Turul (madár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Díszkivilágításban tündökölnek a Szabadság híd pilléreinek turulszobrai.
Koronás fejű turul a budai Várban
A tatabányai Turul-emlékmű, Európa legnagyobb madárábrázolása
Falco rusticolus
Az altaj sólyom példányai valójában a kerecsensólyom Falco cherrug és a északi sólyom (Falco rusticolus) közti hibrid példányok
A Képes krónika illusztrációja, Árpád pajzsán a turul motívum

A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye.

(magyarul)
„Etele király címerén is, melyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani, koronás fejű madár volt ábrázolva, melyet magyarul turulnak hívnak
(latinul)
„Banerium quoque regis Ethelae, quod proprio scuto gestare consueverat, similitudinem avis habebat, quae hungarice turul dicitur, in capite cum corona[1]

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal azonosítható:

A szó török eredetű (a csagatáj togrul vagy turgul vadászsólymot jelent). Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat; az ősi, a használatból kiveszett túrul szót 19. század eleji költőink hozták újra használatba turul alakban.[2]

Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában sas vagy sólyom; a mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó; a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak. A solymászat belső-ázsiai eredetű, és a sztyeppei népek egyik vadászati módja volt. Hét régi vadászmadár nevünk, a sólyom, ölyv, turul, torontál, bese, zongor és karvaly török eredetű.

A turul alakja érdekes, visszatérő jelenség a mai napig fellelhető eurázsiai sámánizmusban. A különféle madarak (búvárréce, sas) a sámán (nálunk táltos) repülésével állnak kapcsolatban, kifejezik az utazását a különféle világok között. Az eurázsiai sámánok hite szerint az első sámánasszony egy sastól szülte világra az első sámán férfit. E monda meglepő hasonlóságot mutat Emese álma című mondánkkal. A sámánhit maradékát őrző eurázsiai népek gyakran állítanak a mai napig madaras oszlopokat, melyek a világfát szimbolizálják. Koreában ezek az oszlopok védik a falvakat. Az altaji törököknél ezeket a sasos oszlopokat turunak nevezik.

Turul az ősi magyar hitvilágban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legendák kétszer is említik a turult.

Álmos fejedelem születése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anonymusnál olvashatjuk:

„nyolcszáztizenkilencedik esztendőben Ügyek… nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el.”

Az eredeti latin szövegben nem turul és nem héja-forma madár, hanem ölyv[3] (astur) szerepel; a későbbi értelmezések a madarat a turullal azonosították.

„Anno dominice incarnationis DCCCXVIIII° Ugek … duxit sibi uxorem in Dentumoger filiam Eunedubeliani ducis, nomine Emesu, de qua genuit filium, qui agnominatus est Almus. Sed ab eventu divino est nominatus Almus, quia matri eius pregnanti per sompnium apparuit divina visio in forma asturis, que quasi veniens eam gravidavit; et innotuit ei, quod de utero eius egrederetur torrens et de lumbis eius reges gloriosi propagarentur, sed non in sua multiplicarentur terra.”

A Képes krónika szövegében a középső rész így hangzik:

„Álmos vezér anyjának álmában egy héja-forma madár jelent meg, rászállott és ettől teherbe esett, méhéből sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származtak".

Emese gyermeke test és vér szerint az apáé volt, Ugek vezéré, aki maga is a Turul nemzetségből származott. Az álomban érkező turul, a közvetlen ős, csak ennek az apaságnak az érvényét erősítette meg, és azt, hogy az utód az apánál különb, a régi ősre hasonlító, de annál nagyobb hatalmú fejedelem lesz. (A belső-ázsiai népeknél a víz szimbóluma a hatalmat jelöli.) Ez tipikus dinasztikus eredetmonda, melynek lényege, hogy a születendő utódokat már előre magasztalja, és fényes jövőt jósoljon egy még nem létező dinasztiának.

Honfoglalás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul, és a magyarok újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak.

Ennek a mondának a valóságos alapja az lehet, hogy a magyarok valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a kerecsensólyom fészkel.

Turulábrázolások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kora középkorban a hunok, avarok és magyarok kedvelt díszítőmotívuma a turul, erről több régészeti lelet tanúskodik.[forrás?] A turulmadár 2001 óta[4] az Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) jelképében is szerepel. A hétköznapokban a leggyakrabban a jelenleg forgalomban lévő ötven forintos érmén lehet találkozni turulos (kerecsensólymot ábrázoló) domborművel.

Modern turulszobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ungvári várkertben található turulszobor feje
A karcagi országzászló talapzatán látható szobor
  • Milleniumi emlékművek:
Az országban 1896-ban, a millenniumi ünnepségek alkalmával hét helyen állítottak emlékművet a Wekerle-kormány megbízására: Dévény, Nyitra, Munkács, Brassó, Pannonhalma, Zimony és Pusztaszer helységekben – ebből csak Pusztaszer és Pannonhalma található a mai országhatárokon belül. A hét emlékműből hármon: a nyitrain (4 darab is), a munkácsin és a zimonyin volt turulszobor.
A dévényi, munkácsi, zimonyi és brassói emlékművek az ország „négy kapuját” szimbolizálták.[forrás?] Dévény, ahol a Duna hazánkba jő, az ország nyugati kapuja. Nyitra az északnyugati országrész püspökségi központja, a Vereckéhez közeli Munkácson Anonymus szerint Árpádék pihentek meg, Brassó a haza délkeleti kapuja, a zimonyi turul „áttekint a Száván, Nándorfehérvárra: a Hunyadi, Kinizsi, Dugovics védte falakra.” Pusztaszer emléke, hogy a honfoglalás közben Árpád megtartotta az első magyar országgyűlést. Pannonhalmán alapította Géza fejedelem 996-ban az első bencés apátságot, ez tehát a kereszténység felvétele miatt fontos.
Mindegyik „átnézett a határon”, azaz az országból kifelé fordult. Ausztriával, Oroszországgal, Szerbiával és Romániával szembefordulva jelezték, hogy megvédik a magyar állam integritását. A szobroknak belső figyelmeztető funkciójuk is volt: a nyitrai a felvidéki szlovákokat, a munkácsi a kárpátaljai ruténeket, a brassói az erdélyi románokat és szászokat, a zimonyi a délvidéki szerbeket és horvátokat volt hivatva a magyar állam integritására inteni.[forrás?]
A Nyitrán a Zobor hegy legmagasabb pontján álló, Berczik Gyula szobrász tervei alapján készült 20 méter magas gránit emlékoszlopot 1921. február 9-én cseh legionáriusok ledöntötték és eltávolították. Napjainkra csak a hengerszerű talapzat maradt meg belőle. A zimonyi vártornyon álló szobrot, a dévényi várhegyen levőt és a brassói Cenk-hegyen állítottat 1918-ban a megszálló kisantant államok csapatai ugyancsak megsemmisítették.
  • Budapesti turulszobrok (tizenhárom helyen a városban):
    • Turulmadarak díszítik a Szabadság hidat Budapesten.
    • Budapesten a Várnegyedben, a királyi palota északkeleti végén álló 6 m magas szobrot Donáth Gyula 1905-ben készítette.
    • Budapest XII. kerületében (Hegyvidék) 2005. október 22-én avattak fel egy szobrot, a világháborús áldozatok emlékére.
    • A budapesti Közlekedési Múzeum előtt is található egy turulszobor.
  • Tiszaújlak és a vele szomszédos Tiszabecs és Tiszabökény határában, közvetlenül a Tiszabecs és Tiszaújlak között megépített nemzetközi közúti határátkelő állomás épülete mellett, egy mesterséges halom tetején áll a Turul-emlékmű (é. sz. 48° 05′ 34″, k. h. 22° 50′ 19″). 1703. július 14–16-án a kuruc csapatok itt aratták első győzelmüket. A győztes csata helyén 1906-ban, II. Rákóczi Ferenc hamvainak Rodostóból való hazahozatalakor emlékoszlopot állítottak. Egy mesterségesen emelt, négyzet alaprajzú domb tetejére obeliszket, tetejére gömböt állítottak, arra szárnyait kitáró turulmadarat helyeztek. A kárpátaljai magyarság 1988 óta minden évben július 17-én, itt ünnepli Rákóczi fejedelem első győztes csatájának emléknapját, a Tiszabecsi átkelést. Jókai Mór „Szeretve mind a vérpadig” című művében dolgozta fel az eseményt.
  • A Tatabánya melletti Kő-hegy tetején lévő turulszobor Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra: a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méteres. Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló Árpád vezér seregei a mai Tatabányánál győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait. A millennium alkalmából helyi kezdeményezésre felállított turulszobor Donáth Gyula alkotása. 1992-ben felújították és újra felavatták.
  • Szikszón, Borsod és Abaúj egykori vármegyék határán áll az ongaújfalui part tetején egy szobor. 1931-ben József királyi herceg avatta fel a 34. gyalogezred 12 méternél magasabb emlékoszlopát, melyre Ligeti Miklós készített turulmadarat. Az 1990 óta álló jelenlegi szobrot Pócsik István szobrászművész készítette.
  • Az ungvári vár udvarán található turulszobor eredetileg Ungvár határában egy határ-emlékjel része lehetett. 1944-ben elásták, és csak a Szovjetunió felbomlása után került elő ismét.
  • További szobrok találhatók e településeken: Fehéregyháza (az 1848–49-es forradalom és szabadságharc csatájának emlékoszlopán), Karcag (az országzászló talapzatán), Piliscsaba (10-es út mellett, a Nagytemplom előtt), Sajószentpéter (a református templom előtti parkban), Szeged (az 1849-es szőregi csata emlékműve), Szabadka - a szerb partizánok 1944 őszi vérengzéseinek emlékműve, egy törött szárnyú turul.
  • A munkácsi vár bástyáján is volt turulszobor, melyet a trianoni békeszerződés után a csehek 1924. december 17-én lebontottak, majd a Vörös Hadsereg parancsára 1945-ben beolvasztották vörös csillagok alapanyagának. Ezt 2008 márciusában visszaállították eredeti helyére. A helyreállított emlékmű 800 kg súlyú, 6 méteres szárnyfesztávolságú madár; Mihajlo Beleny ungvári szobrász műve és Kijevben öntötték. Spányi Antal székesfehérvári és Majnek Antal munkácsi római katolikus megyés püspök szentelte fel.
  • Magyarországon összesen legalább 195 szobor áll 183 településen. Felvidék szlovákiai részén 8, ukrajnai részén 5; Erdélyben 32, Partiumban 16, Délvidéken legalább 7 szobor áll. Az ausztriai Burgenlandban Rábakeresztúron van az egyetlen turulszobor.
  • Lebontott turulszobrok:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Képes krónika latinul
  2. Turul szócikk. In Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. 2001. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121  
  3. Dr. Finály Henrik: A latin nyelv szótára, Budapest, Franklin társulat, 1884.
  4. Balra tekintve emelkedik a turul - Miért változott meg a Nemzetbiztonsági Hivatal emblémája és padlómozaikja?”, Vasárnapi Hírek, 2002. március 2. 

Forrásmunkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Turul (madár) témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Turul (madár) témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Falco rusticolus témájú médiaállományokat.