Bene
| Bene (Бене) | |
| A sztálinizmus és a második világháború áldozatainak emlékműve Bene központjában | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Beregszászi járás |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1269 |
| Polgármester | Szuhán András |
| Irányítószám | 90261 |
| Körzethívószám | +380 03141 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1430 fő (2010)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 1370 |
| Népsűrűség | 995,76 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 113 m |
| Terület | 1,415 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 09′ 59″, k. h. 22° 45′ 25″ | |
| é. sz. 48° 09′ 59″, k. h. 22° 45′ 25″ | |
Bene (ukránul Бене, korábban Беня [Benya], oroszul Добросиля [Dobroszilja]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Borzsa-folyó jobb partján fekszik, Beregszásztól 13 km-re délkeletre.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve valószínűleg a Benedek név rövidített változata.
Története [szerkesztés]
Bene nevét 1269-ben Bhene néven említette először oklevél. IV. Béla király ekkor adományota a falut János fiainak Péternek és Mártonnak.
1333-ban szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ez évben papja 3 garas pápai tizedet fizetett.
Régi temploma a 14. század második felében épült.
A falut 1567-ben a tatárok, 1657-ben a lengyelek pusztították el.
1593-ban a község teljes egészében áttért a református hitre.
A település egykori nagyobb birtokosai voltak a Kusalyi Jakcs család, Szilágyi Erzsébet, a Ruszkai, Dobó, Székely, Perényi, Matucsinai, Rátonyi, Makkay, Vásárhelyi és Pogány családok.
A falu határában van a hagyomány szerint a zászlóbontás helye, ahol Rákóczi kurucai gyülekeztek.
1910-ben 689, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 1409 lakosából 1270 (90%) a magyar.
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
Bene határában, a Borzsa folyó medréből került a benei bronzhydria. Az antik görög darab elkészítése az i. e. V. század közepére datálható.
Gazdasága [szerkesztés]
A falu lakói elsősorban mezőgazdaságból élnek, melyre a zöldég- és a gyümölcstermesztés (őszibarack és szőlő) jellemző. Emellett elterjedtek a faluban a falusi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, több mint egy tucatnyi család foglalkozik turisták elszállásolásával.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Református temploma 14. századi, a tatár és a lengyel is elpusztította, ezért 1670-ben beomlott tetejét kicserélték. 1782-ben egy tűzvész ismét megrongálta, famennyezete is elpusztult, a 19. században újították fel. Belsejét egykor freskók díszítették, melyeket még nem tártak fel.
- Római katolikus temploma 1940-ben épült, a templomot a római katolikusok és a görög katolikusok közösen használják.
- Szoborpart a faluház előtt a hét vezért ábrázoló szoborcsoporttal. A fából készült szobrokat Pintér László sárvári fafaragó faragta.
- A második világháború és sztálinizmus áldozatainak emlékműve a helyi iskola udvarán, a falu központjában. Az emlékműre a faluból a málenykij robotra elhurcolt áldozatok és a háborúban elesettek neveit vésték fel.
- Magyar hadifoglyok síremléke a zsidó temető szélén.
A községi tanács címe [szerkesztés]
- magyarul: 90261 Beregszászi járás, Bene, Rákoczi u. 65.
- ukránul: 90250, с. Бене, вул. Ракоці, 65
- Polgármesteri hivatal telefonszáma: +(3803141)-4-231-2
Testvérvárosai [szerkesztés]
Bene testvérvárosai a következők:
| Ország | Város | Megye / Körzet / Régió / Állam | |
|---|---|---|---|
| Magyarország | Inárcs | Pest | |
| Magyarország | Sárbogárd | Fejér |
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Beregvármegye
- Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monographiája, III. kötet, Ungvár, 1881, pp. 65–72.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||

