Ukrajna

Ukrajna
Україна Украина Ukraina
Ukrajna zászlaja Ukrajna címere
Nemzeti mottó: Воля, злагода, добро (Jelentése: Szabadság, egyetértés,jóság) Nemzeti himnusz: Ще не вмерла України
Fővárosa	Kijev
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Viktor Janukovics
Miniszterelnök	Mikola Azarov
Hivatalos nyelv	ukrán
Beszélt nyelvek	orosz, magyar, ruszin, krími tatár
függetlenség	Szovjetuniótól
kikiáltása	1991. augusztus 24.
Népesség
Népszámlálás szerint	48 457 000 fő (2001) +/-
Rangsorban	27
Becsült	46 287 138 fő (2008. április)
Rangsorban	27
Népsűrűség	76,6 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
Összes	179 725 millió USD (46)
Egy főre jutó	3 920 USD
HDI (2005)	0.788 (76) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	603 700 km²
Rangsorban	43
Víz	1%%
Időzóna	Kelet-európai idő (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Ukrán hrivnya (UAH)
Nemzetközi gépkocsijel	UA
Hívószám	380
Internet TLD	.ua

Ukrajna (ukránul Україна, IPA: [ukrɑˈjinɑ] kiejtése) kelet-európai állam.

Keletről és északkeletről Oroszország, északnyugatról Fehéroroszország, nyugatról Lengyelország, Szlovákia és Magyarország, délnyugatról Románia és Moldova, délről pedig a Fekete-tenger és az Azovi-tenger határolja.

Területe: 603628 km² és ezzel Oroszország után Európa második legnagyobb területű állama. Ukrajna 1991-ig a Szovjetunió tagállama volt.

Fővárosa és egyben legnépesebb városa Kijev (ukránul: Київ). Nagyobb városai még Harkiv, Odessza, Dnyipropetrovszk, Doneck, Zaporizzsja és Lviv. Hivatalos nyelve az ukrán.

Földrajz

Ukrajna domborzati térképe

Az ország legnagyobb részén a Kelet-európai-síkság terül el, ezt délről a Kárpátok vonulatai övezi az Alföld peremvidékeivel. A Dnyeszter völgyétől északra továbbá hátsági területek (Podóliai-, Volhíniai- és Dnyeper-hátság) vannak. Donecktől délre emelkedik az Azovi-hátság, amelytől délre egészen az Azovi-tengerig a Donyec-medence terül el. A Fekete-tenger nagy félszigete a Krím-félsziget déli részén a Krím-hegységgel. Az Ukrajna nyugati részén húzódó Kárpátokban található az ország legmagasabb pontja, a Hoverla (2061 m).

Ukrajna éghajlata mérsékelt-szárazföldi, de a Krím déli részén szubtrópusi hatás érvényesül.

Legjelentősebb folyók: Duna, Dnyeper, Dnyeszter, Donyec.

Legnagyobb tavak: Kahivkai-víztározó, Kremencsuki-víztározó, Kijevi-víztározó, Dnyiprodzerzsinszki-víztározó, Jalpuh tó.

Élővilág

• Ukrajna állatvilága

Az ország növényvilága változatos, 25 ezer vadon növő és több mint 400 kultúrnövény fajjal. A természetes növényzet csaknem 19 millió hektáron maradt meg. A főbb élőhelytípusok az erdők, erdős sztyeppek, sztyeppek, rétek és mocsarak. A folyókban, a tavakban és a tengerekben vízi növények élnek.

A legősibb növénykövületek a krétai időszakból maradt fenn a Krími-hegységben és a Donyeci-hátságon ezek a területek akkortájt szigetekként emelkedtek ki a területet borító tengerből. A paleogén és a neogén időszakban a mai Ukrajna már szárazföld volt, amin szubtrópusi és trópusi növénytársulások telepedtek meg. Ezek hírnökei egyes maradvány növények:

• törpe kecskerágó,
• sárga rododendron,
• kardfű,
• bogyós tiszafa stb.

A pleisztocén eljegesedés ezeket a társulásokat eltüntette. A jég elolvadása után az északi területeken tundra és erdők borították be. Nyugat felől idetelepedtek a lomblevelű és elegyes erdők – délen, ahol kevesebb volt a csapadék, sztyepp alakult ki. A növényzet jelenlegi képét a holocénben érte el.

Az ország teljes területe az északi flórabirodalom (Holarktisz) része:

• északnyugati fele (Kijev környékét is beleértve) a kontinentális-pusztai flóraterülethez;
• délkeleti fele (Harkov környékét is beleértve) a pontuszi flóraterülethez;
• a Krím-félsziget déli, keskeny partszegélye a szubmediterrán flóraterülethez tartozik.

Jelenleg a Krím-félsziget növényzete a legváltozatosabb – ez a terület a paleogénig szoros kapcsolatban állt a Földközi-tenger vidékével, és az eljegesedés idején is a melegkedvelő növényzet menedéke maradt.

Az ember gazdasági tevékenysége csökkentette az erdővel borított területeket, megváltoztatta az erdők fajösszetételét. A természetes sztyeppnövényzet majdnem teljesen eltűnt.

Fehéroroszország Oroszország Lengyelország Szlovákia Magyaro. Dny. Közt. Mold. Románia Szerbia KIJEV Csernyihiv Csernobil Luck Zsitomir Harkiv Lviv Ungvár Luhanszk Csernyivci Dnyipropetrovszk Kirovohrad Doneck Krivij Rih Zaporizzsja Mariupol Bergyanszk Mikolajiv Odessza Iljicsivszk Reni Kercs Izmajil Szimferopol Szevasztopol Jalta Dnyeszter Dnyeper Fekete-tenger Azovi-tenger Krím Hoverla

Nemzeti parkok

A Kárpátok egy része a Hoverla-csúcs közelében

Lásd még: Természetvédelmi területek Ukrajna területén

Ukrajna nemzeti parkjai a következőképpen csoportosíthatók:

• Vegyes erdők
  • Sacki Nemzeti Park (Національний природний парк «Шацький»): fenyvesekkel övezett tóvidék, veszélyeztetett állat és növényfajokkal. Bioszféra-rezervátum.
  • Desznyanszko-Sztarohutszkij Nemzeti Park (Національний природний парк «Деснянсько-Старогутський»): közös orosz-ukrán bioszféra-rezervátum.
• Erdős sztyepp
  • Javorivi Nemzeti Park (Національний природний парк «Яворівський»): kolostorok tölgyerdőben.
  • Tovtri Nemzeti Park Podóliában (Національний природний парк «Подільські Товтри»): Különleges geológiai alakzatok. Ásványvíz-forrás körül kulturális, történelmi emlékek.
• Kárpátok
  • Kárpáti Nemzeti Park(Національний природний парк «Карпатський»)
  • Szineviri Nemzeti Park (Hаціональний природний парк «Синевир»)

Természeti világörökség

Ukrajnában egy területet nyilvánított természeti világörökséggé az UNESCO, az is Szlovákiával közös: a Kárpátok ősbükköseit.

Történelem

Ukrajna területe az ókorban

A mai Ukrajna területén az ókorban szkíták éltek. A i. e. 7. században érkeztek meg a Krím-félszigetre a görög gyarmatosítók. A görögök által alapított nagyobb városok: a dór Kherszonészosz (a mai Szevasztopol és Jalta közötti tengerparton), illetve az ión Pantikapaion (a mai Kercs környékén) voltak. Az első időkben jellemző komolyabb kereskedelmi kapcsolatok az anyaország és a gyarmatok között hamarosan lazulni kezdtek. A Nagy Sándori időkben már mint független Boszporoszi Királyság létezett, később Pontosztól, majd Rómától függő terület. A gótok 236-os, majd a hunok kb. 375-ös betörése pár tengerparti kikötővároson kívül szinte mindent elpusztított. Az ókorban a Krím-félsziget és környéke nagy mennyiségű gabonát, mézet és kendert exportált a fejlett államok felé, cserébe főként iparcikkeket és textíliákat kapott. Ukrajna északi részén feltételezhetően már az 1. században megjelentek a szláv néptörzsek, őket a 3-4. században germán törzsek, köztük a vizigótok követték.

Korai középkor

Az 5. századtól kezdve a Krím-félsziget lakossága felvette a keresztény vallást, amint Bizánc megszerezte a területet. A 7. század körül kialakuló, a mai Ukrajna keleti felét is magában foglaló Kazár Kaganátusban a zsidó vallás államvallássá lett, ezért itt jelentős zsidó telepek jöttek létre.

Ukrajna területére feltehetően a 7. század körül érkeztek a magyarok. Etelköz és Levédia is a különböző tudományos elképzelések szerint Dél-Ukrajna területén található, ám pontos helyükről a történészek vitatkoznak. A magyarokat 893 körül a besenyők követték. A 9. században varég törzsek vonultak végig északról a Dnyeper folyó mentén új kereskedelmi telepeket alapítva. 860-ban így jött létre Kijev, amely később a keleti szlávok központi városává vált. A 10. századtól kezdve egyre erősödött a szlávok hatalma. Egy 943-ban indított kalandozás során a Kubányi-síkság kazár területeit sikerült meghódítani, és végül 965-ben a sarkeli csatában megdöntötték a Kazár Kaganátust.

A kijevi szláv állam

1019-ben Novgorod és Kijev egyesülésével létrejött a Kijevi Nagyfejedelemség, amely a Kárpátoktól egészen a Ladoga-tó partjáig terült el. Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem felvette a kereszténységet. Egyéb keresztény jellegű építkezések mellett, ő alapította a Kijev melletti Pecserszka Lavra barlangkolostort is. Politikájával Róma helyett a görögkeleti Bizánc felé fordult. 1054-es halálával a birodalom fénykorának is vége szakadt, és 1125-ben az állam kis fejedelemségekre (Novgorod, Szuzdal, Lodoméria, Halics, Vlagyimir) esett szét. A legsúlyosabb csapást 1238 és 1240 között a Batu kán által vezetett mongol seregek mérték a keleti szlávokra: a későbbi ukrán területek – köztük Kijev is – az Arany Horda fennhatósága alá kerültek. A 14. században több szomszédos állam is terjeszkedni kezdett Ukrajna felé, északnyugatról a Litván Nagyfejedelemség, délnyugatról a Lengyel Királyság, északkeletről pedig a Moszkvai Nagyfejedelemség. A század közepére Halics Lengyelországhoz, Ukrajna északi vidéke Litvániához, a kijevi pátriarchátus pedig Moszkvához került (1326). A mongol befolyás alatt lévő Krím-félszigeten található genovai birtokról, Kaffából indult 1346-ban az egész Európán átgázoló pestisjárvány, amely sok halálos áldozatot követelt magának Ukrajnában is.

1386-ban létrejött a Jagellók által vezetett lengyel-litván perszonálunió, amely a lengyel dominancia miatt sokszor csak mint Lengyel Királyság szerepel, és amely a 15. századtól mind délről, mind keletről egyre nagyobb fenyegetettségnek volt kitéve. A terjeszkedő Moszkvai Fejedelemség a század végére elfoglalta a mai Északkelet-Ukrajnát, délen a gyengülő Mongol Birodalom három részre szakadt (Kazanyi, Asztrahányi és Krími Kánság). A Krími Tatár Kánság 1475-ben a Török Birodalom hűbérese lett.

Kamjanec-Pogyilszkij középkori vára

Ukrajna lengyel, orosz és Habsburg uralom alatt

A 16. században a törökök elfoglalták Lengyelország déli vidékeit is, ahol megindult az önálló kozák (ukrán) állam szervezése. A Bohdan Hmelnickij vezetésével 1648-ban fellázadt kozákok 1654-ben hűségesküt tettek Alekszej orosz cárnak. 1667-ben Oroszország és Lengyelország között felosztották Ukrajnát. 1707-ben kitört a Bulavin-felkelés, a függetlenségért küzdő Zaporizzsjai kozákok lázadása, amelyet 1709-ben XII. Károly svéd király támogatása ellenére Poltavánál I. Nagy Péter levert. 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor Galícia a Habsburg birodalomhoz, 1795-ben a harmadik felosztáskor pedig Ukrajna többi része Oroszországhoz került.

A 19. század során Ukrajna a cári Oroszország legiparosodottabb, legfejlettebb vidékévé fejlődött. Az antiszemitizmus Ukrajnában is felütötte a fejét, Ukrajna zsidó lakossága pogromok (fosztogatások, kiközösítések) áldozatává vált. A 20. században mint minden iparosodott vidéken, Ukrajnában is megindulnak kisebb-nagyobb tüntetések, sztrájkok, amelyek közül az 1905-ös Odesszai a szovjet történelemszemléletben nagy hangsúlyt kapott. 1917 végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió egyik tagállama lesz. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött Lengyelország részévé váltak. A Magyarországtól elcsatolt Kárpátalja ugyanakkor Csehszlovákiához került.

Ukrajna a Szovjetunión belül

A kollektivizálás csúcsán, az első ötéves terv idejében (1928 és 1933 között) egyes becslések szerint mintegy 6–7 millió ember halt meg az éhínség, a holodomor miatt abban az Ukrajnában, ahol a 19. században a világon a legtöbb gabonát termelték.

A második világháború kitörésekor, 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. 1941-től a Barbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4-11 között Ukrajnában került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a második világháború utáni rendezés egyik találkozója, a jaltai konferencia. A háború lezártával Lengyelország keleti része, és Kárpátalja is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve 1954-ben az Oroszországi SZFSZK-tól visszacsatolták a Krím-félszigetet.

1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a Pripjaty folyó mellett fekvő Csernobilban bekövetkezett a történelem legnagyobb atomkatasztrófája. Ennek következményeképp a Kijevtől északra található vidékek, Fehéroroszország déli területei, valamint az oroszországi Brjanszk környéke sugárszennyezetté vált, az erőmű körül kialakított 30 km-es zóna lakóit evakuálták.

A független Ukrajna

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím-félsziget hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről.

2004-ben Leonyid Kucsma elnök bejelentette, hogy nem indul az elnökválasztásokon. Két jelölt mérkőzött meg, Viktor Janukovics, aki mind Kucsma, mind Oroszország támogatását maga mögött tudhatta, illetve Viktor Juscsenko, aki a nyugatra nyitás politikáját tartotta szem előtt. A lezajlott választásokon a hivatalos eredmények szerint parányi többséggel Viktor Janukovics győzött, ám az ellenzék hívei tüntetésekbe kezdtek Kijev utcáin, új választásokat követelve, a keleti régiókban történt választási csalások és megfélemlítésekre hivatkozva (narancssárga forradalom). Az alkotmánybíróság végül megsemmisítette a választási eredményeket. A győztes narancssárga forradalmat követően a nyugati orientáltságú Viktor Juscsenko vált Ukrajna elnökévé.

A narancsos forradalom egyik vezetője, Julija Timosenko

Viktor Janukovics 2006-ban, négy hónapos politikai válság után lett Ukrajna miniszterelnöke, de csak rövid ideig maradt a posztján, miután a 2007-es választásokat ismét a narancsos forradalmat vezető pártok nyerték, és így Julija Timosenko alakíthatott kormányt. Viktor Janukovics a Régiók Pártjának színeiben 2010-ben a szavazatok több mint 48 százalékával megnyerte az ukrán elnökválasztást, majd röviddel ezután Mikola Azarovot nevezte ki miniszterelnöknek. 2011. augusztus 5-én Julija Timosenkót letartóztatták hivatali hatalommal való visszaélés miatt és a bíróság elé állították. A bíróság október 11-én 7 év börtönre ítélte a 2009-es orosz-ukrán gázvitát lezáró, Vlagyimir Putyinnal kötött szerződés miatt.

2011. szeptember 20-án a parlament elfogadta a téli időszámítás eltörlését. Emiatt az ország területen az UTC-hoz képest +3 óra lett az eltérés, amelynek az elnevezése Kijevi időzóna.^f  A nyugati megyék tiltakozása miatt a döntést október 18-án visszavonták.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Az 1996-ban elfogadott alkotmány tiszteletben tartja a polgárjogok mellett az emberi és szabadság jogokat is.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A Legfelsőbb Tanács (a parlament) épülete

A parlament ülésterme

Az állam élén az elnök áll, az ő feladata kinevezni a miniszterelnököt is, akit a Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) fogad el. Az államelnök továbbá az egyes miniszterek kinevezéséért is felelős.

Az ország valamennyi településén működik önkormányzat, ám hatáskörük igencsak korlátozott.

Közigazgatási felosztás

Ukrajna egy autonóm köztársaságra (Krími Autonóm Köztársaság), 24 területre (oblaszty), és két önálló, a központi szerveknek közvetlenül alárendelt városra (Kijev és Szevasztopol, hivatalos elnevezéssel köztársasági jelentőségű városok) oszlik. E 27 területi egységet összefoglalóan régióknak nevezik. A Krími Autonóm Köztársaság népképviseleti testületét Legfelsőbb Tanácsnak hívják, a többi régióban területi illetve városi tanács működik.

A területi beosztás második szintjén a Krími Autonóm Köztársaság és a 24 terület összesen 490 járásra (rajon) és 178 járási jogú városra (hivatalos elnevezéssel autonóm köztársasági illetve területi jelentőségű városok) oszlik, Kijevben és Szevasztopolban pedig 10 illetve 4 kerület van. A járásokban kettő kivételével, és a járási jogú városokban egy kivételével járási illetve városi tanács működik. A két járásban, melyeknek nincs tanácsa, a járásszékhely város tanácsa látja el a közigazgatási feladatokat. Az egyetlen területi jelentőségű város, amelyben nem működik városi tanács, a csernobili atomkatasztrófa miatt közel negyedszázada lakatlan Pripjaty városa. A két nagyváros 14 kerületében kerületi tanácsok működnek.

A járási jogú városok közül 24 van összesen 104 kerületre felosztva, ezek közül azonban csak 66-ban működik kerületi tanács.

A területi beosztás harmadik szintjén a 279 járási jelentőségű városi tanács, 783 városi jellegű települési tanács és 10 278 községi tanács áll.

A települések száma jóval nagyobb a helyi tanácsokénál. A városok mindegyikben kettő kivételével (a már említett Pripjaty és az ugyanazon okból lakatlan Csernobil) működik helyi tanács, a városi jellegű települések némelyike és a falvak nagy többsége azonban közös tanácsokhoz tartozik vagy városi tanácsokhoz van beosztva. A 459 városon kívül Ukrajnában 885 városi jellegű település van, ez a településkategória leginkább az egykori magyarországi mezővárosoknak felel meg. A falusias lakotthelyek száma 28 460, ezen belül különbséget tesznek az 1279 falusias telep és 27 181 falu között. A települések összes száma 29 804.

Politikai pártok

• Régiók Pártja (PR)
• Julija Timosenko Blokk (BJUT)
• Jacenyuk Változások Frontja
• Mi Ukrajnánk (NU)
• Ukrán Szocialista Párt (SZPU)
• Ukrán Kommunista Párt (KPU)
• Reform és Rend Párt (PRP)
• Ukrán Egyesített Szociáldemokrata Párt (SZPDUo)
• Ukrán Néppárt (UNP)
• Ukrán Népi Mozglma (NRU)

Népesség

Kijev Podol városrészéének látképe

Ukrajna népsűrűségi térképe (2010)

Ukrajna népességének változása

Általános adatok

• Népesség: 46 710 816 fő (2006. júliusi becslés).
• Népsűrűség: 80 fő/km².
• Népességnövekedés: -0,6% (2006).

Ukrajna lakossága az 1991-es függetlenedés és rendszerváltás óta 2008 elejére 52 millióról 46 millióra csökkent. 17 év alatt 30 millió abortuszt hajtottak végre.

• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 64 év, nők 75 év (év).
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 14,1%, 15-64 éves 69,3%, 65 év feletti 16,6%.
• Városi lakosság aránya: 71% (1999).
• Írástudatlanság: 0,3% (2003).

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: ukrán, regionálisan: orosz.
• Népek: ukrán 77,8%, orosz 17,3%, fehérorosz 0,6%, moldován 0,5%, krími tatár 0,5%, bolgár 0,4%, magyar 0,3%, román 0,3%, lengyel 0,3%, zsidó 0,2%, egyéb 1,8%.
• Vallások: ukrán ortodox egyház – Kijevi Patriarchátus (39,8%), ukrán ortodox egyház – Moszkvai (29,4%), Ukrán Görög Katolikus Egyház (14,1%), ukrán autokefál ortodox egyház (2,8%), protestánsok (2,4%), római katolikus egyház (1,7%), Muszlimok (0,6%), Izraeliták (0,2%) egyéb (2,4%)
• Írásrendszer: cirill ábécé

Ukrajna egyetlen hivatalos nyelve az ukrán, ám lakosságát tekintve egyáltalán nem tekinthető nemzetállamnak, mivel az ukránok a lakosság mindössze 71%-át teszik ki (ide számítva Kárpátalja ruszin lakosságát is). A keleti és délkeleti területeken jelentős orosz kisebbség él (21%). Az országban magyarok, fehérororoszok, románok (moldávok), lengyelek és tatárok is élnek.

Az ország nagy része ortodox vallású, de Galíciában, Bukovinában és Kárpátalján a görög katolikus vallás számottevő, illetve jelentős számban élnek még itt római katolikusok is.

Szociális rendszer

Ukrajna a volt szocialista országok „demográfiai betegségében” szenved, az ország lakossága csökken. A jelenséget súlyosbítja az egészségügyi háló hiányossága. Észak-Ukrajnában a csernobili atomatomerőmű-balesetet követő sugárszennyezés máig ható következménnyel van az ott élőkre.

Gazdaság

Dnyipropetrovszk üzleti negyede

Az ukrán gyártmányú Antonov «An-225» szállító repülőgép

A Szovjetunióban Ukrajna fontos mezőgazdasági és ipari övezet volt. Nagyobb gazdasági rendszerváltás hiányában azonban még mindig jelentősen függ Oroszországtól. Energiatermelése az orosz földgázon és kőolajon alapszik. A nagy külgazdasági függőség kiszolgáltatottá teszi az országot a nemzetközi változásoknak. 1993-ban nagy infláció, 1999-ben nagy gazdasági recesszió jellemezte az országot.

2000-et követően az ország gazdasága óriási lendülettel fejlődni kezdett. GDP-je évi 8–12%-kal nő.

Általános adatok

Szovjetunió összeomlását követően a termelési érték több mint 60%-kal esett vissza.A nehézipar privatizációja és az ipari szerkezet átalakítása még csak napjainkban kezdődött el.

Ukrajna adta egykor a teljes szovjet mezőgazdasági termelés 1/4-ét,s a természeti adottságai révén jelenleg is Európa vezető élelmiszer-szállítója lehetne, de a magángazdaságok kialakítása még csak folyamatban van.

Az energiaszükséglet 85%-a importból származik. 2001-től kezdődött meg az ukrán gazdaság kisebb fellendülése a világpiaci árnál alacsonyabb fémipari és gépipari termékek exportjának növekedése következtében.

Közlekedés

A Kijev és Odessza közötti autóút

Kultúra

A Szt. Mihály katedrális Kievben

Masszandra kastélya a Krím-félszigeten

A szülőföld-emlékmű, Kiev

Ukrajnára a sok nemzetiség és külföldi hatás miatt a kulturális sokszínűség jellemző.

Az ország fő kulturális körzetei:

• Donyec-medence
• Galícia (Lviv központtal)
• Poleszje (Nyugat-Ukrajna)

További kisebb körzetek

• Bukovina
• Kárpátalja
• Krím-félsziget
• Tengermellék (Odessza környéke)

Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Kulturális világörökség

Az UNESCO által elismerten a világ kulturális örökségének része:

• Kijev: Szent Szófia-székesegyház és a kapcsolódó kolostorépületek, a Pecserszka Lavra (barlangkolostor)
• Lviv – a történelmi városközpont műemlékegyüttese;
• Struve földmérő vonal ukrajnai emlékei.

Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

A kárpátaljai magyarok művészeti életéről lásd a Kárpátalja szócikket!

Hagyományos öltözet

Gasztronómia

Az ukrán konyha ételei méltán érdemelték ki hírnevüket mind az oroszok körében, mind más országokban. A különféle péksütemények és tészták, a húsételek, a növényi és tejtermékek, az összes gyümölcsös és mézes ital igen nagy népszerűségnek örvend.

Turizmus, látnivalók

Lásd még: Ukrajna magyar emlékei, látnivalói, Pripjaty, Csernobil

Sport

Ukrajna több városa Lengyelországgal közösen, házigazdája volt a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságnak.

Ünnepek

• január 1.: Újév
• január 7.: Ortodox karácsony
• március 8.: Nemzetközi nőnap
• változó dátum: Ortodox húsvét
• május 1.: Munka ünnepe
• május 9.: Győzelem napja
• június 28.: Alkotmány napja
• augusztus 24.: Függetlenség napja

Források

• ↑ időzóna: téli időszámítás

További információk

• ukrajna.lap.hu
• Font Márta, Varga Beáta: Ukrajna története
• Kárpátalja.lap.hu
• Miner.hu: Ukrajna növényvilága