Buda (történelmi település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buda
Ansicht der Burg Buda und des Stadtteils Taban.jpg
A város látképe a Lánchíddal 1863-ban
Buda címere
Buda címere

Megszűnés 1873
Oka Pest, Buda és Óbuda egyesülése
Beszélt nyelvek magyar, német
Elhelyezkedése
Buda (Budapest)
Buda
Buda
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 19° 02′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 19° 02′ 00″

Buda egyike volt Magyarország történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven. A 19. században Budát és Pestet együtt Pest-Buda, Buda-Pest vagy Budapest néven emlegették.

A mai Budapest területéből az egyesítés előtt Budához tartozott az I. kerület, a II. kerület Pesthidegkút és Adyliget kivételével, a III. kerületből Újlak és Mátyáshegy, a XI. kerület Albertfalva és Kelenvölgy kivételével, valamint a XII. kerület Budakeszierdő kivételével, ahol a 21. század elején mintegy 300 ezer ember él.[1]

Nagy-Budapest létrejötte, vagyis 1950 óta a Buda elnevezést tágabb értelemben Budapest egész Duna-jobbparti részére (az I., II., III., XI., XII. és XXII. kerületekre) is használják.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Buda északi része, Óbuda (Budapest III. kerülete) területén az ókorban virágzó város római kori neve Aquincum volt, amely a vizeiről kaphatta a nevét (latin aqua = víz), míg a középkori latin források Sicambria néven emlegették az ókori várost.

A Buda név a korai Árpád-korban az Aquincum helyén épült települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, a budai Vár (Újbuda) megépítése után kezdtek Óbuda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun uralkodó testvéréről, Budáról (Bleda) kapta a nevét. Arany János is megörökítette Buda halála című költeményében ezt az ősi történetet a világhódító király ellen a távollétében összeesküvést szövő fivérről, akit a hazatérő Attila párbajban megölt, és akinek az emlékére nevezik a várost Budának.

Buda legkorábbi ismert ábrázolása Hartmann Schedel Világkrónikájában (1493)
Buda látképe, 1572, szinezett metszet Braun and Hogenberg Civitates Orbis Terrarum című művéből
Buda látképe, 1761, Binder János Fülöp az első budai rézmetsző metszete

A Buda szó a Kiss Lajos féle Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint valóban személynév lehetett valamikor.[2] Más véleményen volt Rupp Jakab Buda-Pest és környékének helyrajzi története című 1868-ban kiadott művében. Szerinte Aquincumot már a Római Birodalom korában is Buda, pontosabban Voda néven nevezték! Rupp Jakab érvelése szerint a rómaiakkal már élénk kapcsolatban álltak az ősi szláv törzsek, és az Aquincum nevében szereplő aqua szó szláv fordítása a szláv nyelveken voda (magyarul „víz”) volt. A szláv nyelvekből származhatott azután a későbbi magyar Buda helységnév is.

Ezt az elméletet támasztja alá a középkori német Nibelung-énekben szereplő Etelburg, Eczelburg vagyis „Etelvár” elnevezés is, amely valószínűleg nem csupán Etel, azaz a hun Attila nevét őrzi, hanem a szó a szintén „víz” jelentésű ótörök etel szóhoz is kapcsolódhat. (Lásd: magyar Etelköz, Etelkuzu = vizek, folyók köze.) A szláv szóhoz hasonlóan tehát az Etelburg elnevezés is az Aquincum név fordítása lehet és akár maguktól a hunoktól is származhatott, akik a feltételezések szerint török nyelvű nép voltak.[3]

Hóman Bálint történész szerint az Anonymus és a Szent László-kori Gesta Hungarorum hun történeti adatairól szóló források („Secundo autem die dux arpad et omnes sui primates cum omnibus militibus hungarie intrauerunt in ciuitatem atthile regis”) azt bizonyítják, hogy Attila – mikor a rómaiaktól elfoglalta Pannóniát – (római) romokon építette fel székvárosát, melyet a magyarok Budavár-nak, a németek Ecilburg-nak – civitas Athile regis – neveztek. [4] [5]

Reneszánsz kert

Etelvár, illetve az Anonymus által is említett honfoglalás kori Budavár tehát óbudai erődítmény lehetett, valószínű helye Kiscell. IV. Béla épített először várat a Pesti hegyen, (a mai Várhegyen), és ezt a várat a körülötte kialakuló településsel együtt Új-Budának nevezték el, szemben Ó-Budával (oklevél 1243-ból). A későbbiek során így alakult ki a két külön város Buda és Óbuda neve.

Buda neve más nyelveken[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Buda címere – dísz egy Vízivárosi házon (Fő utca 3.)
  • 1–5. század – Aquincum (Óbuda)
  • 13. század – A budai vár és várnegyed építése
  • 15. század – Királyi főváros
  • 1541 – a törökök csellel elfoglalják Budát - (lásd. Buda ostroma (1541) )
  • 1686 – felszabadul a török uralom alól

A történelemkönyvekben az egyesítés előtti Buda és Pest egészét gyakran Pest-Buda néven emlegetik.

Jogalkotás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fennmaradt az ún. Budai törvénykönyv, azaz Buda városának 1141 táján írásba foglalt törvénykönyve (Rechtpuch nach Ofner Statrechten), amelyet Michnay Endre és Lichner Pál adott ki Buda városának törvénykönyve címen Pozsonyban 1845-ben.

A budai városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városrésznevek jelentős része a dűlőkeresztelő alkalmával 1847-ben Döbrentei Gábor által alkotott vagy ajánlott magyar név, az addigi német nevek helyett.

A mai Buda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budán születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budán éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jókai Mór

Budán haltak meg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zolnay L. (1981): A budai vár. Gondolat Zsebkönyvek. Gondolat Kiadó, Budapest
  • Zolnay L. (1982): Az elátkozott Buda - Buda aranykora. Magvető Kiadó, Budapest
  • Zolnay L. (1975): Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Gondolat Kiadó, Budapest (ISBN 963-280-296-9)
  • Zolnay L. (1977): Kincses Magyarország. Középkori művelődésünk történetéből. Magvető Kiadó, Budapest

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]