Fehérgyarmat
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Fehérgyarmat | ||
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország | ||
| Régió | Észak-Alföld | |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
| Kistérség | Fehérgyarmati | |
| Rang | város | |
| Irányítószám | 4900 | |
| Körzethívószám | 44 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 8712 (2005) | |
| Népsűrűség | 170,26 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 52,46 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
Fehérgyarmat város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkság-on fekvő település. Tiszabecs 38,5 km, Penyige 4 km, Tarpa 11 km, Tunyogmatolcs 5 km, Cégénydányád 6,5 km, Zsarolyán 7,5 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
A nevében az egyik honfoglaló törzs nevét őrző település. A honfoglaló magyarság Gyarmat törzsének harcosai alapították, feltehetően a XI. században. Nevét a XIV. század első harmadában említették először írott forrásban. Már első birtokosai uradalmuk gazdasági központjává fejlesztették.
A viszonylag gyors fejlődés oka, hogy a város - a közeli Szatmár várából az ország belseje felé vezető - fontos hadi- és kereskedelmi út mellett található; 1418-tól már mezővárosi rangot viselt. Az ecsedi Báthory család birtokolta, így később az erdélyi fejedelmi családok tulajdona lett a város. Báthory István, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodása idején számottevő volt a város fejlődése. Ekkor épült a stratégiai szerepet soha nem játszó gyarmati földvár, amit I. Lipót császár romboltatott le, s melynek emlékét ma a főutca déli szakaszának neve, a Tömöttvár utca őrzi.
A város lakóinak jelentős része a XVIII. századra kollektív kiváltságot élvező nemes ember volt. 1850-től járási székhely lett, melynek eredményeképpen megindult a polgári fejlődés útján. A település mai képe is ekkor kezdett kialakulni, s fejlődése töretlenül tartott egészen a trianoni békeszerződés-ig, amikor Erdéllyel és Kárpátaljával megszakadtak a kapcsolatai. Csak 1979-ben kapta vissza városi rangját az 1970-es árvíz során jelentős károkat szenvedett település. Ennek az árvíznek "köszönheti" az utána következő újjáépítést és a beköltözések révén bekövetkezett népességgyarapodást is.
[szerkesztés] Nevezetességei
- 15. századi református templom - A gótikus stílusban épült négy fiatornyos, fagalériás toronysisakú egyhajós épület. A templom harangját Báthory István erdélyi vajda és lengyel király adományozta a településnek. A templom mennyezetét borító két kazettája zsoltárszöveggel van teleírva.
- Római katolikus temploma 1816-ban épült, későbarokk stílusban. A templom nyugati homlokzatán Nepomuki Szent János szobra található.
- A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet bemutatóterme
- Park (Tisza emlékműszobor, Kossuth-szobor, Sárkányos díszkút, A világháborús emlékszobor, Erdélyi kapu, Bátori templom,(Kastély) stb.) A hagyomány szerint Kossuth Lajos 1848 nyarán a toborzó körútja során Fehérgyarmaton, a ma róla elnevezett parkban tartott toborozó beszédet.
- Kastély: (Ez a kastély jelenleg nem elérhető, nem lehet megközelíteni, nem látogatható, de a városi kórház háta mögötti, és a gyarmati strand előtti területről látható, azon kívül a park végén sétálva meg lehet tekinteni.)
- Városi Galéria
[szerkesztés] Itt született
- 1752-ben Klobusiczky Péter szatmári megyés püspök, kalocsai érsek
- 1756-ban Klobusiczky József fiumei kormányzó, Borsod vármegye főispánja
- Borbély Szilárd (1964. november 7. - ) Költő, író, irodalomtörténész. A Debreceni Egyetem tanára.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Fehérgyarmat Önkormányzatának honlapja
- Szent Péter és Pál Római Katolikus Egyházközség honlapja
- Erkel Ferenc Városi Vegyeskar honlapja
- Fehérgyarmat a Vendégvárón
- Légifotók Fehérgyarmatról


