Körforgalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A körforgalom olyan forgalomszervezési megoldás, amit főleg nagy forgalmú, vagy veszélyes kereszteződésekben alakítanak ki. Előnye, hogy lelassítás nélkül nehezen lehet áthaladni rajta, illetve csak egy irányba kell figyelni a behajtásnál.

Körforgalom

Általános jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy emelt szintű (felüljáróra épített) körforgalom légifotója (M7-es autópálya, Budaörsi csomópont)

A körforgalmat a KRESZ nagyon röviden, szűkszavúan határozza meg, mint fogalmat, és mutatja be a „Körforgalom” jelzőtáblát. A jobb oldali közlekedés irányából és a jobbratartási kötelezettségből adódóan a körforgalomba behajtás adott, de esetenként más szabályozás is érvényesülhet (a „főforgalomnak”, vagy a tömegközlekedésnek ad elsőbbséget, vagy plusz-sávot…). Egysávos és kétsávos (lehet több sávos is) körforgalmú csomópontokat alakítanak ki. A körforgalomban - a körfogalmú út szélességétől függően (pl: kétsávos) - a párhuzamos közlekedés szabályai érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a kör ívén párhuzamosan (egymás mellett) két autó is mehet. A jobb oldali sávban a jobbra hamarabb kilépő, míg a belső sávban a később kilépő haladhat, majd a kilépőponthoz közeledve - jobb oldalra besorolva - irányjelzéssel kihajt. Aki már a körforgalomban közlekedik, csak akkor élvez elsőbbséget a körforgalomba belépő járművekkel szemben ha minden behajtásnál szerepel az „elsőbbségadás kötelező” tábla is (melynek kitétele a vonatkozó rendelet szerint Magyarországon kötelező). A tábla hiányában a körforgalomba behajtók élveznek elsőbbséget („jobbkéz-szabály”), összhangban az európai szabályozással.[1]

Bár a KRESZ szabályai nemzetköziek, a Magyarországon alkalmazott szokás, hogy a "körforgalomban bent lévőnek van elsőbbsége" nem általános. Olaszországban és Franciaországban is előfordulnak jobbkéz-szabály elvén működő körforgalmak, egy fontosabb forgalmi irányt előnyben részesítő körforgalmak és egyéb különleges szabályozású körforgalmak. Ezért fontos, hogy ne rutinból vezessünk, különösen külföldön, a körforgalomban, hanem figyeljük az elsőbbséget szabályozó táblák elhelyezését vagy esetleges hiányát is! Amennyiben nincs elsőbbségadás kötelező tábla, a jobbról jövőnek van előnye, ha mi a körpályán haladunk akkor is. Magyarországon a jelenlegi szabályozás ilyet azonban nem ismer, ahogyan 60 m sugarúnál nagyobb körforgalmat sem[forrás?].

Körforgalom a körforgalomban (Anglia)

A körforgalom miatt az útkereszteződések biztonságosabbak, és gyorsabb áthaladást biztosítanak. A körforgalom „működik” éjjel is, gyér forgalomban és csúcsforgalomban is. A cipzár módszerhez hasonló bekapcsolódás - a keresztirányú forgalomba fokozatos behajtás - érvényesül. Behajtásnál nem kell irányjelzést adni, de ez kilépésnél kötelező. Többsávos körforgalmakban sávváltásnál szintén jelezni kell a sávváltási szándékot. A körforgalmat keresztező villamos (bármely irányból is keresztezze azt) elsőbbséget élvez.

A körforgalom forgalomszervezési megoldás. Esetenként gyorsítja a kereszteződés forgalmát azzal, hogy a behaladás szinte folyamatos (míg a lámpánál egyik irány áll, a másik megy). Ugyanakkor forgalomcsillapító hatása is van, mert rendre és rangra való tekintet nélkül (valamennyi irányból érkező jármű) sebességcsökkentésre kényszerül, de haladásuk ekkor is folyamatos. Előnye a biztonságon túl, hogy ha valaki eltéveszti a kihajtást (vagy meggondolja magát és máshol akar kimenni), akkor újra körbejárva korrigálhat.

Körforgalom diagramja

A teljességhez hozzátartozik, hogy nem mindenhol alakítható ki például helyhiány miatt, hegyes részeken a sík terület kialakítása nem lehetséges, máshol a lámpás keresztezés „szigora” indokolt, a főirány forgalma megtörik, lámpasorba (zöldhullámba) nem igazítható. Elmondható, hogy az átgondoltan megépített körforgalmú csomópontok a járművezetők biztonságérzetét is fokozzák, de ezt is - sajátos logikája miatt - meg kell érteni, meg kell tanulni. A közlekedési morál kialakításának egyik legjobb lehetősége is.

Földalatti körforgalom (Bochum, Németország)

A körforgalom tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetőtől balra essen. E tábla, Magyarországon, csak az ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező vagy az Elsőbbségadás kötelező jelzőtáblával együttesen kerül kihelyezésre. A körforgalomban haladó járműveknek elsőbbségük van a körforgalomba behajtó járművekkel szemben Magyarországon. Ettől külföldön eltérő elsőbbség szabályozás is lehetséges. Külföldön figyeljünk az elsőbbségadás tábla elhelyezkedésére vagy esetleges hiányára!

A körforgalomhoz tartozó közúti jelzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

körforgalom veszélyt jelző tábla

Jelzőtáblák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vigyázz Körforgalmú csomópont" előjelző tábla KRESZ 95/e sz.tábla

A tábla azt jelzi, hogy a következő útkereszteződésben körforgalmú forgalmi rend van.

A tábla és a körforgalom között a távolság

  • lakott területen kívül 150-250 méter,
  • lakott területen 50-100 méter, kivéve ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla rövidebb távolságot jelöl meg
  • "Elsőbbségadás kötelező" KRESZ 9.sz tábla és Körforgalom KRESZ 23.sz. tábla
körforgalmat jelző tábla

A tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetőtől balra essék. E tábla, csak az „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” vagy az „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblával együttesen kerül kihelyezésre Magyarországon. A körforgalomban haladó járműveknek elsőbbségük van a körforgalomba behajtó járművekkel szemben Magyarországon.

A tábla és a körforgalom között a távolság

  • lakott területen kívül 5-10 méter,
  • lakott területen 5-10 méter

Magyarországon kívül az "Elsőbbségadás Kötelező" tábla nélkül is kihelyezhető a körforgalmat jelző tábla. A körforgalom lehet eltérő forgásirányú és jelezheti élére állított sárga négyzet alakú tábla is.

Kötelezettségek a körforgalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A jobbra tartási kötelezettség, ha a jogszabályból más nem következik vonatkozik körforgalomban való haladásra is. (vö. kétsávos körforgalom például Veszprémben)
  • Az irányváltoztatást ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is, tehát a körforgalmat elhagyó járművet is menetirány változtatónak kell tekinteni, és így ezt a műveletet is irányjelzéssel jelezni kell.
  • Azon az úton, amelynek menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a körforgalmú útra történő bekanyarodást a jobb oldali szélső forgalmi sávból kell végrehajtani, amennyiben a járművezető a bekanyarodás helyét követő első bekanyarodási lehetőségnél kívánja a körforgalmú utat elhagyni.
  • A párhuzamos közlekedésre alkalmas körforgalmú úton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.

Tilalmak a körforgalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Körforgalom egy autópálya csomópontban (Csehország)
Körforgalom, szökőkúttal (Tatabánya)
Körforgalom légifelvétele (Salgótarján)


  • Körforgalmú úton megfordulni és hátramenetet végezni tilos.
  • Tilos megállni és várakozni körforgalmú úton.
  • Bár útkereszteződésben tilos előzni (Kivétel ezen szabály alól, ha a forgalmat rendőr, vagy fényjelző készülék irányítja, és az előzés nem jár a menetirány szerinti bal oldali forgalmi sáv igénybevételével. Kivétel továbbá, ha a jármű főútvonalon, vagy olyan más úton halad, ahol az elsőbbséget jelzőtábla jelzi, valamint körforgalomban, vagy ha csak jobbról szabad előzni. Tehát ezekben az esetekben is lehet előzni, ha az útkereszteződésben a forgalmat jelzőlámpa irányítja, vagy rendőr, és az út párhuzamos közlekedésre alkalmas. Előzni lehet továbbá jelzőtábla rendelkezésén alapuló fölérendelt helyzetben, körforgalomban, az útkereszteződésben balra kanyarodó járművet jobbról, villamost, ha az az úttest közepén, vagy egyirányú út bal oldalán közlekedik.), de körforgalmú úton, ha az előzés feltételei adottak végrehajtható előzés.
  • A villamosnak körforgalomban mind a belépő, mind a kilépő ponton áthaladási elsőbbsége van a körforgalomban haladó más járművekkel szemben.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A KRESZ 13.§ (1) (c) és 28.§ (1) az összes körforgalomra vonatkozó szabály: ezek alapján a körforgalomban – hacsak jelzőtábla másképp nem rendelkezik – a jobbkéz-szabály érvényes, és így a behajtó elsőbbséget élvez a bent haladóval szemben. A 83/2004 GKM rendelet 16.3. alapján az „elsőbbségadás kötelező” táblát minden becsatlakozó úton el kell helyezni (és ennek eredményeképp a bent haladók fognak elsőbbséget élvezni), de ennek elmaradásakor az eredeti jobbkéz-szabály érvényes. Több forrás – így a Rendőrség hivatalos weblapja is – leegyszerűsítő módon azt írja, hogy a körforgalom létéből következik a bent haladók elsőbbsége, holott ezt valójában az elsőbbségadást szabályozó táblák eredményezik.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Körforgalom témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarországi körforgalmak témájú médiaállományokat.