Füvészkert (Budapest)

Füvészkert
A Füvészkert bajárata. (Budapest VIII. kerület Illés utca 25.)
Korábbi nevek: Hortus Botanicus, Botanikus Kert, ELTE Botanikus Kertje,
A múzeum adatai
Település	Budapest Magyarország
Cím	1083 Budapest, Illés u. 25.
Alapítva	1771.
Tömegközlekedés	3-as metró („Klinikák” állomás), 9-es autóbusz vagy 83-as troli (Kálvária tér).
Igazgató	Dr. Orlóci László
A múzeum weboldala

A Füvészkert Magyarország első botanikus kertje, mely az Eötvös Loránd Tudományegyetem különleges (a kari szervezetbe nem tartozó) oktatási egységeként Budapest VIII. kerületében, Józsefvárosban az Illés utca 25. alatt működik.

A „füvészkert” szó a botanikus kert régies szinonimája. A kert korábban a Hortus Botanicus, Botanikus Kert és az ELTE Botanikus Kertje néven működött. Eredetileg 1771-ben a Tudományegyetem Orvosi Fakultása hozta létre Nagyszombatban. Az alapító Winterl József Jakab, majd tanítványa és utóda, Kitaibel Pál munkájának köszönhetően hamarosan világhírű lett. Az egyetemi intézmények Budapestre költöztetése miatt áthelyezték, előbb a Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területre, majd később, amikor II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, a gyűjteménynek odaadták a ferencesek kolostorkertjét a mai Kossuth Lajos utca és Reáltanoda utca közötti területen. Itt sem volt sokáig: 1808-ban Grassalkovich Antal herceg Ország úti birtokára költöztették. 1849-ben került jelenlegi helyére, a Józsefvárosba, miután József nádor javaslatára 1847-ben megvásárolták Festetics Antal 10,1 hektáros ingatlanát.

A kert talán legfőbb nevezetessége az országban máig egyetlen Victoria-ház, melynek nagy vízmedencéje a trópusi, különlegesen szép amazonasi tündérrózsának ad otthont. Büszkeségei közé tartoznak 150 éves körüli páfrányfenyői, az orchideái és a több száz fajt bemutató kaktuszgyűjteménye. 2010-től nagyszabású fejlesztések kezdődtek a kertben, melynek egyik megvalósulása az Ausztrál-ház, ahol az ausztrál mediterrán tájak növényei közül 200 faj tekinthető meg. A kertben összességében megtalálható mintegy nyolcezerfajta növényből a hazai flóra védett növényei 150 fajt számlálnak. A kert népszerűsítéséhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy A Pál utcai fiúkban a botanikus kert öreg pálmaháza nyújtott búvóhelyet Nemecsek Ernő és barátai számára. A 2008 óta hivatalos névként szolgáló „Füvészkert” elnevezés a regénynek köszönhetően került a köztudatba.

1960 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2005 szeptemberétől a Magyar Örökség díj tulajdonosa, majd 2006 májusában mint Kulturális Örökség is védelem alá került. Alapterülete 3,1 hektár, az üvegházak területe meghaladja a 2000 m²-t. Látogatását megkönnyíti központi elhelyezkedése, hiszen jól megközelíthető a 3-as metró Klinikák állomástól, a 9-es autóbusszal, a 83-as trolibusszal a Kálvária tértől, valamint gépkocsival (egyelőre ingyenes parkolással a Korányi Sándor és Illés utcában). A kert nyitvatartása: mindennap 9-től 17 óráig, az üvegházak 9–12 és 13–16h között.

Története

Ez az ország első botanikus kertje, melynek az alapítását követő évtizedekben hányatott sors jutott és megszenvedte a magyar történelem, minden vérzivatarát is. Többször költözött alapítását követően, de gondozását szakavatott kezek végezték, hiszen vezetői a magyar természettudomány kiemelkedő személyiségei közül kerültek ki.

Az alapítástól a Józsefvárosba kerülésig

József nádor tiszteletére állított emlékoszlop a kertben.

A Füvészkert eredetileg nem Budapesten volt, hiszen elődjét 1771-ben Nagyszombatban alapította Winterl Jakab, a vegytan és a botanika professzora. Már a kezdetektől fogva az orvos- és gyógyszerészképzés segítése mellett a kert alapfeladata volt a hazai flóra kutatása. Az egyetemmel együtt 1777-ben Budára költöztették, míg az egyetem a Budai várnegyedbe került, addig Winterl a saját telkére mentette a növények jelentős részét és majd csak egy év múlva kapott helyet a Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen. Mikor 1782-ben II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, a Ferencesek korábbi kolostorkertjét a mai Kossuth Lajos és Reáltanoda utca közötti területet jelölték ki az egyetemi botanikus kert létesítésére. Mivel az orvosi fakultás 1784-ben Pestre költözött, ez a lehetőség jó ötletnek tűnt. A kert akkori fejlesztéséhez kapcsolódik, hogy Winterl Jakab 1788-ban kiadta a botanikus kert első magcsere-katalógusát az Index Horti Botanici Universitatis Hungaricae-t. Ebben a munkájában 1656 növényfajt írt le és 26 rézmetszettel illusztrált képet is mellékelt hozzá. Akkori helyét azonban egy idő után kinőtte, és a gyarapodó gyűjtemény számára más helyet kellett keresni.

Winterl 1807-ben bekövetkezett halála után Kitaibel Pál, a kor nagy magyar tudósa vette át a kert vezetését és a gyűjtemény gondozását. Gyűjtőútjai révén elévülhetetlen érdemeket szerzett a Kárpát-medence természetrajzi feltárásában, s közel 150 növényfaj első tudományos leírója és a kert gyűjteményének fáradhatatlan fejlesztője volt. A kert anyagát szakmai irányítása mellett 1808-ban Grassalkovich Antal herceg Ország úti birtokára költöztették át. Az új kert több éves kemény munka árán 1815-re Carl von Linné rendszere szerint készült el.

Kitaibel halála után 1817-től az Erfurtból származó Haberle Károly professzort bízták meg az igazgatói feladatok ellátásával. Tevékenysége és kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén rövid idő alatt európai hírűvé fejlesztette az akkor már közel 10 000 növényfajt bemutató kertet. Egyetemi tanárként a gyakorlati foglalkozásokat itt tartotta és hallgatóinak rendszeresen botanikai tanulmányi kirándulásokat szervezett. Ez időben a főkertész Rochel Antal volt, aki orvosi pályáját adta fel azért, hogy a botanikának élhessen. Nevéhez köthető az európai hírű szibériai gyűjtemény létrehozása és a Bánság flórájának természettudományi felkutatása. Haberle 1832-ben rablógyilkosság áldozata lett, s halálával véget ért a kert aranykora. Utódaként az igazgatói beosztásba Sadler József, a Magyar Nemzeti Múzeum muzeulógusa került. A kert állaga ebben az időben vészesen leromlott és az 1838-as pesti árvíz miatt további nagy károkat szenvedett. A kialakult tarthatatlan helyzet orvoslására József nádor tett javaslatot. Kezdeményezésére méltóbb helyet kerestek a füvészkertnek és 1847-ben 80 000 forintért megvásárolták Festetics Antal 10,1 hektáros ingatlanát. A gyűjtemény tehát ezután került a Józsefvárosba.

Józsefvárosban

Diószegi Sámuelnek és Fazekas Mihálynak a Magyar Füvészkönyv szerzőinek tiszteletére állított emlékmű a Füvészkertben

Kitaibel Pálnak a Füvészkert igazgatójának mellszobra. A szobor készítésének érdekessége, hogy az ELTE Ásványtani Tanszéke újonnan kidolgozott eljárással a vulkáni tevékenység során lezajló folyamatokat utánozva szilikát kőzetet megolvasztva hozta létre.

A reformkor modernizáló törekvései hatottak az egyetemre, és József nádor hathatós támogatásának köszönhetően a Füvészkert hozzájutott a Festetics család józsefvárosi birtokához. A megvásárolt területen Pollack Mihály tervei szerint átépített és bővített egykori vadászkastély lett a kert központi épülete: itt kaptak helyet a vezetéséhez szükséges irodák is. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása utáni időszakban gyorsan váltották egymást az igazgatók; tevékenységüket és mozgásterüket a Bach-korszakban erősen korlátozták. Az először kinevezett Gerenday József inkább a terveiről volt híres, hiszen többek között a Pesti Állatkert létrehozásán is fáradozott. A kertben oktató-előadótermet, és a pálmaházat is tervezett de sajnos ezeket nem tudta megvalósítani és a tervei megmaradtak az irattár számára. Miután 1862-ben 48 éves korában elhunyt, pár hónapra Kováts Gyula, a Magyarhoni Földtani Társulat egyik alapítóját, a hazai ősnövénytan (paleobotanika) megteremtőjét bízták meg a vezetéssel. Az ő halála után, hasonlóképpen rövid időre Gönczy Pál, a pesti református gimnázium igazgatója, későbbi a Vallás- és Oktatásügyi Minisztérium államtitkára, a tankötelezettség törvénybe foglalásának kiharcolója, a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja vezette a kertet. A nevéhez fejlesztés is kötődik, hiszen ezernél több facsemete ültetésével járult hozzá a Füvészkert újjászületéséhez.

A kert életében nagy változást hozott Linzbauer Ferenc sebészprofesszor igazgatósága, hiszen ekkor látványos és gyors fejlődésnek indult. Például 1864-65-ben építették fel az európai viszonylatban is jelentős méretű és ma is álló pálmaházat. Ekkor készültek el a kertben ma is látható emlékoszlopok is. Őt a 19. század utolsó évtizedeiben Jurányi Lajos igazgató követi. Ez további fejlődést jelent és Fekete József főkertész munkásságának köszönhetően a kert újabb virágkorát érte és ekkor már a 12 000 fajt számláló gyűjtemény nemzetközi hírűvé vált. 1893-ban az amazonasi tündérrózsa számára külön épületet építettek, melyet a növény iránti tiszteletből Viktória-ház-nak neveztek el. Az eredetileg angolparkot formázó kertben megtalálható volt természetes forrással táplált tó a közepében szigettel és műromokkal. Ez a kertnek tájképileg is olyan látványt adott, mely méltan aratott nagy sikert az odalátogatók körében. A kiegyezést követő időszakban Budapest látványos fejlődésnek indult, mely miatt Jurányi Lajos utóda, Mágócsy-Dietz Sándor sokat hadakozott, de a kert területének kétharmadát 1911-ig így is elvették a klinikák bővítéséhez és a tó is feltöltésre került az építkezések miatt.

A Füvészkert emlékművei

Az 1800-as évek végétől a kertben emléket állítottak többek között az első Magyar Füvészkönyv szerzőinek, Diószegi Sámuelnek, Fazekas Mihálynak, korábbi igazgatóinak Kitaibel Pálnak, Jurányi Lajosnak, valamint a helyszín megszerzésében elévülhetetlen érdemeket szerző József nádor tiszteletére. 1989-ben Kitaibel emléke előtt tisztelegve az ELTE Ásványtani Tanszéke újonnan kidolgozott eljárással a vulkáni tevékenység során lezajló folyamatokat utánozva szilikát kőzetet megolvasztva öntötték ki mellszobrának másolatát. Kitaibel Pál egyébként sokoldalú tudós volt, hiszen a flóra- és faunakutatás mellett a tellúr érc felfedezője volt. Vegyészként a hazai gyógyforrások ásványvízelemzésével, a cukorgyártás eljárásának kidolgozásával, a klórmész előállításával foglalkozott és nevéhez fűződik még az első hazai földrengéstani monográfia megjelentetése is.

A két világháború között

A szakmai szempontból is Európa-hírű Füvészkert területe jelentősen csökkent, és a világháború miatt nem is fejlesztették, amíg a két világháború között Tuzson János professzor ki nem harcolt ehhez némi támogatást. Új üvegházakat építettek a rovaremésztő növényeknek, a páfrányoknak és a kaktuszoknak. Ekkor készült el a Magyar Középhegység növényeit bemutató nagy sziklakert. A második világháborús bombázások és Budapest ostroma gyakorlatilag teljesen elpusztította a növényzetet és az építményeket.

A második világháború után

A háború utáni helyreállítás nagyon lassan haladt; a kert csak az 1950-es évekre tért magához. Jelentős előrelépést Soó Rezső akadémikus munkássága hozott. Ő saját evolúciós rendszere szerint átalakíttatta a rendszertani gyűjteményt. A fejlődés és a törődés további jele, hogy 1960-ban sikerült elérnie a kert országos értékű természetvédelmi területté nyilvánítását. További jelentős fejlesztéssel 1965-66 között felújították a háború idején romba dőlt, műemlék jellegű pálmaházat, és a kertben egy új kutatólaboratóriumot is létrehoztak.

A további fejlesztésekre sokat kellett várni, hiszen az elöregedő üvegházakat csak 1984-ben cserélték le korszerűbb bemutató házra, majd egy évvel később építettek még egy üvegházat. Ekkor, 1964-től nyugdíjba vonulásáig Priszter Szaniszló vezette az intézményt. Gyarapították az üvegházakban a gyűjteményeket, szaporították az eladásra szánt növényfajokat. A Füvészkert mindenkori dolgozói és vezetői aktívan részt vettek a tudományos életben; a Botanikus Kert volt az 1992-től működő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének egyik alapító tagja. 1998-ban belépett a kert a Botanic Gardens Conservation International-be, a botanikus kertek egyik nemzetközi szervezetébe. A 21. századba lépve az Európai Unió pályázatain nyertek pénzt a kert fejlesztésére:

• 2009-ben közel 400 millió forintot,
• 2010-ben több mint 600 millió forintot.

Ezekből a pénzekből történetének eddigi legnagyobb fejlesztésével létesítményeit korszerűsítik, a gyűjteményeit bővítik.

Említései irodalmi művekben és filmekben

A Füvészkert térképe 1884-ből

Nemecsek a füvészkerti Pálmaházban – Illusztráció A Pál utcai fiúk című könyv első kiadásában, 1907.

A Füvészkert Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című regényének egyik fő helyszíne. A „Füvészkert” elnevezés a regény nyomán terjedt el. Hivatalos neve sokáig az ELTE Botanikus Kertje volt; a Füvészkert nevet az ELTE szenátusa 2008. június 30-án, CLXVII/2008. (VI. 30.) határozatával állította vissza. Magyarországon ez az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, mely az iskolákban kötelező olvasmány általános iskola ötödik osztályában. Külföldön is nagy ismertséget szerzett és számtalan nyelvre lefordították Bulgáriától kezdve Dél-Koreáig. Több országban így az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Olaszországban, Lengyelországban és Japánban ajánlott iskolai olvasmány. Olaszországban egyébként az irodalmi mítoszok közé emelkedett, hiszen a magyar zsebkönyvtár sorozathoz hasonló ifjúsági kiadványként tizenhárom kiadást készítettek belőle.

A Füvészkert, mint a korabeli térképen is látható, a mai Klinikák metróállomástól kifelé kezdődött és a Szigony utca, Üllői út, Korányi Sándor utca (akkoriban Ludoviceum utca), Illés utca, Tömő utca által határolt, azóta nagyrészt beépített területen helyezkedett el. Ennek Tömő utca felé eső hátsó traktusában látható a regényben is leírt, szimmetrikus elrendezésű üvegház. A regényben említett tó helyszínét nehezebb meghatározni, de Fogarassy Miklós irodalomtörténész szerint beazonosítható. Az Üllői úti klinikák közül utolsó, a mai Természettudományi Múzeum felé eső tömböket csak később, a Millennium (1896) után építették meg – ezeknek az épületeknek a „telkén” lehetett az a tó, ahol a regény szereplői a Füvészkertben a vörösingeseket kihallgatták.

A Pál utcai fiúk regényből készítettek filmes feldolgozásokat, melyek a kert népszerűsítéséhez is nagyban hozzájárultak. A készített filmek időrendi sorrendben:

• Pál utcai fiúk – Balogh Béla filmje 1917-ben és 1924-ben,
• No Greater Glory – Frank Borzage amerikai rendező 1934-es filmje,
• I ragazzi della via Paal – Alberto Mondadori és Mario Monicelli 1935-ös filmje,
• A Pál utcai fiúk – Fábri Zoltán 1969-es filmje,
• A Pál utcai fiúk – Maurizio Zaccaro 2003-as filmje.

A Füvészkert napjainkban

Alapításakor lényegesen nagyobb területe volt a kertnek, mely a Klinikák építése miatt fokozatosan veszített területeket és lecsökkent a mai 3 hektáros nagyságra. A 20. század elejére a főváros növekedése miatt a környéken nagyszabású építkezések történtek. A kertet körbenőtte a város és ez az urbanizáció kihatott a kertre is. Jelentős területet veszített, valamint a romantikus tájat biztosító angolkert jellege átalakult. A kert eredeti méretének harmadára zsugorodott, korábban meglévő tava eltűnt, azonban így is számos meglepetést és érdekességet tartogat az odalátogatóknak. A Füvészkert 2006 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem különleges oktatási egységként működik és az elnyert uniós pályázatoknak köszönhetően átalakulóban van. A jelenlegi egyik legfontosabb feladata, hogy szolgálja az oktatás minden szintjét és a tudományos kutatást. Emellett azonban ügyelnek arra is, hogy széleskörű ismeretterjesztést és természetvédelmi, környezetvédelmi nevelést adjon az odalátogatóknak. A veszélyeztetett fajok megőrzésével, mesterséges szaporításával pedig eredményesen hozzjárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

A kert más arca is ismert, hiszen nem csak a növényeiről kell szólni, hanem könyvtára és az itt élő állatok is megérdemlik a figyelmet. A könyvtár az ELTE Könyvtárának szakkönyvtáraként működik és a botanika számára jelentős és becses értéket képviselnek a tárolt egyedülálló iratok és könyvek. A kertben azonban nem csak növények élnek, hiszen szeretik ezt a békés helyet a város madarai is, akik több fészket is raktak a kert fáin. Időszakosan ez miatt madárlest szerveznek az ornitológusok és a kert rovarjait fénycsapda segítségével rendszeresen befogják és vizsgálják a kutatók.

A kert gyűjteményei

A Füvészkert feladata a védett növények megőrzése, továbbá meglévő gyűjteményének gondozása és a lehetőségek szerinti bővítése. A szabadtérben gondozott növények mellett jelentős az üvegházban tartottak száma, melyeknek több építmény a Gyűjteményes- a Viktória-ház, a Szaporítóház, a Citromosház és az Akklimatizációs ház ad otthont. A nagyobb üvegházak területét tekintve a Gyűjteményes Ház és a teleltető 870 m², a Viktória-ház 141,5 m² nagyságú. A 2010-ben történt felújításnak köszönhetően az Ausztrál-házban bemutatásra kerül közel 200 féle őshonos ausztrál növény például a black boy (Xantorhea), az üvegmosókefe-virág (Callistemon), és a kenguru-tappancs növény (Anigozanthos).

A kert nevezetessége a kaktusz gyűjteménye az amazonasi tündérrózsái, a páfrányfenyői és az orchideái. Számokat tekintve a növényházi tematikus gyűjtemények 2100 taxont, a mérsékelt övi fák és cserjék 1300, a gyógynövények 100, az egynyári növények 50 fajt számlálnak. A hazai természetes flóra növényeinek taxonszáma 50, az exóta fajok esetében ez 550 fajt jelent. A kiemelt figyelemben részesített hazai flóra védett növényei 150 fajt képviselnek.

Növénytani kutatások a kertben

A növénytani kutatások elismerése, hogy a kert 1960 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület és 2005 szeptemberétől a Magyar Örökség díj tulajdonosa, továbbá 2006 májusában Kulturális Örökségként védelem alá került.

A veszélyeztetett növényfajok megőrzését elősegítő programok:

• botanikai (ökológiai, cönológiai, flóra- és élőhely-, valamint szövettani, élettani) kutatások,
• ezen növényfajok in vitro szaporítása és fenntartása;
• alkalmazott erdészeti, dendrológiai kutatások, honosítási kísérletek a hazai kertkultúra fejlesztése érdekében.

A kert szolgáltatásai

A kertbe érkezők kérhetnek idegenvezetést és szakvezetést. A kert is árusít, valamint a környezetében több virág-, illetve növényértékesítéssel foglalkozó vállalkozás települt. A vadászkastélyban lehet termet bérelni, hiszen az adottságai alkalmassá teszik szabadtéri céges rendezvények befogadására és családi napok megrendezésére. Rendszeres programok színesítik a kert hétköznapjait. Ilyen például a tavasszal megszervezett Sakura-ünnep, mely hagyományos japán esemény és a cseresznyevirágzáshoz kötött rendezvény. Nevezetes a Viktória-virágzás, mely a Victoria cruziana növény éjszakai megfigyelése. Ez a vízinövény mindössze két éjszakán át nyílik és utána elmerül, azért, hogy helyet adjon a pár napon belül nyíló következő virágnak. Továbbá az őszi szezonban a Ginkgo napokon a kínai kultúra kerül előtérbe és akár örökbe is lehet fogadni egy dézsás Ginkgo-fát.

A Füvészkert galériája

A Füvészkert belső udvara.

A Füvészkert egyik nevezetessége a Pálmaház.

A méltán híres amazonasi tündérrózsái.

A Viktória-ház, mely az amazonasi tündérrózsák otthona.

További információk

• Fotók a Füvészkertből
• A Füvészkert a vendégvárón