Fehérgyarmat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ugrás: navigáció, keresés

Koordináták: é. sz. 47.98504° k. h. 22.51708°

Fehérgyarmat

Fehérgyarmat címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Kistérség

Fehérgyarmati

Rang

város

Irányítószám

4900

Körzethívószám

44

Népesség

8712 (2005)

Népsűrűség

170,26 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

52,46 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Fehérgyarmat

é. sz. 47.98504° k. h. 22.51708°

15. századi gótikus, egyhajós református templom

Fehérgyarmat város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkság-on fekvő település. Tiszabecs 38,5 km, Penyige 4 km, Tarpa 11 km, Tunyogmatolcs 5 km, Cégénydányád 6,5 km, Zsarolyán 7,5 km távolságra található.

[szerkesztés] Története

A nevében az egyik honfoglaló törzs nevét őrző település. A honfoglaló magyarság Gyarmat törzsének harcosai alapították, feltehetően a XI. században. Nevét a XIV. század első harmadában említették először írott forrásban. Már első birtokosai uradalmuk gazdasági központjává fejlesztették.

A viszonylag gyors fejlődés oka, hogy a város - a közeli Szatmár várából az ország belseje felé vezető - fontos hadi- és kereskedelmi út mellett található; 1418-tól már mezővárosi rangot viselt. Az ecsedi Báthory család birtokolta, így később az erdélyi fejedelmi családok tulajdona lett a város. Báthory István, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodása idején számottevő volt a város fejlődése. Ekkor épült a stratégiai szerepet soha nem játszó gyarmati földvár, amit I. Lipót császár romboltatott le, s melynek emlékét ma a főutca déli szakaszának neve, a Tömöttvár utca őrzi.

A város lakóinak jelentős része a XVIII. századra kollektív kiváltságot élvező nemes ember volt. 1850-től járási székhely lett, melynek eredményeképpen megindult a polgári fejlődés útján. A település mai képe is ekkor kezdett kialakulni, s fejlődése töretlenül tartott egészen a trianoni békeszerződés-ig, amikor Erdéllyel és Kárpátaljával megszakadtak a kapcsolatai. Csak 1979-ben kapta vissza városi rangját az 1970-es árvíz során jelentős károkat szenvedett település. Ennek az árvíznek "köszönheti" az utána következő újjáépítést és a beköltözések révén bekövetkezett népességgyarapodást is.

[szerkesztés] Nevezetességei

15. századi református templom - A gótikus stílusban épült négy fiatornyos, fagalériás toronysisakú egyhajós épület. A templom harangját Báthory István erdélyi vajda és lengyel király adományozta a településnek. A templom mennyezetét borító két kazettája zsoltárszöveggel van teleírva.
Római katolikus temploma 1816-ban épült, későbarokk stílusban. A templom nyugati homlokzatán Nepomuki Szent János szobra található.
A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet bemutatóterme
Park (Tisza emlékműszobor, Kossuth-szobor, Sárkányos díszkút, A világháborús emlékszobor, Erdélyi kapu, Bátori templom,(Kastély) stb.) A hagyomány szerint Kossuth Lajos 1848 nyarán a toborzó körútja során Fehérgyarmaton, a ma róla elnevezett parkban tartott toborozó beszédet.
Kastély: (Ez a kastély jelenleg nem elérhető, nem lehet megközelíteni, nem látogatható, de a városi kórház háta mögötti, és a gyarmati strand előtti területről látható, azon kívül a park végén sétálva meg lehet tekinteni.)
Városi Galéria