Rügen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rügen
Satellite Image of Ruegen.jpg
Műholdas kép Rügenről
Közigazgatás
Ország  Németország}
Tartomány Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Járas (Landkreis) Vorpommern-Rügen
Székhely Bergen auf Rügen
Népesség
Teljes népesség 67 526 fő (2010. dec 31.)
Népsűrűség 83 fő/km²
Népcsoportok németek
Földrajzi adatok
Fekvése A keleti-tengeri német partvidéken
Terület 926 km²
Hosszúság 52 km
Szélesség 141 km
Legmagasabb pont Piekberg (161 m)
Időzóna CET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Rügen (Németország)
Rügen
Rügen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 54° 25′ 40″, k. h. 13° 22′ 44″Koordináták: é. sz. 54° 25′ 40″, k. h. 13° 22′ 44″
A Rügen weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rügen témájú médiaállományokat.
Rügen térképe

Rügen (lat. Rugia) a Németország fennhatósága alá tartozó legnagyobb kiterjedésű sziget a keleti-tengeri német partvidéken. A német szárazföldhöz a 96-os főút hídja köti. Közigazgatásilag Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományhoz tartozik.

Földrajzi adottságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget 926 km²-n[1] (más forrás[2] szerint 976 km²) terül el, és meglehetősen tagolt. Észak-déli kiterjedése 51,4 km, kelet-nyugati hossza 42,8 km. Legmagasabb pontja a Piekberg a maga 161 méter magasságával.

A fősziget mellett a rügeni vidék számos kisebb szigetből, szigetcsoportból áll. Ezek nyugaton: Hiddensee és Fährinsel, Ummanz, Liebitz, Heuwiese, Öhe, Liebes, Urkevitz, Beuchel; délkeleten Vilm, délen pedig Tollow.

A sziget félszigetekben is gazdag. Rügen félszigetei: Mönchgut, Zudar, Drigge, Glewitzer Ort, Jasmund, Wittow, Bug, Pulitz

Rügen régiói a hozzájuk tartozó településekkel:

  • Közép-Rügen: Bergen városa, Buschvitz, Parchtitz, Patzig, Ralswiek, Rappin, Sehlen, Thesenvitz, Zirkow
  • Jasmund-félsziget: Glowe, Lietzow, Lohme, Sagard, Sassnitz
  • Wittow : Altenkirchen, Breege, Putgarten, Dranske, Wiek
  • Délkelet-Rügen (Granitz & Mönchgut ): Ostseebad Binz, Gager, Lancken-Granitz, Middelhagen, Ostseebad Baabe, Ostseebad Sellin, Ostseebad Göhren, Ostseebad Thiessow
  • Nyugat-Rügen : Gingst, Kluis, Neuenkirchen, Schaprode, Ummanz, Trent
  • Délkelet-Rügen : Altefähr, Rambin, Samtens
  • Dél-Rügen : Dreschvitz, Garz, Gustow, Karnitz, Poseritz, Putbus, Zudar-félsziget
  • Hiddensee-sziget (fürdő)

Rügen területét 15.407 ha erdő fedi, melyek kiterjedése nő. A partszakasz 574 km hosszú, ezzel hosszabb, mint Mecklenburg-Elő-Pomeránia teljes Balti-tengeri partvidéke.

A sziget legmagasabb pontjai: Piekberg, Trenzer Berg, Rugard, valamint Köngistuhl (117 m).

Rügeni panoráma
Rügeni panoráma

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rügen szigetének 4 városának (Bergen,Garz,Putbus és Sassnitz) és 38 községének (Gemeinde) lakossága 70.000 fő.[2]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rügen szigetét 1.995 km hosszú úthálózat szövi be. A szigeten lefektetett vasúti sínek hossza 80 km, ezen felül 24,2 km gőzös kisvasút. 250 km kerékpárutat építettek ki a szigeten.

A szigeten működő 40 buszvonallal minden település elérhető.

Az 53 kikötőből 22 sport- és yachtkikötő.

A szigeten található egy kisebb repülőtér is Güttin település mellett.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rügen sziget Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában önálló közigazgatási területet alkot.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget látnivalói közül természeti szépsége emelendő ki, a "fehér sziklákkal szabdalt, gyakran erdőkkel borított, vagy éppen homokos partvidék, melynek hosszú (570 km) partvonalát fjordos öblök tarkítják."[1]

A rügeni sziklás partvidék egy hajóból fényképezve

A sziget látnivalói közül kiemelkedő:

  • a Spyker-kastély a Jasmund-félszigeten,
  • a Granitz vadászház, mely ma múzeumként üzemel,
  • Ralswiek-kastély, melynek előkertjében minden évben megrendezik a "Rügen Fesztivált",
  • Ernst Moritz Arndt (1769-1860) emlékmúzeum Garz városában.
  • A sziget számos történelem-előtti és ókori emlékkel is büszkélkedhet, melyek főleg síremlékek. A történészek úgy tartják, hogy a neolitikumban Rügen szigetén olyan kézművesipar fejlődött ki a Lietzow-kultúrában, mely fából készült fegyverekkel látta el a kelet-európai térséget[3]
  • Prora, hatalmas KdF-üdülőkomplexum a Harmadik Birodalom idejéből

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelem előtti idők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legutolsó jégkorszak gleccserei Kr. e. 8000 körül húzódtak vissza a szigetről. Kétezer évvel később megérkeztek az első germán lakosok. Az ezt követő évszázadok alatt emelték a szigeten nagy számban található ókori síremléket.

Ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rügen szigete Kr. u. 300 körül a népvándorlás hatására majdnem teljesen elnéptelenedett. Az elvándorló germán törzsek helyét 500 körül a szlávok (ránok, v. rujánok) foglalták el. A pogány szlávok vallási központot rendeztek be a szigeten.

Rügen fejedelemség a 13. században

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1168-ban I. Valdemár dán király elfoglalta a Rügen szigetét és kifosztotta Svatovit szentélyét Kap Arkonanál. A kereszténységet a dánok hozták a szigetre, ami azonban egyet jelentett a rügeni szlávok beolvadásával. 1234 I. Wizlav rügeni fejedelem Stralsund várost alapította meg. III. Wizlav halála után két rügeni örökösödési háború kitört. 1354 Rügen a pomeránia-wolgasti hercegségnek egy része lett és úgy a Német-római Birodalomba került.

A sziget immáron germán lakosai a harmincéves háborúban a sziget szembenálló hatalmak határainál elterülő pozíciója miatt különösen sokat szenvedtek.

Rügen térképe 1608-ból, Eilhardus Lubinus alkotása

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 17. és 18. században a sziget lakosainak nagy része jobbágysorba süllyedt, mely helyzetet csak 1806-ban oldottak fel a pomerániai alkotmány megszüntetésével.

Rügen 1648 és 1814 között svéd fennhatóság alatt állt, 1807 és 1813 között francia megszállás alatt. A kieli békevel 1814. január 14-én dán fennhatóság alá került. Végül a bécsi kongresszussal német (porosz) terület lett.

Modern kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1952-ben alakultak meg Rügen szigetén az első termelőszövetkezetek (Landwirtschaftliche Produktionsgenossenschaften (LPG)).

1989-ben itt is tüntetések zajlottak a kommunista rezsim ellen, melyet a berlini fal leomlása követett. Az első szabad választásokat 1990-ben rendezték. Ugyanebben az évben jelentős területeket helyeztek természetvédelem alá, és szintén 90-ben hagyták el a megszálló szovjet csapatok a szigetet Mukranon keresztül.

2005-ben készült el a Lübeck és a lengyelországi Szczecin (Stettin) városait összekötő keleti-tengeri autópálya (Ostseeautobahn Lübeck-Stettin).

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Szentirmai József: Németország, Panoráma könyvek, 1993, ISBN 963-243-871-X, 506. old.
  2. ^ a b http://www.ruegen.de
  3. Wieland Giebel (szerk.): Germany, APA Insight Guides, 1994., ISBN 962-421-043-8, 367-368. old.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rügen témájú médiaállományokat.