Tiszaújhely
| Tiszaújhely | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna |
||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás | Nagyszőlősi járás | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1360 | ||
| Irányítószám | 90350 | ||
| Körzethívószám | +380 03143 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1865 fő (2001) +/- | ||
| Magyar lakosság | 1252 | ||
| Népsűrűség | 0,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 121 m | ||
| Terület | 4093 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tiszaújhely
Pozíció Ukrajna térképén
|
|||
| é. sz. 48° 07′ 05″, k. h. 22° 53′ 25″ | |||
Tiszaújhely (ukránul Нове Село (Nove Szelo), oroszul Новoе Село (Novoje Szelo), szlovákul Ujhel): falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagyszőlősi járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nagyszőlőstől 11 km-re nyugatra a Tisza jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Tiszaújhely nevét 1360-ban Huihel néven említették először, 1360-ban Uyhel néven írták.
A falut a Hont-Pázmány nemzetség telepítette 1300 után, tőlük származtak a falu egykori birtokosai, az Ujhelyi család tagjai, akik innen vették nevüket is.
Fényes Elek történeti földrajzában írta a településről: "Ugocsa vármegyei magyar-orosz falu közel u.p. Tisza-Újlakhoz a máramarosi országútban; 60 római, 311 görög katolikus, 157 református, 21 zsidó lakossal, református és görög katolikus anyatemplommal. Határa termékeny, kivált tiszta búzára; rétjei kétszer kaszálhatók; derék majorsági erdeje van. Földesura az Ujhelyi nemzetség férfi ága, kiknek itt több házaik vannak. Ezen nemzetség még Szent István alatt bejött Hunt Pázmán jeles hadvezértől veszi eredetét."
1910-ben 737 lakosa volt, melyből 664 magyar, 11 német, 60 rutén volt, melyből 59 római katolikus, 485 görög katolikus, 138 református volt.
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont. |
 |
Tiszaújhely a Tisza jobb partján helyezkedik el,10 kilóméterre a járási központól Nagyszőlőstől,és 3-om kilóméterre az Ukrán-Magyar határtól.
A falú területét Magyarország egyik leghíresebb nemzetsége a HUNT-PÁZMÁN kapta adományul III-ik Endrétől ,utolsó Árpádházi királytól.
Az Újhely helynév a magyar új melléknév és a hely, helység főnévnek az összetétele.Arra utal,hogy a falu újabb,mint a szomszédai,és mivel a Tisza partján helyezkedik el,előagként a Tisza szó került elé.Így lett a községünk neve Tiszaújhely.Az 1946-ban kiadott hatósági rendelet szerint az ukrán neve Nove Szelo azaz a magyar Tiszaújhely tükörfordítása.
Tiszaújhely lakossága 1870 lélek, ennek 67%-a magyar, a többi ukrán ajkú. Lakossága folyamatosan elveszíti magyar töbségét.
Valaha a falut több különböző vallásu ember lakta,napjainkban igazán csak két vallás dominál: a görög katolikus és a református,de épül az ortodox templom. A falú legrégebbi épülete a REFORMÁTUS TEMPLOM, amely 1220-ban épült római katolikusok részére.
Újhelyi Jusztina építtette. A templom román stílusban épült,támpilléreit csak egy későbbi átépítés során kapta. A templom egyszerű drótkerítéssel körülvett, amelyen belül az Ujhelyi családnak több 19-ik századi sírköve és az elhurcoltak emlékműve látható. A tatárjáráskor a templom tornya megrongálódott, ezt 1895-ben építették újjá. A 13-ik században épült templom alatt az Ujhelyi család sírboltja van,de 1895-ben a lejáratát befalazták.
A reformáció után az akkori uraság az egész faluval áttért a református hitre, így lett a templom a reformátusoké. A harangokat 1895-ben öntötte Győri István kurátor. A harangokat feliratok, gyöngysorok és fűzérek díszítik.
A görög katolikus egyház magyar ajkú tevékenységét 1949-ben tiltották be. És 1989 után a helyi görög katolikus gyülekezet újjá szerveződött, templomukat visszakapták. Még az 1920-as években két görög katolikus templom állt a faluban.Az egyik egy kicsi fa templom volt melynek igen érdekes az építési körülményeiről szóló történet.
A falunak egy járvány következtében több mint a fele elpusztult így idegen helyekről kellett az uraságoknat beszerezni a munkaerőt,sumásokat hoztak a faluba,akik görög katolikus vallásuak voltak.Szerettek volna vasárnaponként templomba menni mint otthon. Az uraságok egyeséget kötöttek a reformátusokkal,hogy délelőtt a reformátusok fognak istentiszteletet végezni,délután pedig a görög katolikus sumások. Ez így is ment az első évben de amikor a következő évben vissza jöttek a reformátusok már nem engedték be őket a templomba,mire a sumások fogták magukat és elindultak hazafelé otthagyva a sok munkát. Az uraság vissza hozta őket és akkor építette velük a kis fatemplomot.Így lett Újhelynek görög katolikus temploma,amit 1928-ig használtak. 1928-ban épült fel az új templom és ekkor már a kis fatemplom feleslegessé vált. A kis fatemplomot az akkor kormányon lévő cseh kormány megvette 25000 cseh koronáért Újhelytől a Prágai Múzeum részére. De Ruszka Dolina lakosai kérvényt küldtek Prágába,hogy adják nekik a templomot mert ők templom nélkül vannak.Mivel Ruszka Dolinát a csehek telepítették ,a betelepítettek—verhovinai ukránok, a Máramarosból meg is jött a levél,hogy az övék a templom.Még aznap szekerekkeljöttek és elbontották a templomot,másnap ujjabb levél érkezett,hogy a templomhoz nem nyulhat senki,mert az mégis kell a múzeumnak. A templom ekkor már Dolinán volt és már nem lehetett semmit se tenni,ezért egy ujjabb levélben a múzeum arra kérte a Dolinaiakat,hogy a templomot eredeti állapotába állítsák vissza,csak magasabb alapot tehetnek alá. Az eredeti fa zsindejt sem cserélhették le róla. A templomot műemlékké nyilvánitották. De sajnos 1999-szándékos gyújtogatás miatt leégett és már nem lehetett restaurálni.
Az új görög katolikus templomot Újhelyben 1926-tól 1928-ig építették.
A templom jobb oldalán áll egy fakereszt amelyet a kis fatemplom helyéről hoztak ide. Új parókia valamint új közösségi ház épült. A templomot többször kifosztották de kegytárgyai mindig vissza kerültek a templom birtokába. A torony átfedésekor a keresztet tartó gömben régi iratokat és korabeli pénzt találtak,az írás már sajnos olvashatatlan volt,mert a nap melege annyira fölmelegítette a gömböt,hogy a papír benne elhamvadt. Ma a község általános iskolája párhuzamos osztályokkal működik,magyar és ukrán nyelven folyik a tanítás,ugyanis 1989-ben a szülők kérésére újraindították a magyar elemit.
Sajnos napjainkban egyre csökken a magyar osztályok létszáma, köszönhető ez az egyre nehezebb tovább tanulásnak.
A faluban régóta nem volt óvoda, most azonban sikerült befejezni egy régebbi épület felujjítását.
A tanulók létszáma a tiszaújhelyi általános iskolában 228 gyerek,közülök- csak 53 magyar osztályos tanuló. Az iskola 1990-ben épült.
A kultúrház az iskolával szemben van,melyben a községháza,a posta,a klub és a könyvtár működik.
Tiszaújhelyen a sztálinizmus emléktáblkája áll a református templom előtt, melyet 1989-ben állítottak.
2006. szeptember 8-án leleplezték az Újhelyi család emlékoszlopát.A református templom kertjében került sor a Tiszaújhely történelméhez kötődő Újhelyi család tiszteletére emelt emlékoszlop leleplezésére.Az emlékoszlopon a következő szöveg áll: Minden újhelyi emlékezésére, aki tett vagy tenni fog a nemzet egységéért, és a nemzetek közötti megbékélésért.
Szintén ezen a napon került sor a település zászlajának valamint címerének a felavatására.
Ma 1800 lakosából 1520 (75%) a magyar.
A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református temploma - a 14–15. században épült gótikus stílusban, később többször átépítették és felújították, miáltal gótikus jellegét elvesztette.
Hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||||||||
