Bazilika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A de Salta bazilika Aregntínában

A bazilika (ógörög βασιλική, basziliké, csarnok, latin: basilica) eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templom. A háromhajós (ritkábban egy- vagy öthajós) térben a főhajó magasabb a mellékhajóknál, s a gádorfalon, azaz a főhajónak az oldalhajók tetőzete fölé emelkedő oldalfalán sorakozó ablakokon jut be a fény. A név az ógörög βασίλειος στοά (baszileiosz sztoa), vagy βασιλική στοά (basziliké sztoa) kifejezések rövidítése és magyarosított változata, amelyek a „király csarnoka”, illetve „királyi csarnok” jelentésűek.

Napjainkban alaprajzi megoldásától függetlenül a bazilika elnevezést alkalmazzák kiemelt jelentőségű katolikus templomokra is.

Római vásárcsarnokok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ógörögöknél és rómaiaknál így hívták a törvényhozás és az üzleti forgalom számára emelt épületeket. Ez az antik bazilika egy hosszúkás, négyszögletű épület volt, melynek belsejét oszlopcsarnokok közép- és mellékhajókra osztották, ez utóbbiak fölött gyakran galériával. (lásd bazilikális elrendezés) Bejárata a hosszú vagy a keskeny oldalon volt s a kijárattal szemben sokszor egy félkörű fülke (exedra, apszis) volt elhelyezve. A bazilikák mennyezete lapos. A nagy, nyilvános bazilikák rendszerint a városok fórumán vagy akörül épültek. A Forum Romanum első bazilikáját, a Basilica Portiát Cato censorinus építtette i. e. 185-ben a Curia mellett. A római Forumot körítő számos bazilika közül különösen az Aemilius Paulus által emelt Basilica Aemilia és a Caius Iulius Caesar által megkezdett, de csak Augustus alatt befejezett Basilica Iulia tűntek ki. A pompeji fórum egyik keskeny oldalán három kisebb bazilika áll egymás mellett, a nyilvános bazilikának ez az egyszerű alakja később megváltozott, így a Basilica Ulpiának mindkét keskeny oldalán van egy-egy fülke; Maxentius bazilikája már egészen boltozott és két fülkéje közül az egyik a keskeny, a másik a hosszú oldalon van.

A római Szent Péter-bazilika az Angyalvár tetejéről
A jáki templom főkapuzata

Az előkelőbb római lakóházaknak is voltak bazilikára emlékeztető nagyobb csarnokaik, melyek még a későbbi időkben is megtartották általánosságban a Basilica Portia alaprajzának elrendezését. A közélet nagyjainak szükségük volt ezen privát bazilikákra, hogy számos tisztviselőiket és pártembereiket, akik gyakran nagy tömegben összegyűltek náluk, kellőkép elhelyezhessék. A Biblia bizonyítja, hogy az első keresztények istentiszteletüket eleinte privát házakban, különösen pedig azok bazilikáiban tartották, és csak az üldözések megkezdésekor menekültek a katakombákba.

Ókeresztény bazilikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikor a keresztény vallás üldözése megszűnt, és nyilvános épületeket emelhettek az istentiszteletek számára, azok a bazilikák formáit és elrendezését vették föl, sőt még elnevezésüket is megtartották és a 4. századtól kezdve azt majdnem kizárólagosan a keresztény templomokra alkalmazzák. A keresztény bazilika már kezdetben oly jelentékeny és mélyreható változásokat tett a pogány bazilikák elrendezésében, különösen a katakomba-templomok emlékezetének még friss behatása alatt, hogy azok mint önálló koncepciók jöhetnek tekintetbe.

Az ókeresztény bazilika nagyjában megtartotta a római bazilikák falaktól zárt hosszas négyszögű alaprajzát: főhelye a bejárattal szemben a félkörű fülke (apszis), ahol az oltár állt, körülötte a papsággal: az épület belsejét oszlopsorok egy szélesebb közép- és két keskenyebb oldalhajóra (vagy egy szélesebb közép- és két-két keskenyebb oldalhajóra) osztották, előudvarként hozzácsatolva a római lakóházak átriumát.

Bazilika: egyes templomok egyházi rangja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kiemelt jelentőségű katolikus templomok – építészeti elrendezésüktől függetlenül – nagyobb bazilika (latin: basilica maior) vagy kisebb bazilika (latin: basilica minor) rangot viselik.[1][2] A bazilikák előjogait pápai enciklika szabályozza. Kiváltságaik a pápai oltár és a szent kapu. Kivéve a Szent Lőrinc bazilikát. A nagy bazilikák a pátriárkák székesegyházai:

A kisebb bazilika (basilica minor) templomok pápától kapott kitüntető címe, melynek adományozása a XVIII. századtól terjedt el. Építészeti stílushoz nem kötődik. Világszerte több, mint 1400-at tartanak számon. Kiváltságai közé tartozik a pápai címerben található kulcsok ábrázolásának alkalmazása a saját fölszerelési tárgyain, az umbraculum és a tintinnabulum elhelyezése az oltár két oldalán. A budapesti Szent István-bazilika, az esztergomi bazilika, valamint a szegedi Fogadalmi templom is közéjük tartozik, bár építészeti elrendezésük centrális és nem bazilikális.

Híresebb bazilikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországi bazilikák basilica minor rangban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az esztergomi bazilika a Duna felől
A Szent István-bazilika madártávlatból

Magyarországi bazilikák (rang nélkül)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelmi Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldön[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a bazilika címszót a Wikiszótárban!
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bazilikák témájú médiaállományokat.