Északi sólyom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Északi sólyom
Falco rusticolus.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Sólyomalakúak (Falconiformes)
Család: Sólyomfélék (Falconidae)
Alcsalád: Sólyomformák (Falconinae)
Nemzetség: Valódi sólymok (Falconini)
Nem: Falco
Alnem: Hierofalco
Faj: F. rusticolus
Tudományos név
Falco rusticolus
Linnaeus, 1758
Szinonimák

Vadászsólyom

Elterjedés
Falco rusticolus distr.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Északi sólyom témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi sólyom témájú kategóriát.

Falco rusticolus

Az északi sólyom vagy vadászsólyom (Falco rusticolus) a madarak (Aves) osztályának a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj.

Izland nemzeti madara.[1]

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Grönland, Kanada, Alaszka és Szibéria sarkvidéki területein él. Európa északi részén 600–1000 költőpár van.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 50–60 centiméter, szárnyfesztávolsága 105–130 centiméter és testtömege 900–1900 gramm. A tojó nehezebb, mint a hím. Ez a faj a legnagyobb a sólymok között. A tollazat a majdnem fehértől (főleg Grönlandon) szürkésbarnáig, vagy szürkéig (különösen Skandináviában) változik. A madár mellkasán nyílhegy alakú rajzolatok láthatók. A faroktollak hosszúak, szélesek, gyakran csíkozottak. Ülés közben túlnyúlnak az evezőtollakon. Az északi sólyom felső csőrkávájának elülső szélén van a „sólyomfog”; ez egy kiszögellés, amely az egész családra jellemző és a zsákmány megölésére szolgál. Egy fészekaljban több színváltozatú fióka is lehet.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magányosan vagy párban él; a fiatal madarak ivarérésükig kóborolnak. Tápláléka madarak, emlősök, kétéltűek, halak és rovarok.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget két évesen éri el. A költési időszak április-június közötti időszakra tehető. Egy fészekaljban 2–7, legtöbbször 3–4 krémszínű, barnán pöttyözött tojás található. A fészek a csupasz sziklára épül. A tojó 30–36 napig kotlik, eközben a hím védelmezi a fészket és táplálja a tojót. A fiatal madarak 46–49 nap után repülnek ki.

Solymászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A solymászok legkedveltebb madara a vándorsólyom. A solymászat a madárral együtt történő vadászatot jelenti. Az első ábrázolások ezzel kapcsolatban körülbelül 4000 évvel ezelőtt jelentek meg. Az idomítás során a solymásznak el kell nyernie a madár bizalmát. Ennek egyetlen módja a jutalmazás. Az idomítási folyamat évekig tart. A folyamat végén a madár vadásztársának tekinti az idomítót.

A Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren is alkalmaznak vándorsólymokat a kisebb madarak elűzése, és a légtér védelme érdekében. A sólymokat 2007 szeptembere óta alkalmazzák. Előtte több ütközés is történt a madarak és repülőgépek között. Az ütközéseknek gyakran lett kényszerleszállás a következménye.

A felnőtt
és a fióka

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Icelandic Coat of Arms. Iceland Prime Minister's Office. (Hozzáférés: 2010. október 29.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]