Károlyváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Károlyváros
Karlovac4.JPG
A városi színház és gimnázium
Károlyváros zászlaja
Károlyváros zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Karlovác
Jogállás város
Polgármester Damir Jelić (HDZ)
Irányítószám 47000
Körzethívószám (+385) 047
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 46 827 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 112 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Károlyváros (Horvátország)
Károlyváros
Károlyváros
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 29′ 14″, k. h. 15° 32′ 52″Koordináták: é. sz. 45° 29′ 14″, k. h. 15° 32′ 52″
A Károlyváros weboldala

Károlyváros (horvátul Karlovac, németül Karlstadt, latinul Carlostadium) horvátországi város Karlovác megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Zágrábtól 56 km-re délnyugatra a Kupa, a Korana és a Mrenica folyók összefolyásánál épült ott, ahol a Dinári-hegység a Pannon-síksággal találkozik. Közigazgatásilag Károlyváros községhez tartozó települések: Banska Selnica, Banski Moravci, Blatnica Pokupska, Brezova Glava, Brežani, Brođani, Cerovac Vukmanićki, Donja Trebinja, Donje Mekušje, Donje Pokupje, Donji Sjeničak, Gornja Trebinja, Gornje Stative, Gornji Sjeničak, Goršćaki, Husje, Ivančići Pokupski, Ivanković Selo, Ivošević Selo, Kamensko, Kablar, Karasi, Karlovac, Klipino Brdo, Kljaić Brdo, Knez Gorica, Kobilić Pokupski, Konjkovsko, Koritinja, Ladvenjak, Lipje, Luka Pokupska, Mahićno, Manjerovići, Okić, Popović Brdo, Priselci, Rečica, Ribari, Skakavac, Slunjska Selnica, Slunjski Moravci, Šebreki, Šišljavić, Tušilović, Tuškani, Udbinja, Utinja, Vodostaj, Vukmanić, Vukoder, Zadobarje, Zagraj és Zamršje.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Károly főhercegről, Stájerország, Karintia és Krajna uráról nevezték el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vár tervrajza 1774-ből

A mai Károlyváros területe a 13. században épített Dubovac várának uradalmához tartozott. A várat 14. században Nagy Lajos király a Czudar nemzetségnek adományozta. A vár aljában kifejlődött település mezővárosi ranggal bírt, a podgorjei főesperességhez tartozó dubovaci plébániatemplomát Szent Mihály tiszteletére szentelték, 1501-ben említik először. A török betörések visszaverésére a dubovaci vár közelében 1579-ben várat kezdtek itt építeni, amelyet II. Károly főhercegről neveztek el. Az építés irányítója a neves építész Martin Gambon volt. A várfalakon belüli térséget 24 szabályos térközre osztották. Geometriai középpontjában alakították ki a városmagot a főbb katonai és szakrális épületekkel. A reneszánsz főtéren még 1580-ban felépült a korai Szentháromság plébániatemplom. A 16. és 17. században a katonai igazgatás során a város arculata fokról fokra alakult ki. Az egykori vár ma is a városközpont szerkezetének meghatározója, bár falait nagyrészt elbontották. A várost története során többször pusztította tűzvész, melyek közül a legnagyobb az 1594-es volt, melyben az egész város leégett. 1663. október 11-én a város határában verte meg Zrínyi Péter serege az Új-Zrínyivár ellen vonuló boszniai pasát. A török a várat összesen hétszer támadta, de elfoglalni sohasem tudta. Az utolsó török támadás 1672-ben volt. A 18. század első évtizedeiben elkezdődött a városnak a falakon kívüli terjeszkedése. Megindult a falak és bástyák korszerűsítése, valamint a lakóházaknak a tűznek jobban ellenálló anyagból történő építése. A hatszögű csillag alakú, füles bástyákkal erősített vár kora várépítészetének egyik remeke volt.1718-tól a török veszély elmúltával a katonai jelleget mindinkább a kereskedelmi váltotta fel, bár a szigorú katonai előírások fékezték a gazdasági fejlődést és lehetetlenné tették a szabad kereskedelem és ipar kifejlődését. A katonai korlátokkal való elégedetlenség arra késztette a város lakóit, hogy Mária Teréziától szabad királyi városi jogokat, egyúttal a katonai közigazgatás megszüntetését és a Horvátországhoz való visszacsatolást kérelmezzék. A kérést 1770. február 25-én megtartott ülésén a horvát szábor is támogatta. Közben 1773-ban nagy pestisjárvány pusztított, melyben a lakosság fele veszett oda. Végül az uralkodó 1776-ban kiadott rendeletével Fiume városával és kikötőjével, valamint a Karolina út jobb oldalán található buccari kamarai birtokokkal együtt Károlyvárost is visszacsatolta Horvátországhoz. Az újonnan visszacsatolt részekből pedig megalapította a rövid életű Szörény (Severin) vármegyét. 1786-ban aztán Szörény vármegyét is eltörölte és a Kulpán túli területekkel együtt a várost Zágráb vármegyéhez csatolta. Maga a város , már 1693-ban korlátozott önrendelkezést kapott. 1763-ban megválasztották a város első magisztrátusát. Két évvel később megalapították a gimnáziumot. A Mária Terézia által szabad királyi város rangra emelt Károlyváros kiváltságait 1781-ben II. József címeres oklevéllel erősítette meg. A 18. században a várost három fontos útvonal megépítésével kötötték össze a tengerparttal. A Karolina út Károlyváros és Fiume, a Jozefina út Károlyváros és Zengg, a Lujziana út pedig szintén Károlyváros és Fiume között épült meg. A 18. század végére a Kulpán való hajóközlekedés első, a 19. század közepén pedig másodvirágzását élte. A város jelentősége különösen 1873-tól a Budapest-Zágráb-Fiume vasútvonal kiépülésével nőtt meg. Ma is itt halad el a tengerpart irányába menő vasútvonal és autópálya. A 20. század elejére Károlyváros a Horvát Királyság harmadik legfontosabb városává nőtte ki magát. Ipari központtá vált, mely főként a textil, a bőripar, az építőanyag gyártás és faipar, valamint a fémipar tekintetében lett jelentős. Ma itt van az ország legnagyobb sörgyára is. A szerb-horvát háborúban a város közelében harci cselekmények zajlottak, a frontvonal 1995-ben alig öt kilométerre húzódott és súlyos támadások is érték. Különösen a város délkeleti része szenvedett komoly károkat. 2001-ben 59 395 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A vár sáncait ugyan nagyrészt lerombolták, de ma is meghatározó elem a belváros szerkezetében.
  • A vár körüli 2,5 km hosszú sétány Európában is egyedülálló, legszebb része a Nagy Promenád. A sétány mellett hatalmas zöld területek húzódnak gesztenyefákkal.
  • Fő egyházi nevezetességei Szentháromság Székesegyház, a Szűz Mária plébániatemplom és a Szent Miklós ortodox templom.
    • A Szentháromság plébániatemplom a vár építésével egyidejűleg 1580-ban épült kora barokk stílusban. A templomhoz csatlakozó ferences kolostort 1658-ban kezdték építeni és a legrégibb része1669-ben készült el, majd az építkezés a nyugati szárnnyal 1676-ig folytatódott. A lorettói kápolnát 1660 körül építtette a vár parancsnoka Herbard Auersperg generális. 1672 és 1674 között a plébániatemplomot is átépítették a ferences atyák. 1692 áprilisában egy tűzvészben az épületegyüttes legnagyobb része leégett, mely után szinte alapjaitól kellett újjáépíteni. Az építési munkálatok az egész 18. században tartottak. A templom legrégibb és legértékesebb része a fekete márvány főoltár 1698-ban készült M. Cusse ljubljanai mester munkája. A főoltár képe 1796-ban készült, ez már a harmadik főoltárkép az idők során. A főoltár jobb oldalán Keresztelő Szent János, a bal oldalon Szent Ilona fehér márvány szobra áll. A főoltárkép felett Assisi Szent Ferenc képe két angyal között látható. A templomnak még két mellékoltára van Jézus Szentséges Szíve és Mária Szíve tiszteletére szentelve. Mindkettő 1896-ban készült. A Lorettói kápolna egyedülálló oltárral rendelkezik, rajta a Fekete Madonna 1700 körül készült szobrával és az ezt övező 1775-ben készített gazdagon faragott barokk kerettel. A Szent Antal kápolna 1689-ben faragott oltára már 1742-ben állt a plébániatemplomban, majd a kápolna elkészülte után a 18. század közepén vitték át mai helyére. A kápolnát 1906-ban Alojzije Zoratti maribori mester festette ki. A Lourdes-i kápolna a lourdes-i barlanggal és a Szűzanya alakjával 1904-ben készült. A templomhoz csatlakozó ferences kolostorban 1987-ben egyházművészeti múzeum nyílt számos régi könyvritkasággal.
    • A Szent Miklós templomot 1784 és 1786 között építeték. Ikonosztáza A. Teodorović festőművész alkotása 1813-ból.
  • A plébániatemplom homlokzata előtt a téren áll az 1691-ben itáliai barokk stílusban emelt pestisoszlop a Madonna szobrával.
  • A főtér közepén 1869-ben épített, szobrokkal és terrakottával díszített kút áll.
  • A városi múzeum épülete egykor a Zrínyiek palotája volt. Építtetője Frangerán Kristóf generális volt a 17. században. 1952-ben teljesen megújították. Ma gazdag, mintegy 18000 tárgyból álló természetrajzi, régészeti, kultúrtörténeti és néprajzi gyűjtemény található benne.
  • A főtér lakóházai közül említésre méltó a Draškovich grófok 1828-ban Felbinger zágrábi építész tervei szerint épített palotája.
  • A városháza a 18. században épült, 1906-ban bővítették.
  • A város határában áll Dobóc (Dubovac) középkori vára. A vár a 14. században a Czudar családé, 1442-től a Frangepánoké volt. 1544-ben a Frangepán István és Zrínyi Miklós közötti szerződés értelmében a Zrínyieké lett. 1582-ben Zrínyi Györgytől a király vásárolta meg és a károlyvárosi vár parancsnokának irányítása alá került. A 19. században már csak lőporraktárként szolgált. 1896-ban Károlyváros megvásárolta és nagyrészt felújíttatta. Ma helytörténeti múzeum és szálloda működik benne. A múzeumot az egykori lakótoronyban rendezték be. Az első emelet románkori, a második emelet gótikus, a harmadik emelet a barokk kor jellegzetességei szerint van berendezve, míg a legfelső szinten kilátó található.
  • A vár keleti oldalán áll az 1683 és 1732 között épített Havas Boldogasszony plébániatemplom.
  • Vjetoslav Karas galériáját 1952-ben alapították, a 19. és 20. század helyi festőinek műveiből látható itt kiállítás.

Városnegyedek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Banija – a város legnagyobb negyede a Kulpától a Gaza városrészig húzódik.
  • Borlin – a Karlovačka sörgyárnál, a borlini forrás tiszta vízét használja az ország legnagyobb sörgyára
  • Drežnik-Hrnetić
  • Dubovac – a legősibb városnegyed, Dubovac középkori vára körül alakult ki.
  • Gaza – A Kulpa és a Korana között fekszik. Nagy töltése a Korana zuhatagáról a Banijai hídig húzódik. A honvédő háború idején itt húzódott a frontvonal, az ellenséges vonalaktól csak a mekušani mező és a Korana választotta el.
  • Grabrik
  • Logorište
  • Luščić-Jamadol
  • Mostanje
  • Novi Centar – legjelentősebb objektumai új városi piac, a városi könyvtár és a Jézus Szíve plébániatemplom
  • Orlovac
  • Rakovac
  • Švarča
  • Turanj – a város déli részén fekszik. Ez a városnegyed szenvedte el a legnagyobb károkat a honvédő háború során
  • Zvijezda – magyarul csillag, az egykori károlyvárosi erőd hatágú csillag alakját formázza. Itt van a város központja a Szentháromság templommal.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zorin-ház

Károlyváros büszkélkedhet az ország legrégebbi zeneiskolájával, az első énekkarával a Zorával és az elsők között volt a városban horvát nyelvű olvasókör.

A városi színházban, a Zorin-házban számos dráma- és zenei előadást tartanak egész éven át. A városi múzeumban a vidék kulturális, természeti, történelmi kiállításait láthatjuk. A következő részlegek tartoznak a múzeumhoz: Természettudományi, archeológiai, néprajzi, kulturális-történelmi, történelmi és a Vjekoslav Karas Galéria. A múzeum épülete a Strossmayer tér 7 alatt van, a galéria a Šestićev utcában van. A Ribar család szülőhelye Vukmanićban van. A nyár végén sörfesztivált rendeznek.

A városban van a Felsőkarlováci eparchiátus központja, amely szerb ortodox felekezetű. Itt található a horvátországi szlovének nemzeti irodalmi központja.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városi múzeum

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szentáromság templom

A városban több nemzetközi sportrendezvényt bonyolítottak let:

  • Az 1970-es kosárlabda-világbajnokság
  • Az 1975-ös kosárlabda-világbajnokság
  • 1987-es Univerziáda
  • 2003-as női kézilabda-világbajnokság.

1959 és 1974 között "kosárvárosként" volt ismert. A városban ismert kosárlabdázók játszottak.

Klubok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Károlyvárosi Röplabdaklub
  • Károlyvárosi Horvát Kézilabdaklub
  • Kelteks baseball-klub
  • Károlyvárosi Labdarúgóklub
  • NK Kupa
  • NK Ilovac Karlovac

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Oš Banija
  • Oš Braće Seljan
  • Oš Dragojle Jarnević
  • Oš Dubovac
  • Oš Grabrik
  • Oš Mahično
  • Oš Rečica
  • Oš Švarča
  • Oš Turanj
  • Oš Krnjak-Katarina Zrinski

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közgazdasági-turisztikai Iskola
  • Károlyváros Gimnázium
  • Orvostudományi Iskola
  • Ipari iskola
  • Duga Resa-Középiskola
  • Erdészeti és erdőgazdálkodási Középiskola
  • Technikai Iskola
  • Természettudományi Iskola
  • Kereskedelmi Iskola
  • Zeneiskola

Egyetemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Károlyvárosi Egyetem

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011-es népszámlálás (horvát nyelven) (PHP). DZS, 2011. november 24. (Hozzáférés: 2012. március 11.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyváros témájú médiaállományokat.