Szádrév

Szádrév
Óváros
Szádrév zászlaja
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Primorsko-Goranska
Rang	város
Polgármester	Tomislav Klarić
Irányítószám	51222
Népesség
Teljes népesség	7773 fő +/-
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szádrév Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 19′ 0″, k. h. 14° 32′ 0″45.3166666667, 14.5333333333
Szádrév weboldala

Szádrév (horvátul Bakar, olaszul Buccari) város Horvátországban, Primorsko-Goranska megyében.

Címere

Szádrév város címerét Mária Terézia adományozta 1799-ben a szabad királyi város jogával együtt. A címerkép jellemző keletkezésének korára. Kétszer vágott pajzs, a felső mező vörössel és ezüsttel sakkozott, a középső mezőben kék alapon három zöld halmon egy-egy ezüst bástya, az alsó mezőben arany alapon fekete horgony látható harántosan ezüst kötéllel.

A név eredete

A település neve (Bakar) horvátul rezet jelent.

Fekvése

A horvát tengerpart egyik legfestőibb kisvárosa Fiumétól 15 km-re délkeletre a fekszik. A Bakari-öböl 4,6 km mélyen nyúlik be a szárazföldbe. Mélysége eléri a 40 métert. Szádrév mint egy amfiteátrum, úgy öleli körül az öböl egy részét. A belvárost 1968-ban az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították.

A település két nagyobb részből áll: a felső városrész a Grad magasabban helyezkedik el, itt a vár a legismertebb épület, mely 1530-ban a település legkorábbi részét képezte. Falait a 18–19. században bontották le.

Az alsó városrész két részből áll, a Zagrad és Primorje részekből közel a parthoz. Ez később alakult ki és itt épült ki a város kereskedelmi és forgalmi központja. Mindkét városrész jellemzői a mediterrán jellegű, szűk, lejtős utcák festői kilátással és látványos kis terekkel.

Története

A régészeti kutatások tanúsága szerint a város területe már a történelem előtti időkben is lakott volt, majd a rómaiak Volcera nevű települése állt itt. A város fejlődésének virágkorát a középkorban élte. Először a 13. században említik, ekkor Szádrév a vinodoli egyházközséghez tartozott. II. András uralkodása alatt 1225-ben Szádrév és Vinodol a Frangepánok birtoka lett, majd 1550-től 1670-ig Zrínyi Péter kivégzéséig a Zrínyieké. Ekkor elkobozták a családtól és Habsburg birtok lett és az általuk kinevezett kapitányok kormányozták. Ez az időszak a város gazdasági hanyatlásának korszaka. A hanyatlásnak Mária Terézia rendelete vetett végett, melyben 1778-ban Szádrévet szabad királyi várossá emelte, kikötőjét pedig szabad kikötővé nyilvánította.

Ekkor a városka ismét látványos fejlődésnek indult, egymás után emelkedtek új épületei. 1849-ben tengerészeti iskola nyílt, 1875-ben pedig itt alapították a Horvát Hajózási Társaságot.

A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott. 1910-ben 2092 lakosából 1922 horvát volt. A Károlyváros – Fiume vasútvonal kiépülésével a tengeri forgalom mindinkább Fiuméba tevődött át, ezzel ismét csökkent jelentősége, de mély kikötőjével 100 éves tengerészeti iskolájával ma is a horvát tengerpart egyik hajózási központja. Ma mintegy 8000, túlnyomóan horvát lakosa van. Az utóbbi években a turizmus fellendülésével a város és polgárai mind nagyobb jövedelemre tesznek szert.

Bakar

Az Óváros

Bakar látképe

Látnivalók

• A városka legmagasabb pontján áll a Frangepánok 16. században a török ellen épített várkastélya, mely mai formájában a 17. században épült ki.
• A Szent Margit templom 1668-ban Zrínyi Péter rendeletére épült.
• A Szent Kereszt és a Szűz Mária templom 16. századi.
• A Szent András plébániatemplom 1830-ban épült.
• A városi menhely 1526-ban, a plébánia épülete 1514-ben, a püspöki palota 1499-ben épült.
• Mindemellett még számos barokk palota is látható a városban, melyek egykor gazdag patrícius családok (Petacci, Bataglini stb.) otthonai voltak.