Sztaroszta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A sztaroszta (cirill: староста) - szláv eredetű szó, jelentése elöljáró. A szlávok történetében gyakran megjelenő megnevezésnek az idős, koros jelentésű старый az alapszava, és a vezetők senior-elvű kiválasztásának jele.

A korai középkortól a 20. század elejéig Oroszországban az община (obscsina) parasztközösségek választott vezetőjét nevezték így.

Lengyelországban a 14. századtól az ország harmadik felosztásáig (1795) háromféle királyi tisztviselőt neveztek így:

  • Starosta generalny – közigazgatási egység általános képviselője és felelőse;
  • Starosta grodowy – megyei szintű tisztviselő, a bűnüldöző és végrehajtó hatalom (rendőrség és bíróság) felügyelője, valamint az állami vámok felelőse;
  • Starosta niegrodowy – a koronabirtokok felügyelője.

1999-től Lengyelországban a megyei közigazgatás vezetője. Litvániában 1991-től a tartományfőnök megnevezése.

A Habsburg Birodalom Galícia és Bukovina tartományaiban a megyei bürokrácia felügyelője.

Sztarosztának nevezik bizonyos ortodox közösségek és az artel (артель) nevű gazdasági egyesülések vezetőit is.

A történelmi Magyarországon a Felvidéken (Felföld), a szlovák nyelvterületeken volt használatos, mind az öreg (bölcs), mind a vezető jelentésben. Jelenleg Szlovákiában és Csehországban a polgármester címe.

A kárpátaljai ruszinok és a lengyelek körében az esküvői szertartásmestert is sztarosztának nevezik. Ez a szokás Északerdélyben is elterjedt, annak román és román többségü területein az esküvői vőfélyt értik alatta, aki tréfás megjegyzéseivel biztatja a lakodalmasokat az ajándékozásra és pénzadományozásra.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Starosta című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.