Öland

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Öland sziget a Balti-tengeren, Småland tartomány partjai mellett. 1342 km²-es területével a második legnagyobb svéd sziget Gotland után. Korábban Öland (vagy latinul Oelandia) Svédország egyik provinciája volt (landskap). Ma hivatalosan Kalmar megye (Kalmar län) része. 1819 és 1824 között önálló megye volt; egyébként már 1634 óta ide tartozott. A szárazfölddel a Kalmar-szoroson keresztül átívelő Öland híd köti össze, amit 1972-ben nyitottak meg.

Tartalomjegyzék 1 Történelme 1.1 Városok és falvak 1.2 Járások 1.3 Tények 2 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történelme

Régészeti kutatások azt jelzik, hogy a sziget már 8000 évvel ezelőtt lakott volt, ásatások során vadászó-gyűjtögető emberek jelenlétét fedezték fel az őskorból. A kőkor elején telepesek érkeztek azon a jéghídon, ami összekötötte a szigetet a szárazfölddel Kalmar-szoroson keresztül.

A svéd történelemben a sziget mindig királyi játékparkként szolgált.

[szerkesztés] Városok és falvak

• Alby
• Borgholm (1816)
• Gettlinge
• Hulterstad

[szerkesztés] Járások

• Algutsrum járás
• Gräsgård járás
• Möckleby járás
• Runsten járás
• Slättbo járás
• Åkerbo járás

[szerkesztés] Tények

• Legmagasabb hegy: Högsrum (55 méter)
• Legnagyobb tó: Möckelmossen
• Hossz: 137 km
• Szélesség (a legszélesebb ponton): 16 km

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Öland – Turistaoldal