Magyar Szó (napilap, 1944–)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Szó
Magyar Szó 2008-04-01címlap.jpg
Adatok
Típus Napilap

Ország  Szerbia
Alapítva 1944
Tulajdonos Magyar Nemzeti Tanács
Kiadó Magyar Szó Lapkiadó Kft.
Főszerkesztő Varjú Márta
Nyelv magyar
Székhely 21000 Újvidék (Novi Sad),
Mišić vajda utca 1.,
Vajdaság (Vojvodina),
Szerbia (Srbija)

Weboldal

A Magyar Szó a vajdasági magyarság (1992-ig jugoszláviai, 1992-től 2006-ig szerbia-montenegrói, 2006-tól szerbiai) egyetlen napilapja és egyik legfontosabb azonosságtudat-megőrző intézménye.

Hétköznapi számai 16–20 oldalon jelennek meg, a szombat-vasárnapi összevont kiadás pedig 44–52 oldalon. Színes, tematikus mellékletei vannak (péntek kivételével) naponta, különkiadványokkal, valamint alkalmi könyvkiadással is foglalkozik.

Alapítója és tulajdonosa a szabadkai székhelyű Magyar Nemzeti Tanács.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az indulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szabad Vajdaság 1945. január 14-i számának címlapja
1945. szeptember 27-én jelent meg először a Magyar Szó cím. A változást vezércikk méltatta.

A Magyar Szó első száma még a második világháború alatt, 1944. december 24-én jelent meg Szabad Vajdaság címmel, amit 1945. szeptember 27-én Magyar Szó-ra változtattak.
Beindításával az akkori Jugoszláv Kommunista Párt vezetősége, többek között az első számnak a katolikus karácsonyra való időzítésével is, azt kívánta szemléltetni, hogy a testvériség-egység politikáját valóra váltja. Az első szám Josip Broz Tito üzenetét közvetítette: „A békülés baráti jobbját nyújtjuk minden becsületes polgárnak, aki kész arra, hogy velünk együtt felépítse összerombolt hazánkat.” Az alig néhány héttel korábban lezajlott magyarellenes kivégzési hullám nyomán ezt sokan kételkedve fogadták, pedig a lap élére a párt Agitprop szerve Kek Zsigmond egykori szabadkai református lelkipásztort állította.

Az „alapítók” [1]

  • Gál László, író
  • Kek Zsigmond, lelkész, újságíró, nyelvész, első főszerkesztő
  • Lévay Endre, író, publicista
  • Majtényi Mihály, író

További történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1944. december 24.: Megjelenik a Szabad Vajdaság első száma, a szerb nyelvű és azonos című Slobodna Vojvodina magyar testvérlapjaként
  • 1945.: A szerkesztőség a Testvériség-Egység Lap- és Könyvkiadó Vállalat részlegeként működik
  • 1945. szeptember 27.: Új cím: Magyar Szó
  • 1948.: A Tájékoztató Iroda Jugoszlávia-ellenes hadjárata során a védekező jugoszláv párt a Magyar Szó élén sem tűri meg a Sztálin oldalán maradó „ellenséget”
  • 1949. április-1950. április: A napilappal párhuzamosan megjelenik egy kéthetenkénti Magyar Szó is, amely a külföldi olvasót (árát magyar forintban is feltüntették) hivatott tájékoztatni - a Tájékoztató Iroda propagandájának ellensúlyozására
  • 1951. július 1.: A lap önálló céggé válik Magyar Szó Lapkiadó Vállalat néven
  • 1957.: A szerkesztőség és a kiadóház beköltözik az új magyar sajtópalotába
  • 1978. július: A fényszedés bevezetése
  • 1987.: A számítógépes szövegszerkesztés és tördelés bevezetése (a volt Jugoszláviában, valamint a magyar nyelvű sajtó területén első napilapként)
  • 1999. március–június: A szerb állam hivatalosan is cenzúrát vezet be a NATO légiháborúja alatt. Egyes cikkek az Egyesült Államokban felállított első világhálós kiadásban jelentek meg.
  • 2004. június 29.: A Vajdasági Tartományi Képviselőház átruházza az alapítói jogokat a Magyar Nemzeti Tanácsra
  • 2005. augusztus-szeptember: A Magyar Szó átszervezése, a napilap szerkesztőségének decentralizálása. A deszk, a belföld és a művelődés rovatok áthelyezése Szabadkára, a sportrovat áthelyezése Zentára.
  • 2011. június: A főszerkesztő viharos körülmények között történő leváltása.[2]
  • 2011 novemberében a tulajdonos Magyar Nemzeti Tanács új médiastratégiát fogadott el.[3]
  • 2011. december 5-én a lap internetes változatában megszüntették a hozzászólási lehetőséget.[4]
  • 2012. december 25-én a lap új internetes megjelenéssel ünnepli fenállását, ismét működik a hozzászólás.[5]

Főszerkesztők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Szó Rikkancsa az ötvenes évekből

Korszakok a Magyar Szó történetében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Petrik Pál festménye: Magyar Szósok (Molnár Edvárd digitális reprodukciója)
  • 19441945: A Szabad Vajdaság a katonai közigazgatás és pártpropaganda lapja
  • 19451955: „Szürke közlönyből olvasmányos napilap”
  • 19551975: Az aranykor: „A világ legjobb magyar nyelvű napilapjává válás” korszaka [6]
  • 19751988: A vitatott korszak
  • 19882000: Élethalálharc Slobodan Milošević rezsimje ellen, a független szerkesztéspolitika kivívása
  • 2000– : Küzdelem a fennmaradásért a vajdasági magyarság létszámának egyre gyorsuló csökkenése miatt

Rendkívüli kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenési szünet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993. október 1.1994. április 12.: A szerbiai hatalom önkényeskedése miatt és papír- meg pénzhiány következtében nem, ill. hetente csak kétszer jelent meg.

Lapszerkezet 2008-ban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb állandó rovatok Regionális oldalak
Belföld Újvidék
Külföld Szabadka
Kitekintő Topolya-Kishegyes
Közelkép Tiszavidék
Gazdaság  
Művelődés  
Sport  
Közös íróasztalunk  
Lapszám Heti rovatok Heti mellékletek
Hétfő Kerekeken
Pályázati figyelő
Sportvilág
Üveggolyó
Kedd Horgászat-Vadászat Magvető
Szerda Nyugdíjasok oldala Képes Ifjúság [7]
Csütörtök Komputer
Biznisz
Tarka Világ
Péntek Napsugár
Szombat-Vasárnap Grimasz Hétvége
Hirdető

Egyéb jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Szó logója
Átlagos példányszám[8]
Év Heti Vasárnapi Év Heti Év Heti
1944 3000[9] 4000[9] 1991 23.050 2001 13.081
1955 18.480 38.184 1992 17.075 2002 13.313
1956 20.160 40.822 1993 13.921 2003 13.388
1960 35.190 54.713 1994 14.049 2004  
1965 34.276 62.363 1995 15.529 2005  
1970 34.990 53.050 1996 14.420 2006  
1975 32.803 54.141 1997 13.809 2007  
1980 31.886 53.140 1998 13.884 2008  
1985 30.429 53.519 1999 12.596    
1990 24.033 43.031 2000 12.669    

A Magyar Szó egyéb lapkiadói tevékenységéből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jó Pajtás - hetilap általános iskolásoknak
  • Mézeskalács - havonta megjelenő folyóirat a legkisebbeknek

A Magyar Szó könyvkiadói tevékenységéből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Molnár Tibor: Budapesti tudósítónk jelenti… Az 1956-os magyar forradalom a Magyar Szó hasábjain (2006) Gyűjteményes kötet a lap korabeli írásaiból
  • Purger Tibor: A Birodalom odavág. Egy jámbornak ígért külpolitika színeváltozása (2004) Esszékötet az USA iraki háborújának körülményeiről.[10]
  • Sebestyén Imre (szerk.): Sorskérdéseink (2003) A vajdasági magyarság létkérdéseit tárgyaló írások gyűjteménye.
  • Magyarzó Pistike (Léphaft Pál könyvtervező): Válogatott messéim (sic!) (2002) Gál László, Pintér Lajos, Vukovics Géza, Kiss Erzsébet és J. Garai Béla szatirikus közéleti témájú írásainak gyűjteménye a Magyar Szó azonos c. rovatából.

Külföldi tudósítók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerkesztőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiadó, nyomda és terjesztő: Magyar Szó Lapkiadó Kft.
  • 21000 Újvidék/Novi Sad, Mišić vajda u. 1., Vajdaság/Vojvodina, Szerbia/Srbija
  • Megjelenési gyakoriság: naponta, hétfőtől szombatig
  • Megjelenések száma évente: 300–310 (ünnepnapok számától függően)
  • Oldalak száma: 20–32 (a hétvégi kiadásé: 44–52)

Idézetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Még mondja valaki, hogy Szerbiában nincs szabad sajtó: Minden független szerbiai szerkesztőség képviselve van itt, ebben a teremben!”

Warren Zimmermannak, az USA utolsó jugoszláviai nagykövetének megjegyzése 1992. májusában, a State Departmentben megtartott sajtóértekezletén, miután az amerikai kormány visszahívta Belgrádból. A jelenlévők értették, hogy a nagykövet a Naša borbára és a Magyar Szóra gondolt.[10]

„...a ’60-as és ‘70-es években a Magyar Szó volt a világ legjobb magyar nyelvű napilapja”

Dr. Kiszely István őstörténet-kutató, A magyar ember I-II. c. könyvében.[6]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Magyar Szó munkatársai és olvasói mindig is igazi alapítókként tisztelték ezt a nagy négyest. Az „alapító” szó csak azért kerül itt idézőjelbe, mert szerepüket eredetileg a párt írta elő.
  2. „A Duna sem mossa le a Magyar Nemzeti Tanácsról” – Magyar Szó, 2011. június 23.
  3. Új médiastratégia – Magyar Szó, 2011. november 27.
  4. Tisztelt honlap látogatók – Magyar Szó, 2011. december 5.
  5. Talpon maradunk! (elindult az új honlap, az ünnepség keretében)
  6. ^ a b Dr. Kiszely István: A magyar ember I-II. (Püski, Budapest, 2004)
  7. az 1951-ben Ifjúság Szava címmel alapított önálló hetilap 2005-től a Magyar Szó mellékleteként jelenik meg
  8. 1944-1993: Fischer; 1993-2003: Szerkesztőségi adatközlés
  9. ^ a b Nincs ellenőrizhető adat
  10. ^ a b Purger Tibor: A Birodalom odavág

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fischer Jenő: Egy évtized krónikája (Magyar Szó, Újvidék, 2004)
  • Gerold László: Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon (Forum, Újvidék, 2001)
  • Kalapis Zoltán: A Magyar Szó fél évszázada (Forum, Újvidék, 1994)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]