Tiszabökény
| Tiszabökény (Тисобикень) | |||
 |
|||
| Tiszabökény-Farkasfalva tájmúzeum, a régi falusi iskola és tanári lak | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna |
||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás | Nagyszőlősi járás | ||
| Rang | község | ||
| Alapítás éve | 1230 | ||
| Polgármester | Tóth Bálint | ||
| Irányítószám | 90355 | ||
| Körzethívószám | +380 03143 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2216 fő (2001) +/- | ||
| Magyar lakosság | 2144 fő | ||
| Népsűrűség | 0,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 120 m | ||
| Terület | 9095 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tiszabökény
Pozíció Ukrajna térképén
|
|||
| é. sz. 48° 04′ 20″, k. h. 22° 53′ 46″ | |||
Tiszabökény (ukránul Тисобикень, korábban Бобове (Bobove)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagyszőlősi járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyszőlőstől 20 km-re délnyugatra, Beregszásztól 25 km-re délkeletre a Tisza bal partján fekszik. 1971-ben Tiszafarkasfalvával egyesítették, korábban Tiszapéterfalvához tartozott. Tiszabökény jelenleg még négy faluval egyetemben - Forgolány, Tivadar, Tiszafarkasfalva, Péterfalva - a Péterfalvai Polgármesteri Hivatal közigazgatása alá tartozik. Lakosainak száma összesen 5200 körüli a friss adatok szerint.
Nevének eredete [szerkesztés]
1907: Tiszabökény 1230, 1368 Buken. A Bökény helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynévhez lásd Bököny szócikkét. E személynév eredetét kellően még nem tisztázták. Némelyek az ótörök bük, erdő, sörség, bozót főnévvel vélik összekapcsolhatónak. De lásd talán a török régi nyelvi bükin, "közösülésére képtelen férfi impotens" szó is. Neve mások szerint a régi magyar Bököny személynévből származik, ennek eredete a török bököny (bűk erdő) főnév. A megkülönböztető szerepű Tisza előtag a folyó mellékére utal. Az 1946-ban hatósági úton megállapított ukrán Bobove, Tiszabökény, az ukrán Bobovij, "bab" melléknévnek a semlegesnemű alakjából való.
Fényes Elek leírása 1851-ből. "Bökény, magyar falu, Bereg-Ugocsa vármegyében, közel a Tiszához, 64 római, 292 görög katolikus, 186 református, 11 zsidó lakja, református és görög katolikus anyatemplommal, fekete termékeny határral. Erdeje nincs, csak bokros helyei... Út. p. Nagy-Szőlős."
Története [szerkesztés]
Tiszabökény nevét 1230-ban Buken néven említette először oklevél. A falu a Tiszahát egyik legrégibbnek tartott települése, melyet az írásos adatok elsőként említettek Ugocsa megye kisnemesi falvai közül. 1230-ban Farkas nevű szerviense kapott itt földet II. András királytól. A Farkas család a Bökényi családdal állt rokonságban, és ő volt Farkasfalva alapítója is.
A 15. században a falu birtokosai a Bökényiek voltak, majd a Bay család birtoka lett a falu.
A falut 1717-ben a tatárok pusztították el, ezután ruszinokkal telepítették be.
A 19. században kolerajárvány pusztított.
1910-ben 866, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott 2600 lakosából 2550 magyar nemzetiségű.
Látnivalók [szerkesztés]
- Református temploma (korábban római katolikus templom) 13. századi, az árvizek és pusztítások miatt többször átépítették. A 18. század első felében állították helyre mai formájában, ekkor készült kazettás famennyezete is. Karzatát 1876-ban építették.
A mai református templom egyhajós, torony nélküli épület. Apszisa egyenes záródású, a hajónál alacsonyabb és keskenyebb. A hajó nyugati oromfalas homlokzatát támpillérek erősítik.Ablakai keskenyek, íves záródásúak, rézsűs keretűek, s az apszis és a hajó déli oldalán láthatók. Északi falára Újhelyi József síremlékét helyezték el. Déli, egyenes záródású kapuja későbbi időből való, előtte fából épült előtetővel. Nyugati kapuja csúcsíves záródású, kőkeretes. A templom mennyezete kazettás, virágmintás famennyezet.
- Fa haranglábja a templom előtt áll. 2011. július 3-án hálaadó istentiszteletet tartottak a tiszabökényi református templomban, abból az alkalomból, hogy felépült a nyolcszáz éves egyház új haranglábja. Kis harangját 1795-ben öntötték.
- Impozáns látvány a falu pár éve (2002-2005) épített ortodox temploma.
- Tiszafarkasfalva településrészben, a Fogarassy-kastélyban látható a Tiszaháti Tájmúzeum, a kárpátaljai magyarság egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma.
Tiszabökény felekezeti megoszlása:
- református
- ortodox
- görög katolikus
- római katolikus
emellett emelkedik a Jehova tanúi híveinek száma.
Galéria [szerkesztés]
-
Tiszabökény, Rákóczi fejedelem szobra
-
Reformatus templom tiszabokeny.jpg
Megújult Református Templom
-
A Tiszabecs és Tiszaújlak között, a magyar–ukrán határon álló turulmadaras Rákóczi emlékmű avatása 1903. szeptember 20-án. Emléket állít a Tiszabökény határában lezajlott és a kuruc hadak első győzelmét jelentő csatának. A bronzturul csőrében kardot tart.[1]
-
Az ungvári vár udvarán felállított eredeti turulmadár szobor feje, a kardot kitörték a csőréből
-
Tiszabokeny tajmuzeum.jpg
Tiszabökény-Farkasfalva tájmúzeum
-
A Turul emlékmű 2011. július 17-én.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1676-ban Bay István a Memoriale Diarium szerzője.
- Itt született Dupka György költő, helytörténész, a Kárpáti Kiadó szerkesztője, és a JAK tagja.
- Itt született: Király Benedek Lőrinc mese- és ifjúsági regényíró.
- Fóris István bökényi lakos az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban Kossuth hadnagya volt és a helyi temetőben nyugszik.
- Bartók Béla Tiszabökényben is gyüjtött népdalokat.
- Móricz Zsigmond is járt a faluban.
Jegyzetek [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
|
|||||||||||
