Zilah
| Zilah (Zalău, Zillenmarkt) | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Szilágy | ||
| Rang | megyei jogú város | ||
| Beosztott falvak | Felsőnyárló | ||
| Polgármester | Radu Căpâlnașiu | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 62 547 fő (2002) +/- | ||
| Község népessége | 62 927 (2002)[1] | ||
| Magyar lakosság | 11 014 | ||
| Népsűrűség | 695 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 90,09 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zilah
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 47° 11′ 28″, k. h. 23° 3′ 26″ | |||
| Zilah weboldala | |||
Zilah (e. ['zilax] vagy ['zilaj], románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében. A város Szilágy megye mai székhelye, 1972 óta municípium.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Kolozsvártól 86 km-re északnyugatra a Zilah-patak két partján fekszik. A 20. században Vártelek (Ortelec) falut csatolták hozzá, ma Felsőnyárló (Stâna) is hozzá tartozik.
Nevének eredete[szerkesztés]
A Zilah név eredetére többféle magyarázat is van. Az egyik szerint török eredetű, fegyvert jelent. Voltaképp azt az övet jelenti, a melybe fegyverét dugja az ember: Silah és silaj (ejtsd: szilach, szilaj)» Úgy látszik tehát, hogy avar telep lehetett, mert az avar nép nyelve török volt. Felmerül a szláv eredet lehetősége is, Dr. Asbóth Oszkár is ezt a változatot támogatja. "Dr. Pethő Sándor a Szilágy 1900. évi 15. számában följegyez néhány szót Zilah nevéről. A herczegovinai Focsa községtől délnyugotra, talán már a montenegrói határban, félkör alakú hegy van, melyet Zilajnak neveznek. Zilaj, mint ő hiszi, délszláv nyelven jelent övet, a mi alapon ő azt tartja, hogy Zilah neve a dákoktól maradt ránk. Ázsia keleti szélén szintén van Zilah nevű helység."[2]
Anonymus krónikájában Zyolc és Ziloc néven szerepel, 1220-ban a Váradi Regestrumban villa Ziloc. 1246-ban curtis pontificalis Zijlac, 1281-ben és 1318-ban Zylah, 1344-ben Zylach, 1473-ban oppidum Zylah, 1750-ben Zilach, 1601-ben Zila, népies alakja Zilaj, és késõbb honosodik meg a ma is használt Zilah név.[3]
Története[szerkesztés]
A város területe már a rómaiak által is ismert volt, erre utal a határában található őrtorony és római út maradványa. A települést 1150-ben Zyloc néven említik először. A városnak 13. századi többször átépített református temploma van, mely mai formáját az 1907-es felújítással nyerte el. 1876-ig Közép-Szolnok vármegye központja, 1876-tól Közép-Szolnok vármegye és Kraszna vármegye egyesítése által létrejött Szilágy vármegye és Zilahi járásának székhelye a trianoni békeszerződésig. 1940-ben a magyar bevonuláskor a román ellenállásnak román adatok szerint 21 román halálos áldozata volt.
Népessége[szerkesztés]
Népességi adatok nemzetiségi eloszlásban a hozzátartozó és beolvadt településekkel együtt:
| Összesen | Román | Magyar | Roma (cigány) | Egyéb | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1910-ben | |||||||||||||||
| 10 184 | 2 585 | 7 540 | 59 | ||||||||||||
| 100% | 25,38% | 74,03% | 0,57% | ||||||||||||
| 1930-ban | |||||||||||||||
| 10 688 | 4 364 | 5 624 | 140 | 560 | |||||||||||
| 100% | 40,84% | 52,61% | 1,30% | 5,23% | |||||||||||
| 1956-ban | |||||||||||||||
| 13 378 | 6 468 | 6 756 | 15 | 144 | |||||||||||
| 100% | 48,34% | 50,50% | 0,11 | 1,07% | |||||||||||
| 1977-ben | |||||||||||||||
| 31 923 | 22 076 | 9 665 | 83 | 99 | |||||||||||
| 100% | 69,15% | 30,27% | 0,26% | 0,31% | |||||||||||
| 1992-ben | |||||||||||||||
| 68 404 | 53 974 | 13 637 | 629 | 164 | |||||||||||
| 100% | 78,90% | 19,93% | 0,91% | 0,23% | |||||||||||
| 2002-ben | |||||||||||||||
| 62 927 | 50 902 | 11 016 | 858 | 151 | |||||||||||
| 100% | 80,89% | 17,50% | 1,36% | 0,23% | |||||||||||
Látnivalók[szerkesztés]
- Református temploma 13. századi eredetű.
- Báró Wesselényi Miklós az árvízi hajós szobra – Fadrusz János alkotása – a főtér végében áll, földosztás közben ábrázolja a nagy reformkori politikust.
- A várostól 1,5 km-re 450 m magasan római út és 2. századi őrtorony maradványai láthatók.
- A városi múzeumban kiállítás látható az itt talált római emlékekből.
- Zilahi Elméleti Líceum Wesselényi-kollégium – "Colegiul Național Silvania" – Ady Endre egykori iskolája.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt, a Wesselényi-kollégiumban volt diák 1892–1896 között Ady Endre költő. Márton Gyula (1916 Nagymon – 1976 Kolozsvár) a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem neves nyelvész professzora és tanszékvezetője itt végezte középfokú tanulmányait és itt érettségizett 1936-ban.
- Itt született 1892-ben Győri Illés István író, költő, újságíró, szerkesztő.
- Itt született Lábass Juci színésznő (született: Zilah, 1896. július 22.– meghalt: Budapest, 1932. augusztus 24.)
- Itt született 1903-ban Daróczi Lajos író, újságíró.
- Itt született 1903-ban és itt hunyt el 1946-ban Mindszenti Nagy Ottó református lelkész, egyházi író és magyar nyelvtörténész.
- Itt született 1910-ben Koós Kovács István író, költő, újságíró, szerkesztő.
- Itt született 1921-ben Kövendi Sándor kémiai szakíró, gyógyszerkutató.
- Itt született 1924-ben Seres Zsófia magyar irodalomtörténész, szerkesztő.
- Itt született 1927-ben Győri Magda tankönyvszerkesztő és pedagógiai szakíró.
- Itt született 1952-ben Simonfi József költő.
- Itt, működött 1888-1919 között, mint árvaszéki tisztviselő Balázs Árpád zeneszerző (sz.: 1874. november 16. Kolozsvár, – elhunyt: 1941. március 23. Budapest), dalköltő, a magyar nóta koronázatlan királya, legszebb dalai, nótái a városhoz kötik. Legismertebb a sok zilahi dala közül a „Gyere velem akáclombos falumba” című itt született 1902-ben.
Testvérvárosok[szerkesztés]
Gyula, Magyarország
Haegebostadt, Norvégia
Imola, Olaszország- Kvinesdal, Norvégia
Nagybánya, Románia- Szentendre, Magyarország
Képgaléria[szerkesztés]
-
Zalau skyline.jpg
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Simion Bărnuțiu mellszobra a róla elnevezett líceum előtt
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Petri Mór: Szilágy vármegye monográphiája II. kötet III. rész 1. fejezet [1]
- ↑ http://zilah.net
Bibliográfia[szerkesztés]
- János Kovács Kuruc, Zilah vallási életéről, In: Limes, 2000, 3, nr. 1-2, p. 138-143.
- Éva Lakóné Hegyi; Wagner, Ernő. A zilahi kalandosok, In: EM, 2001, 63, nr. 1-2, p. 30-41.
- Petri Mór, Szilágy vármegye monographiája (I-VI, Budapest, 1901-1904).
- Florin Mirghesiu, Modernitatea Zalăului. In: AMPZ, 2001, 2, nr. 4, p. 11-19.
- Moroti, Elisabeta. Scurtă privire istorică asupra dezvoltării economice a orașului Zalău, In: AMPZ, 2001, 2, nr. 4, p. 36-39.
- Municipiul Zalău. Prezentare. In: AMPZ, 2002, 3, nr. 7-8, p. 154-161.
- Elena Muscă, Meșteșugari zălăuani și locul lor în structurile administrației publice locale, In: AMP, 2003, 25, p. 325-332.
- L. Nicoară; Pușcaș, Angelica. Rolul municipiului Zalău în zona de contact dintre depresiunea Transilvaniei și Dealurile de Vest, In: Studia geogr., 1999, 44, nr. 1, p. 99-112.
forrás: http://zilah.net , Zilahi közösségi oldal!
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- http://www.salaj.insse.ro/main.php
- (angolul) http://www.insse.ro/cms/files/pdf/ro/cap2.pdf PDF
- A zilahi Vigadó („Transilvania”) leírása a Romániai magyar lexikonban
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
