Északi sólyom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Északi sólyom
Falco rusticolus.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Sólyomalakúak (Falconiformes)
Család: Sólyomfélék (Falconidae)
Alcsalád: Sólyomformák (Falconinae)
Nemzetség: Valódi sólymok (Falconini)
Nem: Falco
Alnem: Hierofalco
Faj: F. rusticolus
Tudományos név
Falco rusticolus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Vadászsólyom

Elterjedés
Falco rusticolus distr.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Északi sólyom témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi sólyom témájú médiaállományokat.

Falco rusticolus

Az északi sólyom vagy vadászsólyom (Falco rusticolus) a madarak (Aves) osztályának a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.

Izland nemzeti madara.[1]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulása

Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Grönland, Kanada, Alaszka és Szibéria sarkvidéki területein él. Európa északi részén 600–1000 költőpár van.

[szerkesztés] Megjelenése

Testhossza 50–60 centiméter, szárnyfesztávolsága 105–130 centiméter és testtömege 900–1900 gramm. A tojó nehezebb, mint a hím. Ez a faj a legnagyobb a sólymok között. A tollazat a majdnem fehértől (főleg Grönlandon) szürkésbarnáig, vagy szürkéig (különösen Skandináviában) változik. A madár mellkasán nyílhegy alakú rajzolatok láthatók. A faroktollak hosszúak, szélesek, gyakran csíkozottak. Ülés közben túlnyúlnak az evezőtollakon. Az északi sólyom felső csőrkávájának elülső szélén van a „sólyomfog”; ez egy kiszögellés, amely az egész családra jellemző és a zsákmány megölésére szolgál. Egy fészekaljban több színváltozatú fióka is lehet.

[szerkesztés] Életmódja

Magányosan vagy párban él; a fiatal madarak ivarérésükig kóborolnak. Tápláléka madarak, emlősök, kétéltűek, halak és rovarok.

[szerkesztés] Szaporodása

Az ivarérettséget két évesen éri el. A költési időszak április-június közötti időszakra tehető. Egy fészekaljban 2–7, legtöbbször 3–4 krémszínű, barnán pöttyözött tojás található. A fészek a csupasz sziklára épül. A tojó 30–36 napig kotlik, eközben a hím védelmezi a fészket és táplálja a tojót. A fiatal madarak 46–49 nap után repülnek ki.

[szerkesztés] Solymászat

A solymászok legkedveltebb madara a vándorsólyom. A solymászat a madárral együtt történő vadászatot jelenti. Az első ábrázolások ezzel kapcsolatban körülbelül 4000 évvel ezelőtt jelentek meg. Az idomítás során a solymásznak el kell nyernie a madár bizalmát. Ennek egyetlen módja a jutalmazás. Az idomítási folyamat évekig tart. A folyamat végén a madár vadásztársának tekinti az idomítót.

A Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren is alkalmaznak vándorsólymokat a kisebb madarak elűzése, és a légtér védelme érdekében. A sólymokat 2007 szeptembere óta alkalmazzák. Előtte több ütközés is történt a madarak és repülőgépek között. Az ütközéseknek gyakran lett kényszerleszállás a következménye.

A felnőtt
és a fióka

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] További információk

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken