Zakopane

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zakopane
Giewont, Sarnia Skala i Krokiew.jpg
Zakopane a Giewontról
Zakopane címere
Zakopane címere
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Kis-lengyelországi
Járás tátrai
Rang város
Alapítás éve 1933
Irányítószám 34-500-től 34-504-ig
Körzethívószám (+48)18
Rendszám KTT
Népesség
Teljes népesség 26 777 fő (2009)[1] +/-
Népsűrűség 319 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 750 - 2301 m
Terület 84,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zakopane (Lengyelország)
Zakopane
Zakopane
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 49° 18′, k. h. 19° 57′Koordináták: é. sz. 49° 18′, k. h. 19° 57′

Zakopane a Magas-Tátra lengyel részének legfontosabb városa. Lengyelország téli központja, és egyben a határ mindkét oldalának legnagyobb olyan városa, amely közvetlenül szomszédos a Tátra ívével. A város a Zakopanei-barázda (Rów Zakopiański) alján található, délről a mészköves Tátra erdősége, északról a Gubalówka hegyvonulata zárja. Zakopane a legmagasabban fekvő lengyel város, központja - a Krupówki és a Kościuszko utca kereszteződése - a tengerszinttől számítva 838 méter magasan van. A városba három főút, valamint egy vasútvonal vezet.

Múltja és jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zakopane esti látképe
Zakopane nappali látképe

A település első említése a XVI. század végéről való. A falu lakosai 1578-ban Báthory István lengyel királytól, Erdély fejedelmétől kapták első kiváltságaikat.[2] Az erről szóló oklevelek azonban nem maradtak fenn, és több kutató kétségbe is vonja létezésüket. A történészek azonban bizonyosak benne, hogy 400 évvel ezelőtt a Tátraalji-barázda területén már megjelentek az első települések, melyekből a mai város kialakult.

A Zakopane elnevezés egy 1616-ból származó oklevélben fordul elő először. Ezt a füves területet Paweł Rubzdel, maruszyni János fia kapta birtokul. A Nowy Targ-i sztaroszta Mikołaj Komorowski birtokainak 1624. évi szemléjekor említi az új települést, mely a Tátra és a Gubalówka között fekszik.

A lakosság körében a Gąsienica, a Topor, a Bachleda és a Jarząbek vezetéknév volt a leggyakoribb. A népesség főleg az erdei legelők tanyáin összpontosult, amelyekből ebben a térségben mintegy ötven létezett, és hozzávetőlegesen 650 ember lakta. A Vasa dinasztiából származó III. Zsigmond király 1630. április 20-án a banskai Jędrzej Jarzębko családnak adományozott néhány füves területet.

1824-ben, miután Lengyelországot a szomszédos hatalmak felosztották egymás között, Zakopane a Habsburgok fennhatósága alá került. A legelőket ekkor áruba bocsátották.[2]

Zakopane fellendülését a 19. században kialakult egészségturizmusnak köszönhette. A tüdőbetegeket a helyi gurál lakosok vitték fel a hegyi legelőkön álló pásztorházakba. Később számos szanatórium, panzió épült a gyógyulni vágyók fogadására.

A 19. és a 20. század fordulóján megjelentek a sportolók is a városban, 1911-ben itt rendezték meg az első nemzetközi síbajnokságot. 1925-ben megépült a síugró sánc is, amelyet 1962-ben felújítottak.[3]

Zakopane ma elsősorban a turizmusból él: télen a síelők, nyáron inkább a túrázók keresik fel. A várost népszerű kirándulóhelyek veszik körül: a Gubalówka, a Kasprowy-csúcs és a Halas-tó. A várost évente hárommillió látogató keresi fel.[4]

Főbb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Kelemen templom
  • Gubalówka
  • Síugró sánc
  • Sikló - Az 1123 méter magas Gubalówkára viszi fel nagyjából három perc alatt a kirándulókat. Az általa megtett szintkülönbség 300 méter.
  • Szent Kelemen fatemplom - A templom az 1850-es évek közepén épült, egyszerű, egyhajós építmény, belsejében népi-barokk faszobrokkal.
  • A kiválók temetője - Régi gurál családok, híres, a tátrai idegenforgalom fellendítéséért sokat tett zakopanei lakosok és több tátrai futár nyughelye.
  • Krupówki utca - Zakopane sétáló- és bevásárlóutcája.
  • Willa Koliba - A Kalyiba Villa volt az első azoknak a panzióknak a sorában, amelyeket Stanisław Witkiewicz tervezett az úgynevezett zakopanei stílusban.
  • Tátrai Múzeum - Az intézmény néprajzi és természettudományos gyűjteménynek ad otthont.
  • A Szymański család gyűjteménye - Gurál népművészeti bútorok, szőttesek, fafaragások láthatók a gyűjteményben.
  • Sajtpiac - A Krupówki utca végén, a sikló közelében található. A piacon kistermelők árulják a különböző sajtokat, lekvárokat, mézeket és gombákat.
  • Keresztelő Szent János templom - A 19. század végén épült kőtemplom a Krupówki utcában.

Építészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Willa Koliba, a zakopanei stílusban épült első ház

Lengyelországban zakopanei stílusnak nevezik azt az építészeti megoldást, amely a 19. század végén terjedt el a névadó településen egy krakkói művésznek, Stanisław Witkiewicznek köszönhetően, aki a fafaragásos gurál házak alapján tervezte meg villáit.

Ezek az épületek díszesebbek, mint a mintául szolgáló házak, erkélyesek, tetőzetük meredek és zsindellyel borított, alapozásukhoz nagy folyami köveket használtak.[3] Ez lehetővé tette, hogy az új épületeket - a hagyományos gurál lakóházakkal szemben - alápincézzék, és ezáltal jelentősen megnöveljék alapterületüket.

Witkiewicz a helyi népi motívumokat és a szecessziós díszítő elemeket ötvözte, tervei alapján elsősorban panziók, templomok épültek. A meredek tetőszerkezet alá rejtett emeletek hatalmas újításnak számítottak Zakopanéban a 19. és a 20. század fordulóján.[5]

A zakopanei stílus nagy népszerűségnek örvend a podhalei régióban, sok új panzió, nyaraló és lakóház épült ennek az építészeti elgondolásnak a szellemében. A stílus Lengyelország más területein is felhasználták, a varsói területen például téglaépületeken jelentek meg legfőbb jegyei.[6]

Klímája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zakopane éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 7,7 8,6 13,6 16,6 22,2 25,0 26,9 26,6 23,7 19,8 14,0 9,8 18,0
Átlaghőmérséklet (°C) −5,6 −4,6 −0,4 5,4 10,0 13,4 15,2 14,6 11,1 7,0 1,5 −3,2 5,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −19,6 −18,4 −14,3 −6,8 −1,7 1,9 4,4 3,2 −0,9 −5,2 −11,4 −17,0 −7,2
Forrás: average-temperature.com (Hozzáférés: 2011. május 10.)


Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/PUBL_L_ludnosc_stan_struktura_30_06_2009.pdf
  2. ^ a b Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország, 64. oldal ISBN 963-2432-037
  3. ^ a b Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország, 65. oldal ISBN 963-2432-037
  4. Lengyelország, 246. oldal ISBN 963-0945-681
  5. ZakopaneInfo: Zakopane építészete. (Hozzáférés: 2011. május 7.)
  6. culture.pl: The Zakopane style in Polish architecture. (Hozzáférés: 2011. május 7.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zakopane témájú médiaállományokat.