Ukrajna
| Ukrajna | |||
| Україна Украина Ukraina |
|||
|
|||
| Nemzeti mottó: Воля, злагода, добро (Jelentése: Szabadság, egyetértés,jóság) Nemzeti himnusz: Ще не вмерла України |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Kijev | ||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Viktor Janukovics | ||
| Miniszterelnök | Mikola Azarov | ||
| Hivatalos nyelv | ukrán | ||
| Beszélt nyelvek | orosz, magyar, ruszin, krími tatár | ||
| függetlenség | Szovjetuniótól | ||
| kikiáltása | 1991. augusztus 24. | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 48 457 000 fő (2001)[1] +/- | ||
| Rangsorban | 27 | ||
| Becsült | 46 287 138 fő (2008. április) | ||
| Rangsorban | 27 | ||
| Népsűrűség | 76,6 fő/km² | ||
| GDP | 2008 (forrás: IMF) | ||
| Összes | 179 725 millió USD (46) | ||
| Egy főre jutó | 3 920 USD | ||
| HDI (2005) | 0.788 (76) – közepes | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 603 700 km² | ||
| Rangsorban | 43 | ||
| Víz | 1%% | ||
| Időzóna | Kelet-európai idő (UTC+2) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Ukrán hrivnya (UAH) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | UA | ||
| Hívószám | 380 | ||
| Internet TLD | .ua | ||
Ukrajna (ukránul Україна, IPA: [ukrɑˈjinɑ]
kiejtése) kelet-európai állam.
Keletről és északkeletről Oroszország, északnyugatról Fehéroroszország, nyugatról Lengyelország, Szlovákia és Magyarország, délnyugatról Románia és Moldova, délről pedig a Fekete-tenger és az Azovi-tenger határolja.
Területe: 603628 km² és ezzel Oroszország után Európa második legnagyobb területű állama. Ukrajna 1991-ig a Szovjetunió tagállama volt.
Fővárosa és egyben legnépesebb városa Kijev (ukránul: Київ). Nagyobb városai még Harkiv, Odessza, Dnyipropetrovszk, Doneck, Zaporizzsja és Lviv. Hivatalos nyelve az ukrán.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Az ország legnagyobb részén a Kelet-európai-síkság terül el, ezt délről a Kárpátok vonulatai övezi az Alföld peremvidékeivel. A Dnyeszter völgyétől északra továbbá hátsági területek (Podóliai-, Volhíniai- és Dnyeper-hátság) vannak. Donecktől délre emelkedik az Azovi-hátság, amelytől délre egészen az Azovi-tengerig a Donyec-medence terül el. A Fekete-tenger nagy félszigete a Krím-félsziget déli részén a Krím-hegységgel. Az Ukrajna nyugati részén húzódó Kárpátokban található az ország legmagasabb pontja, a Hoverla (2061 m).
Ukrajna éghajlata mérsékelt-szárazföldi, de a Krím déli részén szubtrópusi hatás érvényesül.
Legjelentősebb folyók: Duna, Dnyeper, Dnyeszter, Donyec.
Legnagyobb tavak: Kahivkai-víztározó, Kremencsuki-víztározó, Kijevi-víztározó, Dnyiprodzerzsinszki-víztározó, Jalpuh tó.
Élővilág [szerkesztés]
Az ország növényvilága változatos, 25 ezer vadon növő és több mint 400 kultúrnövény fajjal. A természetes növényzet csaknem 19 millió hektáron maradt meg. A főbb élőhelytípusok az erdők, erdős sztyeppek, sztyeppek, rétek és mocsarak. A folyókban, a tavakban és a tengerekben vízi növények élnek.
A legősibb növénykövületek a krétai időszakból maradt fenn a Krími-hegységben és a Donyeci-hátságon ezek a területek akkortájt szigetekként emelkedtek ki a területet borító tengerből. A paleogén és a neogén időszakban a mai Ukrajna már szárazföld volt, amin szubtrópusi és trópusi növénytársulások telepedtek meg. Ezek hírnökei egyes maradvány növények:
A pleisztocén eljegesedés ezeket a társulásokat eltüntette. A jég elolvadása után az északi területeken tundra és erdők borították be. Nyugat felől idetelepedtek a lomblevelű és elegyes erdők – délen, ahol kevesebb volt a csapadék, sztyepp alakult ki. A növényzet jelenlegi képét a holocénben érte el.
Az ország teljes területe az északi flórabirodalom (Holarktisz) része:
- északnyugati fele (Kijev környékét is beleértve) a kontinentális-pusztai flóraterülethez;
- délkeleti fele (Harkov környékét is beleértve) a pontuszi flóraterülethez;
- a Krím-félsziget déli, keskeny partszegélye a szubmediterrán flóraterülethez tartozik.
Jelenleg a Krím-félsziget növényzete a legváltozatosabb – ez a terület a paleogénig szoros kapcsolatban állt a Földközi-tenger vidékével, és az eljegesedés idején is a melegkedvelő növényzet menedéke maradt.
Az ember gazdasági tevékenysége csökkentette az erdővel borított területeket, megváltoztatta az erdők fajösszetételét. A természetes sztyeppnövényzet majdnem teljesen eltűnt.
|
Nemzeti parkok [szerkesztés]
Lásd még: Természetvédelmi területek Ukrajna területén
Ukrajna nemzeti parkjai a következőképpen csoportosíthatók:[2]
- Vegyes erdők
- Sacki Nemzeti Park (Національний природний парк «Шацький»): fenyvesekkel övezett tóvidék, veszélyeztetett állat és növényfajokkal. Bioszféra-rezervátum.
- Desznyanszko-Sztarohutszkij Nemzeti Park (Національний природний парк «Деснянсько-Старогутський»): közös orosz-ukrán bioszféra-rezervátum.
- Erdős sztyepp
- Javorivi Nemzeti Park (Національний природний парк «Яворівський»): kolostorok tölgyerdőben.
- Tovtri Nemzeti Park Podóliában (Національний природний парк «Подільські Товтри»): Különleges geológiai alakzatok. Ásványvíz-forrás körül kulturális, történelmi emlékek.
- Kárpátok
- Kárpáti Nemzeti Park(Національний природний парк «Карпатський»)
- Szineviri Nemzeti Park (Hаціональний природний парк «Синевир»)
Természeti világörökség [szerkesztés]
Ukrajnában egy területet nyilvánított természeti világörökséggé az UNESCO, az is Szlovákiával közös: a Kárpátok ősbükköseit.
Történelem [szerkesztés]
Ukrajna területe az ókorban [szerkesztés]
A mai Ukrajna területén az ókorban szkíták éltek. A i. e. 7. században érkeztek meg a Krím-félszigetre a görög gyarmatosítók. A görögök által alapított nagyobb városok: a dór Kherszonészosz (a mai Szevasztopol és Jalta közötti tengerparton), illetve az ión Pantikapaion (a mai Kercs környékén) voltak. Az első időkben jellemző komolyabb kereskedelmi kapcsolatok az anyaország és a gyarmatok között hamarosan lazulni kezdtek. A Nagy Sándori időkben már mint független Boszporoszi Királyság létezett, később Pontosztól, majd Rómától függő terület. A gótok 236-os, majd a hunok kb. 375-ös betörése pár tengerparti kikötővároson kívül szinte mindent elpusztított. Az ókorban a Krím-félsziget és környéke nagy mennyiségű gabonát, mézet és kendert exportált a fejlett államok felé, cserébe főként iparcikkeket és textíliákat kapott. Ukrajna északi részén feltételezhetően már az 1. században megjelentek a szláv néptörzsek, őket a 3-4. században germán törzsek, köztük a vizigótok követték.
Korai középkor [szerkesztés]
Az 5. századtól kezdve a Krím-félsziget lakossága felvette a keresztény vallást, amint Bizánc megszerezte a területet. A 7. század körül kialakuló, a mai Ukrajna keleti felét is magában foglaló Kazár Kaganátusban a zsidó vallás államvallássá lett, ezért itt jelentős zsidó telepek jöttek létre.
Ukrajna területére feltehetően a 7. század körül érkeztek a magyarok. Etelköz és Levédia is a különböző tudományos elképzelések szerint Dél-Ukrajna területén található, ám pontos helyükről a történészek vitatkoznak. A magyarokat 893 körül a besenyők követték. A 9. században varég törzsek vonultak végig északról a Dnyeper folyó mentén új kereskedelmi telepeket alapítva. 860-ban így jött létre Kijev, amely később a keleti szlávok központi városává vált. A 10. századtól kezdve egyre erősödött a szlávok hatalma. Egy 943-ban indított kalandozás során a Kubányi-síkság kazár területeit sikerült meghódítani, és végül 965-ben a sarkeli csatában megdöntötték a Kazár Kaganátust.
A kijevi szláv állam [szerkesztés]
1019-ben Novgorod és Kijev egyesülésével létrejött a Kijevi Nagyfejedelemség, amely a Kárpátoktól egészen a Ladoga-tó partjáig terült el. Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem felvette a kereszténységet. Egyéb keresztény jellegű építkezések mellett, ő alapította a Kijev melletti Pecserszka Lavra barlangkolostort is. Politikájával Róma helyett a görögkeleti Bizánc felé fordult. 1054-es halálával a birodalom fénykorának is vége szakadt, és 1125-ben az állam kis fejedelemségekre (Novgorod, Szuzdal, Lodoméria, Halics, Vlagyimir) esett szét. A legsúlyosabb csapást 1238 és 1240 között a Batu kán által vezetett mongol seregek mérték a keleti szlávokra: a későbbi ukrán területek – köztük Kijev is – az Arany Horda fennhatósága alá kerültek. A 14. században több szomszédos állam is terjeszkedni kezdett Ukrajna felé, északnyugatról a Litván Nagyfejedelemség, délnyugatról a Lengyel Királyság, északkeletről pedig a Moszkvai Nagyfejedelemség. A század közepére Halics Lengyelországhoz, Ukrajna északi vidéke Litvániához, a kijevi pátriarchátus pedig Moszkvához került (1326). A mongol befolyás alatt lévő Krím-félszigeten található genovai birtokról, Kaffából indult 1346-ban az egész Európán átgázoló pestisjárvány, amely sok halálos áldozatot követelt magának Ukrajnában is.
1386-ban létrejött a Jagellók által vezetett lengyel-litván perszonálunió, amely a lengyel dominancia miatt sokszor csak mint Lengyel Királyság szerepel, és amely a 15. századtól mind délről, mind keletről egyre nagyobb fenyegetettségnek volt kitéve. A terjeszkedő Moszkvai Fejedelemség a század végére elfoglalta a mai Északkelet-Ukrajnát, délen a gyengülő Mongol Birodalom három részre szakadt (Kazanyi, Asztrahányi és Krími Kánság). A Krími Tatár Kánság 1475-ben a Török Birodalom hűbérese lett.
Ukrajna lengyel, orosz és Habsburg uralom alatt [szerkesztés]
A 16. században a törökök elfoglalták Lengyelország déli vidékeit is, ahol megindult az önálló kozák (ukrán) állam szervezése. A Bohdan Hmelnickij vezetésével 1648-ban fellázadt kozákok 1654-ben hűségesküt tettek Alekszej orosz cárnak. 1667-ben Oroszország és Lengyelország között felosztották Ukrajnát. 1707-ben kitört a Bulavin-felkelés, a függetlenségért küzdő Zaporizzsjai kozákok lázadása, amelyet 1709-ben XII. Károly svéd király támogatása ellenére Poltavánál I. Nagy Péter levert. 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor Galícia a Habsburg birodalomhoz, 1795-ben a harmadik felosztáskor pedig Ukrajna többi része Oroszországhoz került.
A 19. század során Ukrajna a cári Oroszország legiparosodottabb, legfejlettebb vidékévé fejlődött. Az antiszemitizmus Ukrajnában is felütötte a fejét, Ukrajna zsidó lakossága pogromok (fosztogatások, kiközösítések) áldozatává vált. A 20. században mint minden iparosodott vidéken, Ukrajnában is megindulnak kisebb-nagyobb tüntetések, sztrájkok, amelyek közül az 1905-ös Odesszai a szovjet történelemszemléletben nagy hangsúlyt kapott. 1917 végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió egyik tagállama lesz. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött Lengyelország részévé váltak. A Magyarországtól elcsatolt Kárpátalja ugyanakkor Csehszlovákiához került.
Ukrajna a Szovjetunión belül [szerkesztés]
A kollektivizálás csúcsán, az első ötéves terv idejében (1928 és 1933 között) egyes becslések szerint mintegy 6–7 millió ember halt meg az éhínség, a holodomor miatt abban az Ukrajnában, ahol a 19. században a világon a legtöbb gabonát termelték.
A második világháború kitörésekor, 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. 1941-től a Barbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4-11 között Ukrajnában került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a második világháború utáni rendezés egyik találkozója, a jaltai konferencia. A háború lezártával Lengyelország keleti része, és Kárpátalja is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve 1954-ben az Oroszországi SZFSZK-tól visszacsatolták a Krím-félszigetet.
1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a Pripjaty folyó mellett fekvő Csernobilban bekövetkezett a történelem legnagyobb atomkatasztrófája. Ennek következményeképp a Kijevtől északra található vidékek, Fehéroroszország déli területei, valamint az oroszországi Brjanszk környéke sugárszennyezetté vált, az erőmű körül kialakított 30 km-es zóna lakóit evakuálták.
A független Ukrajna [szerkesztés]
Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím-félsziget hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről.
2004-ben Leonyid Kucsma elnök bejelentette, hogy nem indul az elnökválasztásokon. Két jelölt mérkőzött meg, Viktor Janukovics, aki mind Kucsma, mind Oroszország támogatását maga mögött tudhatta, illetve Viktor Juscsenko, aki a nyugatra nyitás politikáját tartotta szem előtt. A lezajlott választásokon a hivatalos eredmények szerint parányi többséggel Viktor Janukovics győzött, ám az ellenzék hívei tüntetésekbe kezdtek Kijev utcáin, új választásokat követelve, a keleti régiókban történt választási csalások és megfélemlítésekre hivatkozva (narancssárga forradalom). Az alkotmánybíróság végül megsemmisítette a választási eredményeket. A győztes narancssárga forradalmat követően a nyugati orientáltságú Viktor Juscsenko vált Ukrajna elnökévé.
Viktor Janukovics 2006-ban, négy hónapos politikai válság után lett Ukrajna miniszterelnöke, de csak rövid ideig maradt a posztján, miután a 2007-es választásokat ismét a narancsos forradalmat vezető pártok nyerték, és így Julija Timosenko alakíthatott kormányt. Viktor Janukovics a Régiók Pártjának színeiben 2010-ben a szavazatok több mint 48 százalékával megnyerte az ukrán elnökválasztást, majd röviddel ezután Mikola Azarovot nevezte ki miniszterelnöknek. 2011. augusztus 5-én Julija Timosenkót letartóztatták hivatali hatalommal való visszaélés miatt és a bíróság elé állították. A bíróság október 11-én 7 év börtönre ítélte a 2009-es orosz-ukrán gázvitát lezáró, Vlagyimir Putyinnal kötött szerződés miatt.[3]
2011. szeptember 20-án a parlament elfogadta a téli időszámítás eltörlését. Emiatt az ország területen az UTC-hoz képest +3 óra lett az eltérés, amelynek az elnevezése Kijevi időzóna.f [4] A nyugati megyék tiltakozása miatt a döntést október 18-án visszavonták.[5]
Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]
Alkotmány, államforma [szerkesztés]
Az 1996-ban elfogadott alkotmány tiszteletben tartja a polgárjogok mellett az emberi és szabadság jogokat is.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]
Az állam élén az elnök áll, az ő feladata kinevezni a miniszterelnököt is, akit a Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) fogad el. Az államelnök továbbá az egyes miniszterek kinevezéséért is felelős.
Az ország valamennyi településén működik önkormányzat, ám hatáskörük igencsak korlátozott.
Közigazgatási felosztás [szerkesztés]
Ukrajna egy autonóm köztársaságra (Krími Autonóm Köztársaság), 24 területre (oblaszty), és két önálló, a központi szerveknek közvetlenül alárendelt városra (Kijev és Szevasztopol, hivatalos elnevezéssel köztársasági jelentőségű városok) oszlik. E 27 területi egységet összefoglalóan régióknak nevezik. A Krími Autonóm Köztársaság népképviseleti testületét Legfelsőbb Tanácsnak hívják, a többi régióban területi illetve városi tanács működik.
A területi beosztás második szintjén a Krími Autonóm Köztársaság és a 24 terület összesen 490 járásra (rajon) és 178 járási jogú városra (hivatalos elnevezéssel autonóm köztársasági illetve területi jelentőségű városok) oszlik, Kijevben és Szevasztopolban pedig 10 illetve 4 kerület van. A járásokban kettő kivételével, és a járási jogú városokban egy kivételével járási illetve városi tanács működik. A két járásban, melyeknek nincs tanácsa, a járásszékhely város tanácsa látja el a közigazgatási feladatokat. Az egyetlen területi jelentőségű város, amelyben nem működik városi tanács, a csernobili atomkatasztrófa miatt közel negyedszázada lakatlan Pripjaty városa. A két nagyváros 14 kerületében kerületi tanácsok működnek.
A járási jogú városok közül 24 van összesen 104 kerületre felosztva, ezek közül azonban csak 66-ban működik kerületi tanács.
A területi beosztás harmadik szintjén a 279 járási jelentőségű városi tanács, 783 városi jellegű települési tanács és 10 278 községi tanács áll.
A települések száma jóval nagyobb a helyi tanácsokénál. A városok mindegyikben kettő kivételével (a már említett Pripjaty és az ugyanazon okból lakatlan Csernobil) működik helyi tanács, a városi jellegű települések némelyike és a falvak nagy többsége azonban közös tanácsokhoz tartozik vagy városi tanácsokhoz van beosztva. A 459 városon kívül Ukrajnában 885 városi jellegű település van, ez a településkategória leginkább az egykori magyarországi mezővárosoknak felel meg. A falusias lakotthelyek száma 28 460, ezen belül különbséget tesznek az 1279 falusias telep és 27 181 falu között. A települések összes száma 29 804.[6]
Politikai pártok [szerkesztés]
- Régiók Pártja (PR)
- Julija Timosenko Blokk (BJUT)
- Jacenyuk Változások Frontja
- Mi Ukrajnánk (NU)
- Ukrán Szocialista Párt (SZPU)
- Ukrán Kommunista Párt (KPU)
- Reform és Rend Párt (PRP)
- Ukrán Egyesített Szociáldemokrata Párt (SZPDUo)
- Ukrán Néppárt (UNP)
- Ukrán Népi Mozglma (NRU)
Védelmi rendszer [szerkesztés]
Népesség [szerkesztés]
Általános adatok [szerkesztés]
- Népesség: 46 710 816 fő (2006. júliusi becslés).
- Népsűrűség: 80 fő/km².
- Népességnövekedés: -0,6% (2006).
- Ukrajna lakossága az 1991-es függetlenedés és rendszerváltás óta 2008 elejére 52 millióról 46 millióra csökkent. 17 év alatt 30 millió abortuszt hajtottak végre.[7]
- Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 64 év, nők 75 év (év).
- Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 14,1%, 15-64 éves 69,3%, 65 év feletti 16,6%.
- Városi lakosság aránya: 71% (1999).
- Írástudatlanság: 0,3% (2003).
Legnépesebb városok [szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]
- Hivatalos nyelv: ukrán, regionálisan: orosz.
- Népek: ukrán 77,8%, orosz 17,3%, fehérorosz 0,6%, moldován 0,5%, krími tatár 0,5%, bolgár 0,4%, magyar 0,3%, román 0,3%, lengyel 0,3%, zsidó 0,2%, egyéb 1,8%.
- Vallások: ukrán ortodox egyház – Kijevi Patriarchátus (39,8%), ukrán ortodox egyház – Moszkvai (29,4%), Ukrán Görög Katolikus Egyház (14,1%), ukrán autokefál ortodox egyház (2,8%), protestánsok (2,4%), római katolikus egyház (1,7%), Muszlimok (0,6%), Izraeliták (0,2%) egyéb (2,4%)
- Írásrendszer: cirill ábécé
Ukrajna egyetlen hivatalos nyelve az ukrán, ám lakosságát tekintve egyáltalán nem tekinthető nemzetállamnak, mivel az ukránok a lakosság mindössze 71%-át teszik ki (ide számítva Kárpátalja ruszin lakosságát is). A keleti és délkeleti területeken jelentős orosz kisebbség él (21%). Az országban magyarok, fehérororoszok, románok (moldávok), lengyelek és tatárok is élnek.
Az ország nagy része ortodox vallású, de Galíciában, Bukovinában és Kárpátalján a görög katolikus vallás számottevő, illetve jelentős számban élnek még itt római katolikusok is.
Szociális rendszer [szerkesztés]
Ukrajna a volt szocialista országok „demográfiai betegségében” szenved, az ország lakossága csökken. A jelenséget súlyosbítja az egészségügyi háló hiányossága. Észak-Ukrajnában a csernobili atomatomerőmű-balesetet követő sugárszennyezés máig ható következménnyel van az ott élőkre.
Gazdaság [szerkesztés]
A Szovjetunióban Ukrajna fontos mezőgazdasági és ipari övezet volt. Nagyobb gazdasági rendszerváltás hiányában azonban még mindig jelentősen függ Oroszországtól. Energiatermelése az orosz földgázon és kőolajon alapszik. A nagy külgazdasági függőség kiszolgáltatottá teszi az országot a nemzetközi változásoknak. 1993-ban nagy infláció, 1999-ben nagy gazdasági recesszió jellemezte az országot.
2000-et követően az ország gazdasága óriási lendülettel fejlődni kezdett. GDP-je évi 8–12%-kal nő.
Általános adatok [szerkesztés]
Szovjetunió összeomlását követően a termelési érték több mint 60%-kal esett vissza.A nehézipar privatizációja és az ipari szerkezet átalakítása még csak napjainkban kezdődött el.
Ukrajna adta egykor a teljes szovjet mezőgazdasági termelés 1/4-ét,s a természeti adottságai révén jelenleg is Európa vezető élelmiszer-szállítója lehetne, de a magángazdaságok kialakítása még csak folyamatban van.
Az energiaszükséglet 85%-a importból származik. 2001-től kezdődött meg az ukrán gazdaság kisebb fellendülése a világpiaci árnál alacsonyabb fémipari és gépipari termékek exportjának növekedése következtében.
Közlekedés [szerkesztés]
Közúti közlekedés [szerkesztés]
Vasúti közlekedés [szerkesztés]
Vízi közlekedés [szerkesztés]
Légi közlekedés [szerkesztés]
Kultúra [szerkesztés]
Ukrajnára a sok nemzetiség és külföldi hatás miatt a kulturális sokszínűség jellemző.
Az ország fő kulturális körzetei:
- Donyec-medence
- Galícia (Lviv központtal)
- Poleszje (Nyugat-Ukrajna)
További kisebb körzetek
- Bukovina
- Kárpátalja
- Krím-félsziget
- Tengermellék (Odessza környéke)
Kulturális intézmények [szerkesztés]
Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
Kulturális világörökség [szerkesztés]
Az UNESCO által elismerten a világ kulturális örökségének része:
- Kijev: Szent Szófia-székesegyház és a kapcsolódó kolostorépületek, a Pecserszka Lavra (barlangkolostor)
- Lviv – a történelmi városközpont műemlékegyüttese;
- Struve földmérő vonal ukrajnai emlékei.
Művészetek [szerkesztés]
|
|||||
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
A kárpátaljai magyarok művészeti életéről lásd a Kárpátalja szócikket!
Hagyományok [szerkesztés]
Gasztronómia [szerkesztés]
Az ukrán konyha ételei méltán érdemelték ki hírnevüket mind az oroszok körében, mind más országokban. A különféle péksütemények és tészták, a húsételek, a növényi és tejtermékek, az összes gyümölcsös és mézes ital igen nagy népszerűségnek örvend.
Turizmus, látnivalók [szerkesztés]
Lásd még: Ukrajna magyar emlékei, látnivalói, Pripjaty, Csernobil
Sport [szerkesztés]
Ukrajna több városa Lengyelországgal közösen, házigazdája volt a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságnak.
Ünnepek [szerkesztés]
- január 1.: Újév
- január 7.: Ortodox karácsony
- március 8.: Nemzetközi nőnap
- változó dátum: Ortodox húsvét
- május 1.: Munka ünnepe
- május 9.: Győzelem napja
- június 28.: Alkotmány napja
- augusztus 24.: Függetlenség napja
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ www.ukrcensus.gov.ua
- ↑ National Parks in Ukraine | By Ukraine Channel
- ↑ Hét évet kapott a volt miniszterelnök – Index, 2011. október 11.
- ↑ időzóna
- ↑ Visszaállították a téli időszámítást Ukrajnában – Hvg.hu, 2011. október 18., A politika is befolyásolja az óraátállítást – Hvg.hu, 2011. október 29.
- ↑ Ukrajna közigazgatási beosztásának adatai, 2010. június 1. (ukrán nyelven)
- ↑ Hír a Magyar Nemzetből
Források [szerkesztés]
- ↑ időzóna: téli időszámítás
További információk [szerkesztés]
- ukrajna.lap.hu
- Font Márta, Varga Beáta: Ukrajna története
- Kárpátalja.lap.hu
- Miner.hu: Ukrajna növényvilága
|
|||||||||||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||

