Esztergomi bazilika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház (esztergomi bazilika)

A Bazilika éjszakai kivilágításban
Hely	2500 Esztergom, Szent István tér 1.
Építési adatok
Építés éve	1822-1869
Rekonstrukciók évei	?, 2009
Építési stílus	Klasszicista, a kripta óegyiptomi
Felhasznált anyagok	kő, vörös- és fehér márvány, vörösréz a kupola borítására
Védettség	Műemlék
Tervező	Kühnel Pál, Packh János, Hild József, Lippert József
Hasznosítása
Felhasználási terület	templom, kincstár, emlékhely, kilátó
Tulajdonos	Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Alapadatok
Tengerszint feletti magasság	157 m
Magassága	100 m
Alaprajz	Téglalap
Hosszúsága	118 m
Szélessége	49 m
Egyéb jellemzők
Nevezetességei	Magyarország legmagasabb épülete, benne az ország egyetlen épen megmaradt reneszánsz épülete, a világ legnagyobb egy vászonra festett oltárképe
Elhelyezkedése
Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház Pozíció Esztergom térképén Koordináták: é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 11″47.7988888889, 18.7363888889

A klasszicista stílusban épült Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház a magyar katolikus egyház főszékesegyháza az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében. Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete, és egyben az ország legmagasabb épülete. Méreteit tekintve Európa egyik legnagyobb bazilikája, a római Szent Péter-bazilika (132 m), a londoni Szent Pál-katedrális (108 m), a Milánói dóm (157 m) és a Kölni dóm (157 m) után, világviszonylatban a 18. helyen áll.^[1] Műemlék.

[szerkesztés] A bazilika elődei

A várhegy a 16–17. században

A főszékesegyház az Esztergomi váron belül, a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.

[szerkesztés] Története

A várhegy eredeti tervei, a Főszékesegyházi Kincstárban

Rudnay Sándor grandiózus terveivel elhatározta, hogy a magyar Siont teremti meg a városban, és ismét az ország egyházi központjává teszi Esztergomot. A Várhegyet betakaró épületegyüttest terveztetett, amelynek makettje ma is megtekinthető a bazilika kincstárának előterében. Pénz hiányában végül a komplexumnak csak egyes részei készültek el: maga a székesegyház, az Ószeminárium épülete, a Sötétkapu és az érseki palota. Az építkezést a bécsi udvar nem nézte jó szemmel. Ellenezték és megpróbálták meghiúsítani, hogy Esztergomban épüljön fel a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma, olyan, amilyen még Bécsben sincs. 1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1831-ben Kazinczy így ír az altemplomról: „Egyiptusi lélek szállja meg a nézőt, midőn itt a temérdek izmú oszlopokat látja…”^[2] Hét évvel később Packh Jánost, az építés vezetőjét meggyilkolták. A hercegprímás ekkor Hild Józsefre bízta az építkezés vezetését, aki módosította a terveket, például a keleti homlokzatot, így neki köszönhető a bazilika végső formája. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az 1848-as szabadságharcot követően Scitovszky János, az újonnan kinevezett érsek türelmetlenül sürgette a főtemplom elkészültét. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang.

A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor.

A második világháború alatt a bazilika súlyos sebeket kapott, körülbelül 95 gránát és bomba hullott rá. Az oszlopcsarnok egyik oszlopát szétlőtték, és a kupola héjazata elpusztult.

2005. június 26-án adta át Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a bazilika 112 millió forintból megvalósult díszkivilágítását. 250 reflektor közel 80 kilowatt teljesítménnyel világítja meg az épületet.^[3] 2006-ban megtörtént a harangtorony felújítása, 2007-ben jelentették be, hogy felújítják a főszékesegyház alatt húzódó pincerendszert. 2009-ben az Ószemináriumból a bazilikába, a Kincstár különtermébe költözött a Mindszenty-emlékhely. Még ugyanebben az évben nagyszabású felújítás kezdődött meg. A feljárót átalakították, újraszigetelték az alul lévő, hatalmas tereket. A kupolát tartó oszloperdőben vakoltak, eltüntették a háborús sérüléseket. A tartóoszlopok tövében egy új kilátó-körfolyosót alakítottak ki.^[4]

[szerkesztés] Az épület

Az épület főhomlokzata

Az épület a Duna felől

A főbejárat felett kőbe vésett latin felirat: CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE („a magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója”), míg a Duna felőli homlokzaton QUAE SURSUM SUNT QUAERITE („az odafent valókat keressétek") olvasható. Páczay Pál négy méter magas, fából faragott Szent István-szobra bazilika északi harangtornyába került, ahol az államalapító király kápolnáját adták át 2001-ben. A bazilika belső alapterülete 5660 négyzetméter; 118 méter hosszú és 49 méter széles. Közepén elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, amelyek között 12 ablak található. Az épület a kupolánál 71,5 méter magas belülről, átmérője 33,5 méter. Az altemplomtól a kupola gömbjéig kereken 100 méter. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 méter, a kereszt 7 méter magas. A timpanont tartó nyolc oszlop 22 méter magasba nyúlik, a főhomlokzat oldalaihoz kapcsolt harangtornyok 57 méternél végződnek. 17 méter vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják. Oltárképe 13,5×6,6 méteres, Mária mennybemenetelét ábrázolja (Michelangelo Grigoletti munkája). Ez a világ legnagyobb egy vászonra festett oltárképe.

A plébánia területéhez tartozik a Simor Papi Otthon kápolnája. A plébánia területén élő hívek száma 800 fő.^[5]

[szerkesztés] Orgonája

A bazilika orgonája

Az esztergomi Szent Adalbert Főszékesegyház orgonáját Ludwig Mooser építette. 1856. augusztus 31-én avatták fel. Eredetileg mechanikus csúszkaládás, hárommanuálos és 49 regiszteres volt. A harmadik manuál mechanikus kúpláda szerkezetben épült, redőnyben volt, és keskeny vízszintes redőnylevelekkel rendelkezett; egy harmóniumsípsor volt beleépítve, melynek claveoline volt a neve, és a játszóasztalban helyezkedett el. Az orgona hangképe az 1800-as évek közepének Salzburg környéki hatását idézte, mivel az építőmester innen hozta tudományát Magyarországra. Az orgona elkészülte után viszonylag jól funkcionált, voltak viszont légellátási és mechanikabeli problémái. Később az állapota megromlott; az első világháborúban nagymértékben károsodott, a homlokzati sípjait háborús célra rekvirálták. Ezeket 1924-ben pótolták. A második világháborúban a Mooser orgona erősen megsérült, ezért egy pneumatikus kúpládás orgonát építettek a jelenlegi orgonaház oldalába, amely két manuállal rendelkezett. Az 1970-es évek közepe óta Baróti István a székesegyház orgonistája, aki megalkotta az orgona diszpozícióját, valamint megmentette az utókor számára a régi Mooser-orgona megmaradt sípsorait.

[szerkesztés] Harangok

Három harangja van. Mindegyik a déli oldaltoronyban. A nagyharang 5827 kilogrammos, átmérője 218,5 centiméter, Szlezák László öntötte 1938-ban. Elődje 5467 kilogrammos volt, amely 1930-ban megrepedt ezért újra kellett önteni. A harangot Schaudt András öntötte. A középharang 280 kilogrammos, átmérője 81 centiméter, Schaudt András öntötte 1858-ban Pesten. A lélekharang 20 kilogrammos, átmérője 31 centiméter, Budán öntötte Joseph Steinstock. A harangon az 1751-es évszám olvasható. Ez azt jelenti hogy a harangot az egyházközség készen vásárolta.