Eljegesedés
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az eljegesedés hosszútávú éghajlati változás, amely alatt a Föld átlaghőmérséklete jelentősen csökken, ennek következtében sarki és kontinentális jégtakaró alakul ki. Geológiai meghatározás szerint olyan időszak, amikor a Földön állandó sarki jégtakaró van jelen.
Az eljegesedések alatt megfigyelhetők hidegebb és melegebb korszakok, ezek a glaciálisok és az interglaciálisok. Magára az eljegesedésre és a glaciális korszakra is használják a jégkorszak kifejezést.
A földtörténet során legnagyobbrészt nem volt jelen sarki jégtakaró a Földön. Ezt az állapotot csak néhány jellegzetes eljegesedési időszak törte meg. A jelenleg is fennálló eljegesedés a kainozoikumi eljegesedés, melynek interglaciális szakaszában vagyunk.
Az eljegesedések okai [szerkesztés]
Eljegesedések a földtörténet során [szerkesztés]
| Elnevezés | Időtartam | Eon | Idő | időszak |
|---|---|---|---|---|
| Huroni eljegesedés | 2,4–2,1 Ga | proterozoikum | paleoproterozoikum | siderium, rhyacium |
| Sturti eljegesedés | 735–700 Ma | proterozoikum | neoproterozoikum | kriogén |
| Marinoi eljegesedés | 660–635 Ma | proterozoikum | neoproterozoikum | kriogén |
| Gaskiers-eljegesedés[1] | 582-580 Ma | proterozoikum | neoproterozoikum | ediakara |
| Ordovícium-szilur eljegesedés | 450–420 Ma | fanerozoikum | paleozoikum | ordovícium, szilur |
| Karbon-perm eljegesedés | 360–260 Ma | fanerozoikum | paleozoikum | karbon, perm |
| Kainozoikumi eljegesedés[2] | 33,5– Ma (ma is tart) | fanerozoikum | kainozoikum | paleogén, neogén, kvarter |
