Buda (történelmi település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buda
A város látképe a Széchenyi lánchíddal 1863-ban
A város látképe a Széchenyi lánchíddal 1863-ban
Buda címere
Buda címere
Buda zászlaja
Buda zászlaja

Névváltozatok Ofen, Aquincum
Megszűnés 1873
Oka Pest, Buda és Óbuda egyesülése
Beszélt nyelvek magyar, német
Elhelyezkedése
Buda (Budapest)
Buda
Buda
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 19° 02′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 19° 02′ 00″
A budai vár falainak alaprajza 1700 körül

Buda egyike volt Magyarország történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven. A 19. században Budát és Pestet együtt Pest-Buda, Buda-Pest vagy Budapest néven emlegették. A városegyesítés előtti, utolsó budai polgármester Házmán Ferenc volt.

A mai Budapest területéből az egyesítés előtt Budához tartozott az I. kerület, a II. kerület Pesthidegkút és Adyliget kivételével, a III. kerületből Újlak és Mátyáshegy, a XI. kerület Albertfalva és Kelenvölgy kivételével, valamint a XII. kerület Budakeszierdő kivételével, ahol a 21. század elején mintegy 300 ezer ember él.[1]

Nagy-Budapest létrejötte, vagyis 1950 óta a Buda elnevezést tágabb értelemben Budapest egész Duna-jobbparti részére (az I., II., III., XI., XII. és XXII. kerületekre) is használják.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Buda északi része, Óbuda (Budapest III. kerülete) területén az ókorban virágzó város római kori neve Aquincum volt, amely a vizeiről kaphatta a nevét (latin aqua = víz), míg a középkori latin források Sicambria néven emlegették az ókori várost.

A Buda név a korai Árpád-korban az Aquincum helyén épült települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, a budai Vár (Újbuda) megépítése után kezdtek Óbuda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun uralkodó testvéréről, Budáról (Bleda) kapta a nevét. Arany János is megörökítette Buda halála című költeményében ezt az ősi történetet a világhódító király ellen a távollétében összeesküvést szövő fivérről, akit a hazatérő Attila párbajban megölt, és akinek az emlékére nevezik a várost Budának.

Buda legkorábbi ismert ábrázolása Hartmann Schedel Világkrónikájában (1493)
Buda látképe, 1572, szinezett metszet Braun and Hogenberg Civitates Orbis Terrarum című művéből
Luigi Ferdinando Marsigli: Mappa Generalis (részlet), 1726
Buda látképe, 1761, Binder János Fülöp az első budai rézmetsző metszete

A Buda szó a Kiss Lajos féle Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint valóban személynév lehetett valamikor.[2] Más véleményen volt Rupp Jakab Buda-Pest és környékének helyrajzi története című 1868-ban kiadott művében. Szerinte Aquincumot már a Római Birodalom korában is Buda, pontosabban Voda néven nevezték! Rupp Jakab érvelése szerint a rómaiakkal már élénk kapcsolatban álltak az ősi szláv törzsek, és az Aquincum nevében szereplő aqua szó szláv fordítása a szláv nyelveken voda (magyarul „víz”) volt. A szláv nyelvekből származhatott azután a későbbi magyar Buda helységnév is.

Ezt az elméletet támasztja alá a középkori német Nibelung-énekben szereplő Etelburg, Eczelburg vagyis „Etelvár” elnevezés is, amely valószínűleg nem csupán Etel, azaz a hun Attila nevét őrzi, hanem a szó a szintén „víz” jelentésű ótörök etel szóhoz is kapcsolódhat. (Lásd: magyar Etelköz, Etelkuzu = vizek, folyók köze.) A szláv szóhoz hasonlóan tehát az Etelburg elnevezés is az Aquincum név fordítása lehet és akár maguktól a hunoktól is származhatott, akik a feltételezések szerint török nyelvű nép voltak.[3]

Hóman Bálint történész szerint az Anonymus és a Szent László-kori Gesta Hungarorum hun történeti adatairól szóló források („Secundo autem die dux arpad et omnes sui primates cum omnibus militibus hungarie intrauerunt in ciuitatem atthile regis”) azt bizonyítják, hogy Attila – mikor a rómaiaktól elfoglalta Pannóniát – (római) romokon építette fel székvárosát, melyet a magyarok Budavárnak, a németek Ecilburgnak – civitas Athile regis – neveztek.[4][5] Etelvár, illetve az Anonymus által is említett honfoglalás kori Budavár tehát óbudai erődítmény lehetett, valószínű helye Kiscell. IV. Béla épített először várat a Pesti hegyen, (a mai Várhegyen), és ezt a várat a körülötte kialakuló településsel együtt Új-Budának nevezték el, szemben Ó-Budával (oklevél 1243-ból). A későbbiek során így alakult ki a két külön város Buda és Óbuda neve.

Buda neve más nyelveken[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sigillum civitatis veteri Budensis, Buda városának 14.századi pecsétje
Buda ősi címere – épület díszítmény egy Vízivárosi házon (Fő utca 3.)
Buda és Pest címere - Mikoviny Sámuel rézmetszete, 1737

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelemkönyvekben az egyesítés előtti Buda és Pest egészét gyakran Pest-Buda néven emlegették. Az ikervárosok, Buda és Pest egyesítése már az 1830-as években beszédtéma volt, Széchenyi István már a Lánchíd építésével is ezt a célt szorgalmazta, ő írta le először a Budapest nevet is.

Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni, amely kevés év, sőt hónap múlva olyan megszokottan s könnyen hangoznék, mint Bukarest, s így a két város egyesülne, amely most nem a legjobb szemmel nézi egymást. Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva!
Széchenyi István: Világ, 1831

Az egyesítés előtt vita tárgyává vált az új magyar főváros neve. A több nyelvet ismerő Széchenyit zavarta a Pest elnevezés, mivel a német „kártevő” (pest) és a „dögmirigy” (peste) szót, de a „Buda is, Pest is” szóösszetétel révén a „pestis” szó is kellemetlen volt számára. Ezért több név variációt is felvetett, végül a „Bájkert”, „Dunagyöngye”, „Etelvár” és „Hunvár” variáns után a „Honderű” városnév elnevezés mellett érvelt. A „legnagyobb magyar” azonban a negyvenes évek elején elállt kedvenc névötletétől, mert felhívták a figyelmét arra, hogy a Honderű név francia jelentése honte+rues a szégyen+utcák szavak összetétele. Amikor a leginkább elfogadott Pest-Buda nevet összefoglaló névként a térképekre nyomták volna, a Pest betűi a Duna budai, a Buda felirat pedig a pesti oldalára estek volna, ezért egyre inkább elfogadottá vált, hogy az ország szivének elnevezése Pest, Buda, Óbuda és a Margit-sziget fővárossá egyesítése után, Budapest legyen.[6] Végül 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, ekkor keletkezett a ma is használatos Budapest név.

Pest és Buda együttes látképe a Gellérthegyről még az egyesítés előtt, 1853
Pest és Buda együttes látképe a Gellérthegyről még az egyesítés előtt, 1853
Azután felmegyek a Normafához és elnézem a magyar tájat. Mozzanatokban szegényebb festők rakták volna részletenként egymás mellé, hogy minél drámaibb vagy andalítóbb, de mindenesetre minél hatásosabb legyen. A magyar tájat úgy öntötte ki valaki a zsákjából egyszerre, egészben. Itt a belső formát kell csodálni, a nagyvonalú kompozíciót.

És itt lent a két város. Köztük a hajóhíd. A kabátos embert szó nélkül átengedik rajta; az inges-gatyást megállítják. Ha dühösen tiltakozik, továbbengedik, mert látják, hogy bocskoros nemes, nem kell adót fizetnie; ha szomorúan lehajtja a fejét, akkor fizetnie kell, jobbágy.

A Vár olyan, mint egy olasz hegyi város, négy kapujával és középen a királyi palota, ahol nem lakik király, mint az olasz Castellok, amelyekből már kihaltak a zsarnokok. A Krisztina még majorjellegű, a Viziváros földszintes félpolgári település, a Tabán fecskefészekszerű házai, ahol az elszegényedett rácok kiárusítják lányaikat, lépcsőzetesen kapaszkodnak fel a Gellérthegyre, a hegy tetején csillagvizsgáló áll.

Szerb Antal:Százéves dolgok Pest-Buda (részlet)[7]

Jogalkotás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Házmán Ferenc, Buda város utolsó polgármestere
A Budai vár látképe Pest felől, 1737

Fennmaradt az ún. Budai törvénykönyv, azaz Buda városának 1141 táján írásba foglalt törvénykönyve (Rechtpuch nach Ofner Statrechten), amelyet Michnay Endre és Lichner Pál adott ki Buda városának törvénykönyve címen Pozsonyban 1845-ben.

A budai városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városrésznevek jelentős része a dűlőkeresztelő alkalmával 1847-ben Döbrentei Gábor által alkotott vagy ajánlott magyar név, az addigi német nevek helyett.

A mai Buda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budán születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budán éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jókai Mór

Budán hunytak el[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zolnay László: A budai vár Gondolat Zsebkönyvek, Gondolat Kiadó, Budapest, 1981
  • Zolnay László: Az elátkozott Buda - Buda aranykora, Magvető Kiadó, Budapest, 1982
  • Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán, Gondolat Kiadó, Budapest, 1975, ISBN 963-280-296-9
  • Zolnay László: Kincses Magyarország, Középkori művelődésünk történetéből, Magvető Kiadó, Budapest, 1977
  • Czaga Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere, Budapesti Föváros Levéltára, Budapest, 1997, ISBN 963 7323 12 0

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]