 22.51708
Fehérgyarmat weboldala

15. századi gótikus, egyhajós református templom

Fehérgyarmat város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkság-on fekvő település. Tiszabecs 28,5 km, Penyige 4 km, Tarpa 11 km, Tunyogmatolcs 5 km, Cégénydányád 6,5 km, Zsarolyán 7,5 km távolságra található.

Megközelítése

Közúton elérhető a 491-es főúton; vonattal a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon.

Története

Fehérgyarmatot honfoglaló magyarság Gyarmat törzsének harcosai alapították, feltehetően a XI. században.

Nevét a XIV. század első harmadában említették először írott forrásban. Már első birtokosai uradalmuk gazdasági központjává fejlesztették.

A viszonylag gyors fejlődés oka, hogy a város - a közeli Szatmár várából az ország belseje felé vezető - fontos hadi- és kereskedelmi út mellett található; 1418-tól már mezővárosi rangot viselt. Az ecsedi Báthory család birtokolta, így később az erdélyi fejedelmi családok tulajdona lett a város. Báthory István, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodása idején számottevő volt a város fejlődése. Ekkor épült a stratégiai szerepet soha nem játszó gyarmati földvár, amit I. Lipót császár romboltatott le, s melynek emlékét ma a főutca déli szakaszának neve, a Tömöttvár utca őrzi.

A város lakóinak jelentős része a XVIII. századra kollektív kiváltságot élvező nemes ember volt. 1850-től járási székhely lett, melynek eredményeképpen megindult a polgári fejlődés útján. 1898-ban megépült a Fehérgyarmatot Szatmárnémetivel összekötő vasútvonal. A település mai képe is ekkor kezdett kialakulni, s fejlődése töretlenül tartott egészen a trianoni békeszerződés-ig, amikor Erdéllyel és Kárpátaljával megszakadtak a kapcsolatai. 1978-ban kapott városi rangot az 1970-es árvíz során jelentős károkat szenvedett település. Ennek az árvíznek "köszönheti" az utána következő újjáépítést és a beköltözések révén bekövetkezett népességgyarapodást is.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát, de kisebb cigány és ukrán közösség is él a városban.

Nevezetességei

• 15. századi református templom - A gótikus stílusban épült négy fiatornyos, fagalériás toronysisakú egyhajós épület. A templom harangját Báthory István erdélyi vajda és lengyel király adományozta a településnek,a kenyérmezei csata emlékére. A templom mennyezetét borító két kazettája zsoltárszöveggel van teleírva.
• Római katolikus templomát, amely késő barokk stílusban épült, 1816 szeptember 25-én szentelték fel. A templom nyugati homlokzatán Nepomuki Szent János szobra található.
• Görög katolikus templom
• A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet bemutatóterme- A tájvédelmi körzeti kiállító teremben a Szatmár-Beregi tájvédelmi körzet kiállításaiban gyönyörködhet a látogató
• Park (Tisza emlékműszobor, Kossuth-szobor, Sárkányos díszkút, A világháborús emlékszobor, Erdélyi kapu, Bátori templom,(Kastély) stb.) A hagyomány szerint Kossuth Lajos 1848 nyarán a toborzó körútja során Fehérgyarmaton, a ma róla elnevezett parkban tartott toborozó beszédet.
• Kastély: (Ez a kastély jelenleg nem elérhető, nem lehet megközelíteni, nem látogatható, de a városi kórház háta mögötti, és a gyarmati strand előtti területen található, azon kívül a park végén sétálva meg lehet tekinteni.)
• Városi Galéria
• A Birhó a fehérgyarmati erdő amely a Szatmár-Beregi Tájvédelmi körzetbe tartozik.
• Fehérgyarmati Gyógyvizű Strandfürdő
• Turul-szobor

Itt született

• Klobusiczky Péter (1752–1843) Szatmári megyés püspök, kalocsai érsek.
• Klobusiczky József (1756–1826) Fiume kormányzója, Borsod vármegye főispánja.
• Borbély Szilárd (1964. november 7. –) Költő, író, irodalomtörténész. A Debreceni Egyetem tanára.
• Kézy Mózes (1781–1831) Költő és filozófus.
• Farkas Ferenc (1785–1844) Jogász.
• Bartha Mór (1831–1912) A szabadságharc katonája.
• Illyés Bálint(1835–1910) Költő, egyházi író.
• Birta István (1878–1910) Református gimnáziumi tanár.
• Szabó Zoltán Tibor (1956–) Karnagy.

Testvérvárosok

• Görögország: Skydra
• Lengyelország Nisko
• Románia: Sárközújlak
• Szlovákia: Kőhídgyarmat
• Ukrajna: Nagyszőlős

Oktatás

• Deák Ferenc Gimnázium

• Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola

• Móricz Zsigmond Ipari Szakmunkásképző Intézet és Kollégium

• Bárdos Lajos Általános Művelődési Központ, Könyvtár és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

• Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde

Rendezvények

Gyarmati Vigasságok

• Időpontja: minden év augusztus 20-ához legközelebb eső, szombat és vasárnap.

• Helyszíne: a város központjában található csodálatos Kossuth-park.

• Résztvevői: Gyarmat utónévvel rendelkező magyar és a határon túli települések. A vendég települések múltjukkal, és jelenükkel ismertetik meg az idelátogatókat: tradicionális népviselet, gasztronómia, néptánc.

• Egyéb programjai: mesterségek bemutatója, terepíjász és harci lovas-íjász bemutató, ősi konyha - régi ízek, vásári bábjáték, kirakodóvásár, táncház, kézműves gyermek-játszóház.

Külső hivatkozások

• Fehérgyarmat Önkormányzatának honlapja
• Légi fotók Fehérgyarmatról