Székesegyház
A székesegyház vagy katedrális (főszékesegyház, társszékesegyház, Olaszországban, német nyelvterületen és gyakran Magyarországon is: dóm) a katolikus és anglikán egyházban (valamint néhány észak-európai evangélikus egyházban is) egy egyházmegye azon temploma, ahol a püspök vagy érsek trónja (görög καθέδρα, kathedra, azaz „trónszék”) található. Az ilyen templom általában a püspök vagy érsek rezidenciájához közel áll.
A középkorban a székesegyház nem feltétlenül a város legnagyobb temploma volt. A 18. századtól vált jellemzővé monumentalitásra törekvés: az a szándék, hogy a székesegyházak emelkedjenek ki környezetükből.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Felépítése, részei
A székesegyháznak nem jellemző ismérve se az építmény kora, se mérete, se stílusa; kötelező tartozéka viszont a püspök széke (trónja) és a székesegyházi vagy főszékesegyházi káptalan ülésterme.
A székesegyház főépületében a következő részeket szokás elkülöníteni:
- a püspök (érsek) trónja;
- szentély a főpapok, kanonokok stallumaival (ülőpadjaival);
- templomhajó(k) a hívek befogadására.
[szerkesztés] Az elnevezés eredete
A katolikus egyházban a székesegyház hivatalos latin neve ecclesia cathedralis. Ez az elnevezés először 516-ban, a tarragonai zsinaton jelent meg. Magyar neve, a székesegyház a latin név hű fordítása. A székesegyház az a templom, ahol a püspök trónja áll, a főszékesegyház pedig az, ahol az érseké. A budapesti Szent István-bazilika az esztergomi főszékesegyház társszékesegyháza, mivel az esztergom-budapesti érseknek itt is van egy trónja.
Az ortodox egyházakban ez az elnevezés többnyire ismeretlen. Ott a püspöki templomot is egyszerűen templomnak vagy nagytemplomnak nevezik. A román ortodox egyházban azonban nyugati hatásra beépült ez a fogalom a köznyelvbe. (Pl: Kolozsvár - Caterdrala Ortodoxă - Ortodox katedrális. Másik példa: a Román Ortodox Egyház jelenlegi legnagyobb építkezési terve hivatalos nevén is a Nemzeti Megváltás Katedrálisánk felépítése Bukarestben.)
Általában a protestáns egyházak sem ismerik a székesegyház fogalmát: nincs kitüntetett címe annak a templomnak, amelynek a püspök a gyülekezeti lelkésze. Az egyes templomokat legfeljebb méretük vagy koruk alapján különböztetik meg jelzőkkel (nagy-, kis-, ó-, új- vagy öregtemplom).
A dóm elnevezés a latin domus (=ház) szóból származik. A franciában a dôme kifejezés egyúttal kupolát is jelent.
[szerkesztés] A székesegyház a katolikus egyházban
Egy templomot a Római Szentszék nevezhet ki katedrálissá, ha ez egyházmegye alapítása vagy egy püspöki székhelyének más városba helyezése miatt szükségessé válik. Ennek alapvető oka az, hogy a püspöki cím magában foglalja az egyházmegye székesegyházának helyt adó város nevét.
Egy új egyházmegye alapításakor a Szentszék az egyházmegye nevét adó városban a székesegyházat, a püspök trónjának helyet adó templomot is megnevezi. Egy már létező egyházmegye székhelyén indokolt esetben maga a püspök is kijelölhet más templomot székesegyházának.
Vannak olyan egyszer volt egyházmegyei székesegyházak, amelyek egyházmegyéjük megszűnése után vagy más kegyeleti okból megtartották a katedrális elnevezést annak ellenére, hogy püspök trónja ma már nem áll bennük.
Olaszországban a katedrálisokat duomo-nak („dóm”) nevezik, és ez az elnevezés a katedrálishoz (cattedrale) hasonlóan nagyon elterjedt. Így Németországban a Dom (például a kölni dóm) vagy Skandináviában Domkirke.
Magyarul a dóm jelentése szűkebb: kupolával fedett főtemplom. Magyarországon leginkább a szegedi dómot hívják így, de a budapesti Szent István társszékesegyházat (a „bazilikát”) is gyakran nevezik Szent István Dómnak.
[szerkesztés] Katedrálisok Magyarországon
[szerkesztés] Főszékesegyházak
- Egri bazilika
- Esztergomi bazilika
- társszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika
- Kalocsai székesegyház
- társszékesegyháza a Kecskeméti Urunk Mennybemenetele Társszékesegyház
- Veszprémi székesegyház
[szerkesztés] Székesegyházak
- Győr
- Hajdúdorog
- Kaposvár
- Pécs
- Szeged
- társszékesegyháza a békéscsabai Páduai Szent Antal-társszékesegyház
- Székesfehérvár
- Szombathely
- Vác
- Debrecen
- társszékesegyháza Nyíregyházán található
- Miskolc, Búza téri görög katolikus templom
[szerkesztés] Európai székesegyházak
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Források
- Művészeti lexikon /Éber László. Budapest : Győző Andor, 1926. Dóm szócikket ld. 186. o.
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 583. o. ISBN 963-9257-15-X
- http://magyarkurir.hu/hirek/az-elso-ferences-titulusu-szekesegyhaz
