Abbázia

Abbázia (Opatija)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Község	Abbázia
Rang	város
Polgármester	Ivo Dujmić
Irányítószám	51410
Körzethívószám	(+385) 051
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abbázia Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 20′ 21″, k. h. 14° 18′ 30″45.3391666667, 14.3083333333
Abbázia weboldala

Abbázia (horvátul Opatija, németül és olaszul Abbazia) város és község (járás) Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.

A község (járás) települései

Dobreć, Ičići, Ika, Abbázia, Oprič, Pobri, Poljane, Vela Učka és Veprinac.

Fekvése

Fiumétól 8 km-re nyugatra, az Isztriai-félsziget északkeleti részén, a Kvarner-öböl partján, az Učka-hegység lábánál fekszik. Közúton az Isztriai-félsziget felől az A8-as autópályán, a Trieszt és a Dalmácia felől az A7-es autópályán, Zágráb felől az A6-os autópályán érhető el. Vasútállomása Matuljiban van. A várost babérfa ligetek veszik körül, tengerpartja sziklás és festői.

Nevének eredete

Horvát neve a horvát opatija (= apátság) főnévből származik.

Éghajlata

Mivel az Učka hegye emelkedik fölé (1396 m), e hegy miatt télen is enyhe az éghajlat. A téli átlaghőmérséklet: 7-9 °C, míg nyáron a hegy mérsékli a meleget.

Növényzete

A városban mediterrán növényzetet, gyönyörű parkokat találhat a látogató: babér, leander, pálmák nyújtanak kellemes környezetet.

Története

Villamos a mai strand előtt

Az egykori Operaház, átalakítva üzletházzá, 2011-ben üresen

A vitorlás kikötő

Abbázia, Stefánia szálloda

A 15. században bencések alapítottak itt kolostort. A 19. századig lakatlan vidékre először fiumei kereskedők kezdtek építkezni a kolostor köré. Fiume kikötőjének kiépülésével üdülőterületté fejlődött, 1884-ben a vasút kiépülésével hatalmas nyüzsgő üdülőhellyé vált.

1907-re Karlsbad (Karlovy Vary) után a Monarchia második legnagyobb üdülőhelye lett, ahol több neves személyiség, köztük I. Ferenc József és több király és művész is megfordult. Szanatóriumait többnyire magyar orvosok vezették. 1908-tól Opatija-Matulji vasútállomástól villamos közlekedett a városon át egészen Lovranig.

1918-ig az Osztrák tengermellék, majd 1918-ban Olaszország, 1943-ban a Független Horvát Állam, majd 1945-ben Jugoszlávia része lett. Horvátország 1991-es függetlenné válásával hozzá került.

Gazdasága

Gazdaságának alapja az idegenforgalom, mely a városban több mint 100 éves múltra tekinthet vissza. Főleg klimatikus gyógyhelyként ismert, reuma, asztma, szívbetegség kezelése lehetséges itt. Strandsétányát 100 éve kezdték kiépíteni, mígnem 12 km hosszú lett Volosko felé, neve: lungo mare.

A város befogadóképessége: 800 turista / éj. Turisztikai infrastruktúrája: 29 hotel, 5000 ágy, 1000 privát ágy várja a látogatókat, összesen 12 000 főt tudnak egyszerre fogadni.

2000-ben az Európai Értékelő Bizottság Környezetvédelmi Alapítványa Kék Zászlóval tüntette ki Abbázia kikötőjét.

Látnivalók

• Az egykori névadó kolostorból mára csak az 1420-ban épült Szent Jakab templom maradt, melyet 1506-ban, majd a 18. században is felújítottak, végül 1937-ben kibővítettek.
• Szabadtéri színháza 2000 néző számára nyújt szórakozást.
• Abbázia első villája a Villa Angiolina 1844-ből. Iginio Scarpa, rijekai nemes építtette és feleségéről nevezett el. A villát 2000-ben felújítottak.
• A Lungomare a város egyik híres látványossága. Ezt a 12 km hosszú parti sétányt az Adria egyik legszebb sétányának tartják. A sétány első része 1899-re készült el, a második 1911-re. Opatija legpatinásabb épületei helyezkednek el a sétány mentén.
• Abbázia jelképévé vált az 1956-ban Zvonco Car szobrászművész alkotta szobor, a Leány sirállyal. Helyén korábban egy Madonna szobor állt, de azt ellopták.
• A Hotel Kvarner Opatija 1884-ben épült fel, mindössze 10 hónap alatt.
• Villa Amalia (1890)
• A Marijina Navještenja-templom alapkövét 1908-ban tette le Franjo Nagl trieszti püspök, de csak 1926-ra fejeződött be az építése.

Itt halt meg

• 1893-ban Markusovszky Lajos egészségügyi reformer, az MTA tagja
• 1897. június 5-én Kamermayer Károly, Budapest első polgármestere
• 1905. január 20-án Szapáry Gyula, Magyarország miniszterelnöke (1890–1892)

Galéria

• 

  A fürdőház 1900-ben

• 

  Angiolina park

• 

  Leány sirállyal szobor a strandnál

• 

  Látkép a kikötővel

• 

  I. Ferenc József sétány a tengerparton Lovran felé

• 

  A város főutcája a – Tito utca – a villamost helyettesítő buszjárattal

• 

  OTP városi fiókja a Tito utcában

• 

  Fő tér, Hotel Bellevue, itt élte utolsó éveit Markusovszky Lajos

• 

  A Markusovszky Lajos emléktábla a Hotel Bellevue oldalán

• 

  Markusovszky Lajos ülőhely a Hotel Opatija mögötti Margaréta parkban

Testvértelepülései

• Bad Ischl, Ausztria (2010)
• Balatonfüred, Magyarország (1996)
• Carmagnola, Olaszország (1998)
• Castel San Pietro, Olaszország (1996)
• Ilirska Bistrica, Szlovénia (1987)

Források

• Horváth Tibor: Horvátország (Cartográphia útikönyvek, Cartographia Kiadó, Bp. 2002.) ISBN 963-353-179-9 CM
• Szarka Sándor: A horvát tengerpart (Panoráma mini útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt, Bp. 1998.) ISBN 963-243-842-6
• Nagy Képes Földrajzi Világatlasz ISBN 9639677639
• Opatija

További információk

• Hivatalos honlap
• Opatija.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Városismertető
• Turisztikai lap
• Abbázia – Opatija városismertető
• Horvátországinfó, Opatija