Akli
| Akli (Оклі) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Nagyszőlősi járás |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1323 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 366 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 350 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Akli
Pozíció Ukrajna térképén
|
|
Akli, más néven Öregakli (ukránul: Оклі / Okli) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagyszőlősi járásban. Határos Nevetlennel és Akliheggyel
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagyszőlőstől 25 km-re délre a román határ mellett fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a magyar akol főnév képzős származéka.
[szerkesztés] Története
1323-ban Akly néven említik először. Területe ősidők óta lakott. A határában levő Halom-domb a hagyomány szerint avar temetkezési hely. Közelében volt 'Kávás-vár, melynek területe Romániához került.
A település egykori birtokosai voltak az Akly család, a Perényiek, a Gyulayak, majd a Teleky grófok
Református temploma 15. századi eredetű, 1540-től a reformátusoké. A 17. században Gyulai Ferencnek két udvarháza is volt a faluban. 1803-ban leégett, 1804-ben helyreállították, 1934-ben fazsindelyfedését palára cserélték. Fa haranglábát 1977-ben építették újjá. 1910-ben 459 magyar lakosa volt, ma 388 lakosából 386 magyar nemzetiségű. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.
A falut Mikszáth Kálmán: Akli Miklós című regénye tette híressé.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Református temploma - a falu egykori templomát a 14. században már említették. A későbbi templom a 15. században épült, gótikus stílusban, melyet a reformátusok 1540-től használnak. A templom 1803-ban leégett, de hamarosan helyreállították, majd 1934-ben az addigi fazsindely fedést is palára cserélték.
A templom ma egyhajós, torony nélküli. Támpilléres apszisa a nyolcszög három oldalával zárul. A hajó déli oldalán, az apszison levő ablakai csúcsíves záródásúak, halhólyag mintázatú kőráccsal.
A nyugati oldalon levő bejárata szamárhátíves, hornyolt kőkeretű. Hajója sík mennyezetű, melyet csúcsíves diadalív választ el a csillagboltozattal fedett apszistól.Az apszisból ajtó nyílik az egykori sekrestyébe,, mely gótikus keretű, s az ajtó mellett szentségtartó fülke található.
Haranglábja a templom mellett áll. 1977-ben építették újjá, majd 1987-ben teljesen felújították.
[szerkesztés] Források
- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
