Északi sólyom
|
|
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() |
||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 100 000 Ft |
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Falco rusticolus (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
|
Vadászsólyom |
||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Északi sólyom témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Északi sólyom témájú médiaállományokat. |
Az északi sólyom vagy vadászsólyom (Falco rusticolus) a madarak (Aves) osztályának a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Grönland, Kanada, Alaszka és Szibéria sarkvidéki területein él. Európa északi részén 600–1000 költőpár van.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 50–60 centiméter, szárnyfesztávolsága 105–130 centiméter és testtömege 900–1900 gramm. A tojó nehezebb, mint a hím. Ez a faj a legnagyobb a sólymok között. A tollazat a majdnem fehértől (főleg Grönlandon) szürkésbarnáig, vagy szürkéig (különösen Skandináviában) változik. A madár mellkasán nyílhegy alakú rajzolatok láthatók. A faroktollak hosszúak, szélesek, gyakran csíkozottak. Ülés közben túlnyúlnak az evezőtollakon. Az északi sólyom felső csőrkávájának elülső szélén van a „sólyomfog”; ez egy kiszögellés, amely az egész családra jellemző és a zsákmány megölésére szolgál. Egy fészekaljban több színváltozatú fióka is lehet.
[szerkesztés] Életmódja
Magányosan vagy párban él; a fiatal madarak ivarérésükig kóborolnak. Tápláléka madarak, emlősök, kétéltűek, halak és rovarok.
[szerkesztés] Szaporodása
Az ivarérettséget két évesen éri el. A költési időszak április-június közötti időszakra tehető. Egy fészekaljban 2–7, legtöbbször 3–4 krémszínű, barnán pöttyözött tojás található. A fészek a csupasz sziklára épül. A tojó 30–36 napig kotlik, eközben a hím védelmezi a fészket és táplálja a tojót. A fiatal madarak 46–49 nap után repülnek ki.
[szerkesztés] Solymászat
A solymászok legkedveltebb madara a vándorsólyom. A solymászat a madárral együtt történő vadászatot jelenti. Az első ábrázolások ezzel kapcsolatban körülbelül 4000 évvel ezelőtt jelentek meg. Az idomítás során a solymásznak el kell nyernie a madár bizalmát. Ennek egyetlen módja a jutalmazás. Az idomítási folyamat évekig tart. A folyamat végén a madár vadásztársának tekinti az idomítót.
A Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren is alkalmaznak vándorsólymokat a kisebb madarak elűzése, és a légtér védelme érdekében. A sólymokat 2007 szeptembere óta alkalmazzák. Előtte több ütközés is történt a madarak és repülőgépek között. Az ütközéseknek gyakran lett kényszerleszállás a következménye.
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Greenfo.hu - védettsége, magyar neve
[szerkesztés] További információk
- Sólyomfélék
- Madárfajok
- Kanada madarai
- Az USA madarai
- Oroszország madarai
- Izland madarai
- Norvégia madarai
- Svédország madarai
- Finnország madarai
- Grönland madarai
- Franciaország madarai
- Kína madarai
- Japán madarai
- Ausztria madarai
- Belgium madarai
- Brazília madarai
- Csehország madarai
- Dánia madarai
- Észtország madarai
- Németország madarai
- Írország madarai
- Kazahsztán madarai
- Kirgizisztán madarai
- Lettország madarai
- Hollandia madarai
- Pakisztán madarai
- Lengyelország madarai
- Portugália madarai
- Saint-Pierre és Miquelon madarai
- Spanyolország madarai
- Svájc madarai
- Ukrajna madarai
- Az Egyesült Királyság madarai


