Lokve (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lokve
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Tengermellék-Hegyvidék
Község Lokve
Rang falu
Polgármester Davorin Cenčić
Irányítószám 51316
Körzethívószám (+385) 051
Népesség
Teljes népesség 587 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 730 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lokve  (Horvátország)
Lokve
Lokve
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 30″, k. h. 14° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 30″, k. h. 14° 45′ 00″
Lokve weboldala

Lokve falu és község Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Homer, Lazac Lokvarski, Mrzla Vodica, Sljeme, Sopač és Zelin Mrzlovodički települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiume központjától 25 km-re keletre a Hegyvidéken Delnice és Fužine között félúton, a Crno Lug és Mrkopalj felé menő utak kereszteződésében fekszik. A falu mellett van a Lokvarka-patak forrása és közelében található a Lokvei-tó. A falu egy völgyben fekszik, melyet északról a Ponikvarski vrh (844 m), az Oštrac (931 m), keletről a Sopački vrh (974 m), délről a Bukovac (985 m) és a Špičunak (1023 m), nyugatról a Lokvei-tó fölé magasodó Sljeme (1071 m) határolja. A település Delnice felőli bejáratánál található a Lokvarka-barlang, az ország legmélyebb cseppkőbarlangja, mely a látogatók előtt is nyitva áll.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti letelek tanúsága szerint itt már az őskorban is éltek emberek. Kormos Tivadar paleontológus a 20. század elején végzett feltárásai során a lokvei Bukovac-barlangban élt barlanglakó ősember nyomaira bukkantak. Lokve első írásos említése 1432-ben a latinos „Loque” alakban egy Cillei Ulrik és a Fragepánok közötti peres iratban történt. 1481. február 24-én egy zágrábi királybírói iratban, melyben Frangepán Istvánnak megtiltják, hogy brodi, lukovdoli, moravicai, hreljini, vrbovskoi és lokvei birtokain áthaladó kereskedőktől adót szedjen Lokvét a hegyvidék egyik legrégibb településének mondják. A Frangepánok bukása után Lokve a királyi kamara, majd báró Rigoni Ferenc birtoka lett. A településen ebben az időben fűrészmalom működött. A település fejlődése a Károlyvárost a tengerparttal összekötő Lujziána út megépítésével indult meg és vált fontos közlekedési csomóponttá. Főként a tengerpart irányába indult meg a fakereskedelem Az út mentén letelepedők többnyire meletes, szép házakat építettek. Itt és a közeli településeken betérők nyíltak az átutazók számára. 1805-ben már 62 ház állt itt 481 lakossal. Lakosai főként a tengermellékről, Delnice, Mrkopalj, Fužine vidékéről érkeztek. Közülük a Pleše, Majnarić, Ožanić, Mihelčić, Bolf, Grgurić, Jurković, Briški, Gašparac, Radošević, Crnković, Štanfelj, Tomac, Čop családok leszármazottai ma is élnek a településen. Felépültek az első kápolnák Lokvén és Mrzla Vodicán. 1857-ben Josip Mrzljak megalapította az első háromosztályos népiskolát. A turistaforgalom megindulásával létrejött a helyi szépítő egyesület, mely 1898-tól adott ki képeslapokat a településről. 1857-ben 256, 1910-ben 163 lakosa volt. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. 2011-ben a falunak 587, a községnek összesen 1047 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1123 1231 1430 1442 1131 1022 1181 1050 989 1106 960 848 741 748 659 587

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére szentelt plébániatemploma.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]