Stivan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stivan
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségCres
Jogállásfalu
Irányítószám51556
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség24 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 47′ 20″, k. h. 14° 22′ 52″Koordináták: é. sz. 44° 47′ 20″, k. h. 14° 22′ 52″
A Wikimédia Commons tartalmaz Stivan témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Stivan (olaszul: San Giovanni di Cherso) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Creshez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Cres szigetének középső részén részén, Cres városától légvonalban 20 km-re délre, a sziget nyugati partjától 1 km-re a domboldalon fekszik.

Története[szerkesztés]

Nevét Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemplomáról kapta. A település a sziget többi részével együtt a 18. század végéig velencei, majd 1822-től osztrák uralom alatt állt. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 229, 1910-ben 246 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 40 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
229 230 277 312 305 346 360 342 333 252 182 106 58 27 38 40

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma. Harangtornya külön áll az út túloldalán.
  • A Szent Gergely kápolna és a Mindenszentek kápolna védett műemlék. A romos Szent Gergely-kápolna[4] Stivan és Grmov települések között, egy lakatlan területen található. A régi dokumentumok szerint a közeli Padova faluhoz tartozott, amelyet a 18. században teljesen elhagytak. A falak és az apszis egyes részei a román korból, teljes gótikus boltozat pedig 15. századból maradt fenn a román stílusú templomba illesztve. Ez a Cres-sziget középső részének, valamint Isztria középső és délnyugati részének egyik olyan kápolnája, ahol megtalálható a gótikus boltozat önálló beillesztése. A Mindenszentek-kápolna[5] egy gótikus stílusú kápolna, téglalap alakú apszissal, csúcsíves dongaboltozattal ellátva. A csúcsív alakú portál szabályosan faragott kövekből épül. A csúcsíves diadalív szintén szabályos kőfaragványokból épült fel, és profilozott pilléreken nyugszik. A stiváni Mindenszentek kápolna építése a 15. századra tehető.
  • A település két strandja a Merašćica és a Lučica az Orlec és Konjić dombok között fekvő völgyön áthaladva érhető el.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]