Åland
| Åland | |||
| Landskapet Åland Ahvenanmaan maakunta |
|||
|
|||
| Nemzeti mottó: nincs Nemzeti himnusz: Ålänningens sång |
|||
| Fővárosa | Mariehamn (Maarianhamina) | ||
| é. sz. 60° 7′, k. h. 19° 54′ | |||
| Államforma | autonóm tartomány | ||
| Vezetők | |||
| Kormányzó | Peter Lindbäck | ||
| Miniszterelnök | Viveka Eriksson | ||
| Hivatalos nyelv | svéd | ||
|
|
|||
| EU-csatlakozás | 1995. január 1.[1] | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Becsült | 27 153[2] fő (2007) | ||
| Népsűrűség | 17,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13517 km² | ||
| Víz | 89% | ||
| Időzóna | EET (UTC+2) EEST (UTC+3) |
||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | euró (EUR) |
||
| Hívószám | 358-18 | ||
| Internet TLD | .ax | ||
|
|
|||
 |
|||
Åland (ejtsd: [ólánd]) – finnül Ahvenanmaa, Finnország és Svédország között, a Botteni-öbölben elhelyezkedő, Finnországhoz tartozó több mint 6500 szigetből álló szigetcsoport, melynek lakossága túlnyomórészt svéd anyanyelvű. A szigetek hivatalos neve svédül Landskapet Åland, finnül Ahvenanmaan maakunta (Ahvenanmaa megye).
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Legmagasabb pont: 182 m
Történelme [szerkesztés]
A terület – haditengerészeti szempontból stratégiai fekvése miatt – gyakran okozott feszültségeket a térségben.
Az Åland-szigetek annak a területnek a része, amelyet Oroszország Svédországtól szerzett meg a frederikshamni békében 1809 szeptemberében. Finnország többi részével együtt a félautonóm Finn Nagyfejedelemség része lett.
Svédország képtelen volt elérni, hogy a szigeteket ne erődítsék meg. A kérdés nem csak Svédországnak volt fontos, hanem az Egyesült Királyságnak is, amely aggódott biztonságának és kereskedelmi érdekeinek veszélyeztetése miatt.
1832-ben Oroszország megindította a szigetek megerősítését Bomarsund hatalmas erődjének építésével. Ezt a krími háborúban, a balti hadjáratban, 1854-ben, egyesített brit és francia haditengerészeti és tengerészgyalogos erők foglalták el rombolták le. A párizsi béke (1856) előírta az Åland-szigetek demilitarizálását.
Az 1918-as finn polgárháborúban a svéd csapatok békefenntartóként avatkoztak be az ott állomásozó orosz csapatok, valamint a Finnország felől a befagyott tengeren érkező vörös és fehér finn csapatok között. Történészek szerint ekkor a svédek komolyan tervezték a szigetek elfoglalását. Néhány hét múlva a svéd csapatok átadták a helyüket a finn fehér szenátus által hívott német csapatoknak.
1917 óta törekszenek a szigetek lakói a Svédországhoz való csatlakozásra. A felterjesztést, amelyben kérelmezték a Finnországtól való elszakadást, a szigetek felnőtt lakosságának 92,6%-a aláírta (kivéve azokat, akik külföldön éltek vagy dolgoztak), azóta a kérdés folyamatosan napirenden van. A svéd nemzeti érzelmeket különösen a következő ügyek élesztették: svédellenes tendenciák Finnországban, finn nacionalisták ellenségessége az autonómiával szemben és az oroszosítással szembeni finn ellenállás. Ráadásul a Finnországon belüli konfliktus a finn nyelvű többség és a svéd nyelvű kisebbség között az 1840-es évek óta tart, és élesztették Åland lakosságának ellenérzését a Finnországhoz való tartozással szemben.
Finnország ellenezte mind a szigetek elszakadását, mind az autonóm státust. A szigetlakók nem hagyták annyiban, és a vita az Népszövetség elé került 1921-ben. Az akkori döntés szerint Finnország megtarthatta szuverenitását az Åland-szigetek felett, de az autonóm területté vált. Finnország elismerte Åland-szigetek lakóinak jogát svéd nyelvük megtartására, kultúrájuk és hagyományaik megőrzésére. Ugyanakkor nemzetközileg elismert semleges státust adott Åland-szigeteknek, megtiltotta, hogy ott csapatok állomásozzanak vagy katonai parancsnokságot telepítsenek oda.
A huszadik század folyamán a szigetlakók növekvő számban ismerték el a finn szuverenitást hasznosnak. Mivel Svédország elégtelen segítséget nyújtott a népszövetségi vitában, nem fogadta el a szigetek demilitarizált státusát az 1930-as években, érzelmekben és magatartásban közeledett Finnországhoz a szigetek lakossága II. világháború idején és azután. A szigetlakók egyre kevésbé tekintik Ålandot finn birtokban lévő svéd tartománynak, hanem Finnország autonóm részének érzik.
Népesség [szerkesztés]
A lakosság 92%-a svéd, 5%-a finn anyanyelvű ålandi. Åland ma is a nemzetiségi területi autonómia mintapéldája az Európai Unióban.
A népesség 90%-a a legnagyobb szigeten, Fasta Ålandon lakik – s az itt élők csaknem fele az Åland-szigetek egyetlen városában, Mariehamnban (finnül: Maarianhamina) él.
A szigeteken 100%-ban evangélikus felekezetű protestánsok laknak.
Åland és az Európai Unió [szerkesztés]
Ålandon külön népszavazás volt az EU-hoz történt csatlakozás ügyében, amelynek végeredményeként a tartomány Finnország többi részével egy időben belépett az unióba. Åland része ugyan az EU-nak, néhány fontos kérdésben azonban kivételes jogállással rendelkezik. A nem-ålandiak ingatlanszerzési és vállakozási joga korlátozva van a szigeteken, és Åland nem tagja az EU vámuniójának. Ez utóbbi azt jelenti, hogy Åland adószempontból „harmadik ország”-nak minősül, továbbra is lehetővé téve a Svédország és Finnország között közlekedő kompokon az adómentes árusítást.
Nevezetességek [szerkesztés]
A legérdekesebb város Sund a fősziget keleti felén fekszik, itt találjuk a Kastelholm várat, amely stratégiai jelentőséggel bírt a 16-17. században.
A szomszédságban lévő szabadtéri Jan Karlsgården Múzeumot, amely nyáron több fesztiválnak is otthont ad . A Bomarsund-erőd az orosz megszállásra emlékeztet.
Ålandot rendszeres hajójárat köti össze Svédországgal, Finnországgal és Észtországgal. Ingyenesen közlekedhetünk a szigetek között komppal, Sundot pedig busszal, vagy kerékpárral is elérhetjük.
Közigazgatás [szerkesztés]
Gazdaság [szerkesztés]
A lakosság főként mezőgazdaságból és halászatból él, de a mikroelektronikai ipar is megtelepedett a szigeteken. A műszaki és orvosi elektronikai termékek mellett jelentős még a műanyag- és fém-, illetve fafeldolgozás.
Közlekedés [szerkesztés]
- Közutak hossza: 1000 km
- Repülőterek száma: 1
- Kikötők száma: 2
Ünnepek [szerkesztés]
- Június 9. - Nemzeti ünnep - Åland Önkormányzat Napja, 1922
Forrás [szerkesztés]
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Ålandon külön népszavazás volt, majd Finnország többi részével egy időben belépett
- ↑ Population by gender and area 31.12.2007 and increase of population (angol nyelven). Statistics Finland, 2008. március 28. (Hozzáférés: 2008. május 26.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||
|
||||||||||||||||
