Fehérgyarmat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehérgyarmat
Fehérgyarmat címere
Fehérgyarmat címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Kistérség Fehérgyarmati
Jogállás város
járásszékhely
Polgármester Dr. Tilki Attila (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4900
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 8051 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 152,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 52,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fehérgyarmat  (Magyarország)
Fehérgyarmat
Fehérgyarmat
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 06″, k. h. 22° 31′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 06″, k. h. 22° 31′ 01″
Fehérgyarmat  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Fehérgyarmat
Fehérgyarmat
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Fehérgyarmat weboldala
15. századi gótikus, egyhajós református templom

Fehérgyarmat város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkság-on fekvő település. Tiszabecs 28,5 km, Penyige 4 km, Tarpa 11 km, Tunyogmatolcs 5 km, Cégénydányád 6,5 km, Zsarolyán 7,5 km távolságra található.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton elérhető a 491-es főúton; vonattal a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fehérgyarmatot honfoglaló magyarság Gyarmat törzsének harcosai alapították, feltehetően a XI. században.

Nevét a XIV. század első harmadában említették először írott forrásban. Már első birtokosai uradalmuk gazdasági központjává fejlesztették.

A viszonylag gyors fejlődés oka, hogy a város – a közeli Szatmár várából az ország belseje felé vezető – fontos hadi- és kereskedelmi út mellett található; 1418-tól már mezővárosi rangot viselt. Az ecsedi Báthori-család birtokolta, így később az erdélyi fejedelmi családok tulajdona lett a város. Báthory István, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodása idején számottevő volt a város fejlődése. Ekkor épült a stratégiai szerepet soha nem játszó gyarmati földvár, amit I. Lipót császár romboltatott le, s melynek emlékét ma a főutca déli szakaszának neve, a Tömöttvár utca őrzi.

A város lakóinak jelentős része a XVIII. századra kollektív kiváltságot élvező nemes ember volt. 1850-től járási székhely lett, melynek eredményeképpen megindult a polgári fejlődés útján. 1898-ban megépült a Fehérgyarmatot Szatmárnémetivel összekötő vasútvonal. A település mai képe is ekkor kezdett kialakulni, s fejlődése töretlenül tartott egészen a trianoni békeszerződésig, amikor Erdéllyel és Kárpátaljával megszakadtak a kapcsolatai. 1978-ban kapott városi rangot az 1970-es árvíz során jelentős károkat szenvedett település. Ennek az árvíznek "köszönheti" az utána következő újjáépítést és a beköltözések révén bekövetkezett népességgyarapodást is.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát, de kisebb cigány és ukrán közösség is él a városban.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 15. századi református templom - A gótikus stílusban épült négy fiatornyos, fagalériás toronysisakú egyhajós épület. A templom harangját Báthory István erdélyi vajda és lengyel király adományozta a településnek,a kenyérmezei csata emlékére. A templom mennyezetét borító két kazettája zsoltárszöveggel van teleírva.
  • Római katolikus templomát, amely késő barokk stílusban épült, 1816 szeptember 25-én szentelték fel.[4] A templom nyugati homlokzatán Nepomuki Szent János szobra található.
  • Görög katolikus templom
  • A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet bemutatóterme- A tájvédelmi körzeti kiállító teremben a Szatmár-Beregi tájvédelmi körzet kiállításaiban gyönyörködhet a látogató
  • Park (Tisza emlékműszobor, Kossuth-szobor, Sárkányos díszkút, A világháborús emlékszobor, Erdélyi kapu, Bátori templom,(Kastély) stb.) A hagyomány szerint Kossuth Lajos 1848 nyarán a toborzó körútja során Fehérgyarmaton, a ma róla elnevezett parkban tartott toborozó beszédet.
  • Kastély: (Ez a kastély jelenleg nem elérhető, nem lehet megközelíteni, nem látogatható, de a városi kórház háta mögötti, és a gyarmati strand előtti területen található, azon kívül a park végén sétálva meg lehet tekinteni.)
  • Városi Galéria
  • A Birhó a fehérgyarmati erdő amely a Szatmár-Beregi Tájvédelmi körzetbe tartozik.
  • Fehérgyarmati Gyógyvizű Strandfürdő
  • Turul-szobor[5]

Itt született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Deák Ferenc Gimnázium
  • Fehérgyarmati Petőfi Sándor Szakközépiskola
  • Móricz Zsigmond Ipari Szakmunkásképző Intézet és Kollégium
  • Bárdos Lajos Általános Művelődési Központ, Könyvtár és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyarmati Vigasságok

  • Időpontja: minden év augusztus 20-ához legközelebb eső, szombat és vasárnap.
  • Helyszíne: a város központjában található csodálatos Kossuth-park.
  • Résztvevői: Gyarmat utónévvel rendelkező magyar és a határon túli települések. A vendég települések múltjukkal, és jelenükkel ismertetik meg az idelátogatókat: tradicionális népviselet, gasztronómia, néptánc.
  • Egyéb programjai: mesterségek bemutatója, terepíjász és harci lovas-íjász bemutató, ősi konyha - régi ízek, vásári bábjáték, kirakodóvásár, táncház, kézműves gyermek-játszóház.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fehérgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. [Forrás: http://5mp.eu/web.php?a=romaikatolikusfgy&o=cynvR_6Te7]
  5. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérgyarmat témájú médiaállományokat.


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]