Ukrajna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.


Ukrajna
Україна
Ukrajna zászlaja Ukrajna címere
zászló címer
Nemzeti mottó: Воля, злагода, добро
(Jelentése: Szabadság, egyetértés,jóság)
Himnusz: Ще не вмерла України
Ukrajna fekvése
Főváros Kijev
Államforma köztársaság
 - Elnök Viktor Juscsenko
 - Miniszterelnök Julija Timosenko


Hivatalos nyelv ukrán
függetlenség Szovjetuniótól 
 - kikiáltása 1991. augusztus 24
Terület  
 - Összes 603 700 km² (43.)
 - Víz (%) 1%
Népesség  
 - 2004 évi becslés 47 425 336  (25.)
 - Népsűrűség 80 fő/km²
GDP 2005
 - Összes 339 676 millió USD (27.)
 - Egy főre jutó 1020 USD
HDI ()  (.) – 
Pénznem Ukrán hrivnya (UAH)
Időzóna (UTC+2)
 - Nyári időszámítás (UTC+3)
Internet TLD .ua
Nemzetközi gépkocsijel UA
Hívószám +380

Ukrajna (ukránul Україна) kelet-európai állam. 603 700 km2-es területe alapján a nagyobb államok közé sorolható, Oroszország után Európa második legnagyobb állama.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Bővebben: Ukrajna földrajza
Ukrajna domborzati térképe
Ukrajna domborzati térképe

Az ország legnagyobb részén a Kelet-Európai-síkság terül el, ezt délről a Kárpátok vonulatai övezi az Alföld peremvidékeivel. A Dnyeszter völgyétől északra továbbá hátsági területek (Podóliai-, Volhíniai és Dnyeper-hátság) vannak. Donecktől délre emelkedik az Azovi-hátság, amelytől délre egészen az Azovi-tengerig a Donec-medence terül el. A Fekete-tenger nagy félszigete a Krím-félsziget déli részén a Krím-hegységgel. Ukrajna részén húzódó Kárpátok legmagasabb pontja a Hoverla.

Ukrajna éghajlata mérsékelt-szárazföldi, de a Krím déli részén szubtrópusi hatás érvényesül.

Legjelentősebb folyók: Duna, Dnyeper, Dnyeszter, Donyec. Legnagyobb tavak: Kahivkai-víztározó, Kremencsuki-víztározó, Kijevi-víztározó, Dnyiprodzerzsinszki-víztározó, Jalpuh-tó.

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] Ukrajna területe az ókorban

A mai Ukrajna területén az ókorban szkíták éltek. A i. e. 7. században érkeztek meg a Krím-félszigetre a görög gyarmatosítók. A görögök által alapított nagyobb városok: a dór Kherszonészosz (a mai Szevasztopol és Jalta közötti tengerparton), illetve az ión Pantikapaión (a mai Kercs környékén) voltak. Az első időkben jellemző komolyabb kereskedelmi kapcsolatok az anyaország és a gyarmatok között hamarosan lazulni kezdtek. A Nagy Sándori időkben már mint független Boszporuszi Királyág létezett, később Pontosztól, majd Rómától függő terület. A gótok 236-os, majd a hunok kb. 375-ös betörése pár tengerparti kikötővároson kívül szinte mindent elpusztított. Az ókorban a Krím-félsziget és környéke nagy mennyiségű gabonát, mézet és kendert exportált a fejlett államok felé, cserébe főként iparcikkeket és textíliákat kapott. Ukrajna északi részén feltételezhetően már az 1. században megjelentek a szláv néptörzsek, őket a 3-4. században germán törzsek, köztük a vizigótok követték.

[szerkesztés] Korai középkor

Az 5. századtól kezdve a Krím-félsziget lakossága felvette a keresztény vallást, amint Bizánc megszerezte a területet. A 7. század körül kialakuló, a mai Ukrajna keleti felét is magában foglaló Kazár Kaganátusban a zsidó vallás államvallássá lett, ezért itt jelentős zsidó telepek jöttek létre.

Ukrajna területére feltehetően a 7. század körül érkeztek a magyarok. Etelköz és Levédia is a különböző tudományos elképzelések szerint Dél-Ukrajna területén található, ám pontos helyükről a történészek vitatkoznak. A magyarokat 893 körül a besenyők követték. A 9. században varég (svéd normann) törzsek vonultak végig északról a Dnyeper folyó mentén új kereskedelmi telepeket alapítva. 860-ban így jött létre Kijev, amely később a keleti szlávok központi városává vált. A 10. századtól kezdve egyre erősödött a szlávok hatalma. Egy 943-ban indított kalandozás során a Kubán-alföld kazár területeit sikerült meghódítani, és végül 965-ben a szarkeli csatában megdöntötték a Kazár Kaganátust.

[szerkesztés] A kijevi szláv állam

1019-ben Novgorod és Kijev egyesülésével létrejött a Kijevi Nagyfejedelemség, amely a Kárpátoktól egészen a Ladoga-tó partjáig terült el. Vlagyimir nagyfejedelme (Bölcs Jaroszláv) felvette a kereszténységet. Egyéb keresztény jellegű építkezések mellett, ő alapította a Kijev melletti Pecserszka Lavra barlangkolostort is. Politikájával Róma helyett Bizánc felé fordult. 1054-es halálával a birodalom fénykorának is vége szakadt, és 1125-ben az állam kis fejedelemségekre (Novgorod, Szúzdal, Lodoméria, Halics, Vlagyimir) esett szét. A legsúlyosabb csapást 1238 és 1240 között a Batu kán által vezetett mongol seregek mérték a keleti szlávokra: a későbbi ukrán területek – köztük Kijev is – az Arany Horda fennhatósága alá kerültek. A XIV. században több szomszédos állam is terjeszkedni kezdett Ukrajna felé, északnyugatról a Litván Nagyfejedelemség, délnyugatról a Lengyel Királyság, északkeletről pedig a Moszkvai Nagyfejedelemség. A század közepére Halics Lengyelországhoz, Ukrajna északi vidéke Litvániához, a kijevi pátriarkátus pedig Moszkvához került (1326). A mongol befolyás alatt lévő Krím-félszigeten található genovai birtokról, Kaffából indult 1346-ban az egész Európán átgázoló pestisjárvány.

1386-ban létrejött a Jagellók által vezetett lengyel-litván perszonálunió, amely a lengyel dominancia miatt sokszor csak mint Lengyel Királyság szerepel, és amely a 15. századtól mind délről, mind keletről egyre nagyobb fenyegetettségnek volt kitéve. A terjeszkedő Moszkvai Fejedelemség a század végére elfoglalta a mai Északkelet-Ukrajnát, délen a gyengülő Mongol Birodalom három részre szakadt (Kazanyi, Asztrahányi és Krími Kánság). A Krími Tatár Kánság 1475-ben a Török Birodalom hűbérese lett.

[szerkesztés] Ukrajna lengyel, orosz és Habsburg uralom alatt

A 16. században a törökök elfoglalták Lengyelország déli vidékeit is, ahol megindult az önálló kozák (ukrán) állam szervezése. A Bohdan Hmelnickij vezetésével 1648-ban fellázadt kozákok 1654-ben hűségesküt tettek Alekszej orosz cárnak. 1667-ben Oroszország és Lengyelország között felosztották Ukrajnát. 1707-ben kitört a Bulavin-felkelés, a függetlenségért küzdő kozákok lázadása, amelyet 1709-ben a svéd XII. Károly támogatása ellenére Poltavánál az orosz cár levert. 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor Galícia a Habsburg birodalomhoz, 1795-ben a harmadik felosztáskor pedig Ukrajna többi része Oroszországhoz került.

A 19. század során Ukrajna a cári Oroszország legiparosodottabb, legfejlettebb vidékévé fejlődött. Az antiszemitizmus Ukrajnában is felütötte a fejét, Ukrajna zsidó lakossága pogromok (fosztogatások, kiközösítések) áldozatává vált. A 20. században mint minden iparosodott vidéken, Ukrajnában is megindulnak kisebb-nagyobb tüntetések, sztrájkok, amelyek közül az 1905-ös odeszai a szovjet történelemszemléletben nagy hangsúlyt kapott. 1917 végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió egyik tagállama lesz. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött Lengyelország részévé váltak. A Magyarországtól elcsatolt Kárpátalja ugyanakkor Csehszlovákiához került.

[szerkesztés] Ukrajna a Szovjetunión belül

A kollektivizálás csúcsán, az első ötéves terv idejében (1928 és 1933 között) egyes becslések szerint mintegy 6–7 millió ember halt meg az éhínség, a holodomor miatt abban az Ukrajnában, ahol a XIX. században a világon a legtöbb gabonát termelték.

A második világháború kitörésekor, 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. 1941-től a Barbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4-11 között Ukrajnában került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a II. világháború utáni rendezés egyik találkozója, a jaltai konferencia. A háború lezártával Lengyelország keleti része, és Kárpátalja is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve 1954-ben az Oroszországi SZFSZK-tól visszacsatolták a Krím-félszigetet.

1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a Pripjaty folyó mellett fekvő Csernobilban bekövetkezett a történelem legnagyobb atomkatasztrófája. Ennek következményeképp a Kijevtől északra található vidékek, Fehéroroszország déli területei, valamint az oroszországi Brjanszk környéke sugárszennyezetté vált, az erőmű körül kialakított 30 km-es zóna lakóit evakuálták.

[szerkesztés] A független Ukrajna

Kijevi tüntetés a választási csalások miatt, 2004. november 22-én
Kijevi tüntetés a választási csalások miatt, 2004. november 22-én

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím-félsziget hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről.

2004-ben Leonyid Kucsma elnök bejelentette, hogy nem indul az elnökválasztásokon. Két jelölt mérkőzött meg, Viktor Janukovics, aki mind Kucsma, mind Oroszország támogatását maga mögött tudhatta, illetve Viktor Juscsenko, aki a nyugatra nyitás politikáját tartotta szem előtt. A lezajlott választásokon a hivatalos eredmények szerint parányi többséggel Viktor Janukovics győzött, ám az ellenzék hívei tüntetésekbe kezdtek Kijev utcáin, új választásokat követelve, a keleti régiókban történt választási csalások és megfélemlítésekre hivatkozva (narancssárga forradalom). Az alkotmánybíróság végül megsemmisítette a választási eredményeket. A győztes narancssárga forradalmat követően a nyugati orientáltságú Viktor Juscsenko vált Ukrajna elnökévé.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az 1996-ban elfogadott alkotmány tiszteletben tartja a polgárjogok mellett az emberi és szabadság jogokat is.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az állam élén az elnök áll, az ő feladata kinevezni a miniszterelnököt is, akit az Legfelsőbb Tanács (a Verhovna Rada) fogad el. Az államelnök továbbá az egyes miniszterek kinevezéséért is felelős.

Az ország valamennyi településén működik önkormányzat, ám hatáskörük igencsak korlátozott.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Ukrajna 24 területből (oblaszty), egy autonóm köztársaságból (Krím), illetve két önálló, a központi szerveknek közvetlenül alárendelt városból (Kijev és Szevasztopol) áll.

[szerkesztés] Politikai pártok

Julija Timosenko, a róla elnevezett blokk vezére, miniszterelnök
Julija Timosenko, a róla elnevezett blokk vezére, miniszterelnök
  • Régiók Pártja (PR)
  • Julija Timosenko Blokk (BJUT)
  • Mi Ukrajnánk (NU)
  • Ukrán Szocialista Párt (SZPU)
  • Ukrán Kommunista Párt (KPU)
  • Reform és Rend Párt (PRP)
  • Ukrán Egyesített Szociáldemokrata Párt (SZPDUo)
  • Ukrán Néppárt (UNP)
  • Ukrán Népi Mozglma (NRU)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

Ukrajna népességének változása
Ukrajna népességének változása

[szerkesztés] Általános adatok

  • Népesség: 46 710 816 fő (2006. júliusi becslés)
  • Népsűrűség: 80 fő/km²
  • Népességnövekedés: -0,6% (2006)
Ukrajna lakossága az 1991-es függetlenedés és rendszerváltás óta 2008 elejére 52 millióról 46 millióra csökkent. 17 év alatt 30 millió abortuszt hajtottak végre.[1]
  • Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 64 év, nők 75 év (év)
  • Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 14,1%, 15-64 éves 69,3%, 65 év feletti 16,6%
  • Városi lakosság aránya: 71% (1999)
  • Írástudatlanság: 0,3% (2003)

[szerkesztés] Legnépesebb városok

Bővebben: Ukrajna városai

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

  • Hivatalos nyelv: ukrán, regionálisan: orosz
  • Népek: ukrán 77,8% ,orosz 17,3%,fehérorosz 0,6%,moldován 0,5%,krími tatár 0,5%,bolgár 0,4%,magyar 0,3%, román 0,3%, lengyel 0,3%, zsidó 0,2%, egyéb 1,8%
  • Vallások:
  • Írásrendszer: cirill ábécé

Ukrajna egyetlen hivatalos nyelve az ukrán, ám lakosságát tekintve egyáltalán nem tekinthető nemzetállamnak, mivel az ukránok a lakosság mindössze 71%-át teszik ki (ide számítva Kárpátalja ruszin lakosságát is). A keleti és dél-keleti területeken jelentős orosz kisebbség él (21%). Az országban magyarok, fehérororoszok, románok (moldávok), lengyelek és tatárok is élnek.

Az ország nagy része ortodox vallású, de Galíciában, Bukovinában és Kárpátalján a görög katolikus vallás számottevő, illetve jelentős számban élnek még itt római katolikusok is.

[szerkesztés] Szociális rendszer

Ukrajna a volt szocialista országok „demográfiai betegségében” szenved, az ország lakossága csökken. A jelenséget súlyosbítja az egészségügyi háló hiányossága. Észak-Ukrajnában a csernobili atomatomerőmű-balesetet követő sugárszennyezés máig ható következménnyel van az ott élőkre.

[szerkesztés] Gazdaság

Bővebben: Ukrajna gazdasága

A Szovjetunióban Ukrajna fontos mezőgazdasági és ipari övezet volt. Nagyobb gazdasági rendszerváltás hiányában azonban még mindig jelentősen függ Oroszországtól. Energiatermelése az orosz földgázon és kőolajon alapszik. A nagy külgazdasági függőség kiszolgáltatottá teszi az országot a nemzetközi változásoknak. 1993-ban nagy infláció, 1999-ben nagy gazdasági recesszió jellemezte az országot.

2000-et követően az ország gazdasága óriási lendülettel fejlődni kezdett. GDP-je évi 8–12%-kal nő.

[szerkesztés] Általános adatok

Szovjetunió összeomlását követően a termelési érték több mint 60%-kal esett vissza.A nehézipar privatizációja és az ipari szerkezet átalakítása még csak napjainkban kezdődött el.

Ukrajna adta egykor a teljes szovjet mezőgazdasági termelés 1/4-ét,s a természeti adottságai révén jelenleg is Európa vezető élelmiszer-szállítója lehetne,de a magángazdaságok kialakítása még csak folyamatban van.

Az energiaszükséglet 85%-a importból származik. 2001-től kezdődött meg az ukrán gazdaság kisebb fellendülése a világpiaci árnál alacsonyabb fémipari és gépipari termékek exportjának növekedése következtében.

[szerkesztés] Kultúra

Ukrajnára a sok nemzetiség és külföldi hatás miatt a kulturális sokszínűség jellemző.

Az ország fő kulturális körzetei:

További kisebb körzetek

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film


  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

A kárpátaljai magyarok művészeti életéről lásd a Kárpátalja szócikket!

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus, látnivalók

Bővebben: Ukrajna turizmusa

Lásd még: Ukrajna magyar emlékei, látnivalói

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Ukrajna témájú médiaállományokat.


A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Ukrajna
Személyes eszközök
Más nyelveken