Szczecin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szczecin
09 Szczecin SZN.jpg
Szczecin címere
Szczecin címere
Szczecin zászlaja
Szczecin zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Nyugat-pomerániai
Rang járási jogú város
Körzethívószám (+48)91
Rendszám ZS 00001-től ZS 9999Z-ig
Népesség
Teljes népesség 420 000 fő (2004) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 130 m
Terület 300,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szczecin (Lengyelország)
Szczecin
Szczecin
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 53° 26′ 17″, k. h. 14° 32′ 32″Koordináták: é. sz. 53° 26′ 17″, k. h. 14° 32′ 32″

Szczecin (vagy magyarul Szczeczin, régiesen Stettin[1]; Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: ['ʃʧɛtɕin]; kasub nyelven: Sztetëno ['ʃtɛtənɔ]; németül Stettin ['ʃtɛtin], korábban Alten Stettin; latinul Stetinum) Lengyelország 7. legnagyobb városa, kikötő az Odera partján, 60 km-re a Balti-tengertől. A Nyugat-pomerániai vajdaság székhelye. A 2005. évi népszámlálás szerint a lakosság száma: 411 900.

Szczecin
Szczecin

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szczecin Lengyelország északnyugati részén, az Odera folyó mindkét partján, illetve a két folyóág közti szigeteken, a Szczecini öböltől délre, a Dąbie-tó déli partján fekszik.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előfordulása középkori forrásokban: Stetin 1133, Stetyn 1188, Priznoborus vir nobilis in Stetin, Symon nobilis Stettinensis 1234, in vico Stetin 1240, Barnim Dei gratia dux Pomeranorum… civitati nostri Stetin 1243, Stityn 1251. A 13. században a város pecsétjén Sigillum Burgoncium de Stitin szerepelt. Nagy valószínűség szerint más lengyel földrajzi neveknek, mint Szczytno, Szczucin és Szczuczyn, is ez az eredete. Latinul a város neve Stetinum volt.

A városnév etimológiájának több változata van:

  1. A lengyel szczyt (csúcs) szó, amely fekvésére, erődjére utalhat;
  2. A Szczuka családnév (Szczuka városa);
  3. A Szczeta vagy Szczota családnév;
  4. A szczecina szóból ("serte") (a skandináv krónikák Burstaborg néven említik.


Miután 1310-ben IV. Warcislaw herceg Új Szczecint alapított, amit ma Szczecineknek neveznek, a voltaképpeni várost néha "Régi Szczecin" ((latinul: Stetinum Antiqua, lengyel: Stary Szczecin, német: Alten Stettin) néven említik.

1945 előtt főleg németek lakták, ezért bel- és külföldön főként Stettinnek nevezték.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város erődítményei 1642-ben
A kikötő 1900-ban

Az i. e. 7-6. században területén a lausitzi kultúrához sorolható település volt. Lehetséges, hogy ez a település folytonosan fennállt csaknem 1850 éven keresztül. Az ókorban a közelben létezett egy Susudata nevű helység. Ezt a települést Klaudiosz Ptolemaiosz feltüntette térképén, mely 142-147. körül készült. [1] A IX. században a szláv hercegek árokkal körbevett földvárat építettek itt, ebből kereskedő-halász település fejlődött. 967-ben I. Mieszko Szczecint Lengyelországhoz csatolta. Vitéz Boleszláv uralkodása alatt a városra a dán befolyás egyre erősebb lett. A Struga (Szczecinhez közeli falu, ma a város része) melletti 1121-ben vívott csata után Ferdeszájú Boleszláv király ismét Lengyelországhoz csatolta a várost, egyben elismerve vazallusa, I. Warcisław herceg uralmát. 1243-ban I. Barnim herceg Szczecinnek városi jogokat adományozott. A következő években Szczecin újabb területekkel bővült: 1283-ban a Dąbie tóval, 1321-ben Police faluval. A szláv vár helyén a XIV. században III. Barnim herceg várat épített (ezt ma a Pomerániai Hercegség Várának hívják). 1474-ben, amikor a szczecini hercegi dinasztia kihalt, a słupski herceg, X. Bogusław került hatalomra, aki 4 évvel később egyesítette a nyugati Pomerániát is, és 1491-ben Szczecinbe helyezte fővárosát. 1532-ben azonban a hercegséget újra felosztották, és a város a Szczecini Hercegség fővárosa lett. 1570-ben Szczecinben írták alá az Oroszország és Lengyelország között kitört ún. I. északi háború végét jelentő békét. 1630-ban a várost elfoglalták a svédek. A svéd háborúk alatt a gazdaság visszafejlődött. 1713-ban a várost Poroszországhoz csatolták, ezt a stockholmi béke 1720-ban megerősítette. 1723-ban Stettinben született a későbbi orosz cárnő, II. Nagy Katalin. 30 évvel később itt született I. Pál cár második felesége, Mária Fjodorovna. A 18. század közepétől nagy gazdasági és kulturális fejlődés indult meg. 1806 és 1812 között Szczecin francia megszállás alatt volt. 1816-ban Police a város határain kívülre került. 1843-ban Szczecin vasúti összeköttetést kapott Berlinnel, ez az ipar gyors fejlődését eredményezte. 1873-ban Hermann Haken polgármester a városfalak lebontását rendelte el. 1900-ban a városhoz csatolták Grabowot, és döntést hoztak a Központi temető megnyitásáról. Friedricha Ackermanna polgármester 1911-ben további területeket csatolt a városhoz, többek között Pogodnót és Niebuszewót.

A második világháború kitörésekor a város lakossága 270 000 fő volt, ekkor csatoltak a városhoz egy sor környező községet és két várost: Policét és Dąbiét, megalapították az ún. Nagy Szczecint, amely a háború végéig állt fenn. Területén kb. 100 kényszermunka tábor létesült. Az épületek 65%-a, a kikötő 95%-a elpusztult. 1945. április 26-án a Vörös Hadsereg elfoglalta Szczecint, július 5-én a várost hivatalosan átadták a lengyel hatóságoknak. 1945-ben a lakosság létszáma 78 000 fő volt, ebből 62 500 német (1947-ben, a kitelepítések után már csak 4000 német volt). A következő években a város újjáépült. 1970 decemberében és 1980 augusztusában munkástüntetések és sztrájkok voltak, itt írták alá az ún. augusztusi egyezményt.

1987. június 11-én a várost meglátogatta II. János Pál pápa. 1946 és 1998 között a város a Szczecini vajdaság fővárosa volt, 1999-től pedig a Nyugat-pomerániai vajdaság fővárosa.

Sedina Monument (1899–1913)
Széna piac

Pomerániai hercegek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban született vagy a várossal egyébként kapcsolódó ismert személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság számának alakulása (ezer fő)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

12. század: 5
1720: 6
1740: 12
1816: 21
1843: 37
1861: 58
1872: 76
1890: 116
1910: 236
1939: 382
1960: 269
1970: 338
1975: 369
1980: 388
1995: 418
2002: 415
2004: 411

Építészet és várostervezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város épületeinek jelentős része a 19. század második felében, illetve a 20. század első két évtizedében épült az akademizmus és az Art Nouveau hatása alatt. Számos, 1945 után beépült területre a szocialista realizmus nyomta rá a bélyegét.

Urbanisztikai szempontból különleges város, amely Párizzsal mutat rokonságot. Ez nem véletlen, mivel Szczecin (akárcsak Párizs) az 1880-as években Georges-Eugène Haussmann báró tervei alapján épült újjá. Sok a zöldterület; széles utakon zöld sávok vannak, amelyek megosztják a forgalmat; sok a körforgalom.

Szczecin, Széna piac
Szczecin, Széna piac

Városi közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városi tanács és polgármester[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost a városi tanács irányítja, amelynek tagjait négy évre választják, akárcsak a polgármestert. A polgármester (prezydent miasta) jelenleg a Szolidaritás aktivistája, Piotr Krzystek.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város kerületekre (dzielnica) oszlik, ezen belül több "települési tanács"ra (Rady Osiedla).

A jelenlegi kerületi beosztás

Dzielnica Śródmieście (Belváros)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Centrum, Drzetowo-Grabowo, Łękno, Międzyodrze-Wyspa Pucka, Niebuszewo-Bolinko, Nowe Miasto, Stare Miasto, Śródmieście Północ, Śródmieście-Zachód, Turzyn

Dzielnica Północ (Észak)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bukowo, Golęcino-Gocław, Niebuszewo, Skolwin, Stołczyn, Warszewo, Żelechowa

Dzielnica Zachód (Nyugat)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Głębokie-Pilchowo, Gumieńce, Krzekowo-Bezrzecze, os.Arkońskie-Niemierzyn, Osów, Pogodno, Pomorzany, Świerczewo, os.Zawadzkiego-Klonowica

Dzielnica Prawobrzeże (Jobbpart)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bukowe-Klęskowo, Dąbie, Majowe-Kijewo, Płonia-Śmierdnica-Jezierzyce, Podjuchy, os.Słoneczne, Wielgowo-Sławociesze, Załom, Zdroje, Żydowce-Klucz

Egyéb történelmi negyedek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Babin, Barnucin, Basen Górniczy,Błędów, Boleszyce, Bystrzyk, Cieszyce, Cieśnik, Dolina, Drzetowo, Dunikowo, Glinki, Grabowo, Jezierzyce, Kaliny, Kępa Barnicka, Kijewko, Kluczewko, Kłobucko, Kniewo, Kraśnica, Krzekoszów, Lotnisko, Łasztownia, Niemierzyn, Odolany, Oleszna, Podbórz, Port, os.Przyjaźni, Rogatka, Rudnik, Sienna, Skoki, Słowieńsko, Sosnówko, Starków, Stoki, Struga, Śmierdnica, os.Świerczewskie, Trzebusz, Urok, Widok, Zdunowo.

Az Európai Parlament szczecini tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A PAZIM-épület
  • Lengyelország legnagyobb hajógyára (fizetésképtelenné vált, újjászervezték)
  • Halászat, illetve halfeldolgozás
  • Repülőtér (Szczecin-Goleniów)
  • Kikötő (Lengyelország harmadik legnagyobb kikötője)

Számos cég székhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos vállalat székhelye található a városban, így pl.

Kulturális események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dni Morza ( A tenger napjai) – minden júniusban
  • Festiwal Artystów Ulicy (Utcai művészek fesztiválja) – minden júliusban
  • Dni Kultury Ukraińskiej (Az ukrán kultúra napjai) – minden májusban
  • Légibemutató a Dabie repülőtéren – minden májusban

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Muzeum Narodowe w Szczecinie (Szczeini Nemzeti Múzeum - műtárgyakat, ékszereket, katonai felszereléseket mutat be. Hozzá tartoznak:
    • Muzeum Miasta Szczecina (Szczecini Városi Múzeum)
    • Muzeum Morskie (Tengeri Múzeum)
    • Galeria Sztuki Współczesnej (Modern művészeti galéria)
  • Muzeum Archidiecezjalne w Szczecinie – Érseki Múzeum

Kultúra és szórakozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teatr Pleciuga
  • Teatr Pleciuga (bábszínház)
  • Teatr Kana (színház)
  • Teatr Współczesny (Modern Színház)
  • Opera na Zamku (Várszínház)
  • Teatr Polski (Lengyel Színház)
  • Zamek Książąt Pomorskich w Szczecinie (A pomerániai hercegek vára)
    • Kino Zamek (Kastély Mozi)
    • Kabaret Piwnica przy Krypcie(Kabaré a kripta melletti sörpincében)
    • Teatr Krypta (Kripta Színház)

Oktatás és tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Uniwersytet Szczeciński (Szczecini Egyetem) – 35 000 hallgatója van; rektor: Zdzislaw Chmielewski
  • Politechnika Szczecińska (Műszaki Egyetem)
  • Pomorska Akademia Medyczna (Pomerániai Orvosi Akadémia)
  • Akademia Rolnicza w Szczecinie (Szczecini Mezőgazdasági Akadémia)
  • Akademia Muzyczna w Poznaniu (A Poznani Zeneakadémia helyi tagozata)
  • Akademia Morska w Szczecinie (Szczeczini Tengerészeti Akadémia)
  • Zachodniopomorska Szkoła Biznesu (Nyugat-pomerániai Üzleti Főiskola)
  • Wyższa Szkoła Administracji Publicznej w Szczecinie (Szczecini Közigazgatási Főiskola)
  • Arcybiskupie Wyższe Seminarium Duchowne w Szczecinie (Szczcini Felsőfokú Érseki Teológiai Szeminárium)
  • Wyższa Szkoła Sztuki Użytkowej (Iparművészeti Főiskola)
  • Wyższa Szkoła Integracji Europejskiej (Az Európai Integráció Főiskolája)
  • Wyższa Szkoła Ekonomiczno-Turystyczna
  • Wyższa Szkoła Humanistyczna TWP
  • Wyższa Szkoła Języków Obcych
  • Wyższa Szkoła Techniczno-Ekonomiczna
  • Wyższa Szkoła Zawodowa- Collegium Balticum
  • Wyższa Szkoła Zawodowa "OECONOMICUS" PTE
  • Wyższa Szkoła Zarządzania

Tudományos és regionális szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Instytut Zachodnio-Pomorski (Nyugat-pomerániai Intézet)
  • Szczecińskie Towarzystwo Naukowe (Szczecini Tudományos Egyesület)

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Profi csapatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amatőr bajnokságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csorba, Tibor. Lengyel-magyar szótár. Akadémiai Kiadó (1958) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]