1849

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

1849 más naptárakban

Gergely-naptár	1849
Ab urbe condita	2602
Örmény naptár	1298 ԹՎ ՌՄՂԸ
Bahá’í naptár	5 – 6
Berber naptár	2799
Buddhista naptár	2393
Kínai naptár	4545–4546
Japán naptár	2509 (Jimmu-korszak)
Burmai naptár	1211
Bizánci naptár	7357 – 7358
Kopt naptár	1565 – 1566
Etióp naptár	1841 – 1842
Zsidó naptár	5609 – 5610 (Zsidó év) | 5610
Hindu naptárak
- Vikram Samvat	1904 – 1905
- Shaka Samvat	1771 – 1772
- Kali juga	4950 – 4951
Holocén naptár	11849
Iráni naptár	1227 – 1228
Muszlim naptár	1265 – 1266
Koreai naptár	4182
Thai szoláris naptár	2392

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek

Évek: 1844 – 1845 – 1846 – 1847 – 1848 – 1849 – 1850 – 1851 – 1852 – 1853 – 1854

Tartalomjegyzék 1 Események 2 Az év témái 2.1 1849 a vasúti közlekedésben 3 Születések 4 Halálozások 5 Jegyzetek

[szerkesztés] Események

• január 8. - A román felkelők elpusztítják Nagyenyedet, mintegy 1000 magyar lakost mészároltak le.
• február 5. – Guyon Richárd a branyiszkói ütközetben legyőzi Franz Deym csapatait.
• április 6. – A tavaszi hadjárat legnagyobb magyar győzelme, az isaszegi csata.
• április 14. – Debrecenben az országgyűlés határozatot fogad el a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásáról és a Habsburg-ház trónfosztásáról. Ezután Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választják.
• április 19. – A nagysallói ütközetben Görgei Artúr csapataival győzelmet arat Ludwig Wohlgemuth altábornagy császári csapatai felett.
• május 21. – A honvédsereg visszafoglalja Budát.
• május 30. – Julius Jakob Haynaut nevezik ki Welden helyébe a Magyarországon harcoló osztrák haderők főparancsnokának.
• június 5. – Kossuth Lajos és a kormány Pestre helyezi át székhelyét.
• június 16. – Zsigárdnál ütközetet vív a honvédsereg a császáriakkal.
• június 22. – Haynau elrendeli a csendőrség felállítását Magyarországon.
• július 2. – Az osztrák császári-királyi seregek támadást indítanak a Komáromban állomásozó magyar főerők ellen.^[1]
• július 15. – A Görgey vezette I., III. és VII. magyar hadtest Vác mellett sikeresen veszi fel a harcot az orosz Paszkevics elővédjével.^[1]
• augusztus 13. – A Görgey Artúr vezette magyar honvéd hadsereg Világosnál leteszi a fegyvert az orosz erők előtt.
• szeptember 29. – Megjelenik az első sztenderd sakk-készlet, a máig használt Staunton sakk-készlet.
• október 6. – Pesten kivégzik gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnököt.
• október 6. – Aradon kivégzik a szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, az aradi vértanúkat.
• november 15. – Megjelenik a szabadságharc bukása utáni első irodalmi lap, a „Hölgyfutár”.
• november 20. – Átadják a Széchenyi lánchidat.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1849 a vasúti közlekedésben

[szerkesztés] Születések

• január 15. – Darányi Ignác, jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, miniszter († 1927)
• január 22. – August Strindberg, svéd író († 1912)
• február 2. – Hviezdoslav († 1921)
• március 19. – Baditz Ottó festőművész († 1936)
• április 24. – Joseph Gallieni francia tábornok, 1914-ben a Párizst védelmező francia seregek parancsnoka († 1916)
• május 23. – Khuen-Héderváry Károly, politikus, miniszterelnök, horvát bán († 1918)
• május 30. – Fabinyi Rudolf magyar vegyész, tudományszervező († 1920)
• szeptember 2. – Alexander von Krobatin Fiai is a katonai pályára léptek († 1881)
• szeptember 14. – Ivan Petrovics Pavlov Nobel-díjas orosz orvos, fiziológus († 1936)
• október 9. – Jekelfalussy József statisztikus, közgazdász, az MTA tagja († 1901)
• november 4. – Lóczy Lajos geográfus, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1920)
• november 28. – Gozsdu Elek (Emanuel Gojdu) magyar író, ügyvéd, királyi főügyész († 1919)
• november 29. – Sir John Ambrose Fleming brit fizikus († 1945)

[szerkesztés] Halálozások

• január 21. – Zabolai Mikes Kelemen, honvéd ezredes († 1820)
• március 5. – Giuseppe Paganini honvéd tűzérszázados, a kaponyai ütközet hőse (* 1804)
• április 11. – Bárány Ágoston, ügyvéd, levéltáros, az MTA levelező tagja (* 1798)
• április 11. – Christian Götz, császári és királyi vezérőrnagy (* 1783)
• június 5. – Mednyánszky László, honvéd őrnagy, a szabadságharc vértanúja (* 1819)
• június 5. – Bay György királyi tanácsos, hétszemélynök és alnádor (* 1792)
• június 13. – Franz Wyss, császári és királyi vezérőrnagy (* 1796)
• július 2. – Gábor Áron, ágyúöntő és tüzértiszt (* 1814)
• július 13. – Vasvári Pál, A „márciusi ifjak" egyike (* 1827)
• július 30. – Répásy Mihály, honvéd tábornok (* 1800)
• július 31. – Petőfi Sándor, magyar költő, forradalmár, nemzeti hős eltünt (* 1823)
• július 31. – Zeyk Domokos, honvéd százados (* 1816)
• augusztus 3. – Vidos József, nemzetőr parancsnok, kormánybiztos (* 1805)
• augusztus 22. – Ormai Norbert, honvéd ezredes, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1813)
• augusztus 23. – Maderspach Károly, kohómérnök (* 1791)
• augusztus 25. – Murmann Sámuel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc soproni mártírja, a líceumi zászlóalj parancsnoka (* 1817)
• szeptember 9. – Georg Rukavina, császári és királyi táborszernagy (* 1777)
• szeptember 10. – Lederer Ignác, császári és királyi tábornagy (* 1769)
• október 6. – Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke (* 1807)
• október 6. – Aulich Lajos, honvéd tábornok, hadügyminiszter, az aradi vértanúk egyike (* 1793)
• október 6. – Damjanich János, honvéd tábornok (* 1804)
• október 6. – Kiss Ernő, honvéd altábornagy, az aradi vértanúk egyike (* 1799)
• október 6. – Lahner György, honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1795)
• október 6. – Leiningen-Westerburg Károly, honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1819)
• október 6. – Lázár Vilmos, honvéd ezredes, az aradi vértanúk egyike (* 1817)
• október 6. – Schweidel József, honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1796)
• október 6. – Dessewffy Arisztid, honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1802)
• október 6. – Knezić Károly honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1808)
• október 6. – Nagysándor József honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1804)
• október 6. – Poeltenberg Ernő honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1813)
• október 6. – Török Ignác honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1795)
• október 6. – Vécsey Károly honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike (* 1807)
• október 10. – Csány László, politikus, miniszter (* 1790)
• október 17. – Frédéric Chopin, lengyel zeneszerző (* 1810)
• október 20. – Peter Giron, honvéd ezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1809) (* 1798)
• október 24. – Csernus Menyhért, minisztériumi tisztviselő, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1808)
• október 24. – Perényi Zsigmond a főrendiház másodelnöke, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1783)
• október 24. – Szacsvay Imre, ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja (* 1818)
• október 25. – Kazinczy Lajos, honvéd ezredes, aradi vértanú (* 1820)
• december 20. – William Miller adventista prédikátor (* 1782)

[szerkesztés] Jegyzetek