Erdő Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdő Péter
IMG 4094s2.JPG
Életrajzi adatok
Születési név Erdő Péter
Született 1952. június 25. [1] (62 éves)
Budapest
Nemzetiség magyar magyar
Munkássága
Vallás római katolikus

Hivatal székesfehérvári segédpüspök
Hivatali idő 19992002

Hivatal esztergom-budapesti érsek
Hivatali idő 2002. december 7.
Elődje Paskai László
Apostoli utódlás
Szentelés dátuma 2000. január 6.
Szentelés városa Róma
Szentelés helye Szent Péter-bazilika
Szentelő II. János Pál pápa
Társszentelők Giovanni Battista Re
  Marcello Zago
Szentelt püspökök
Kiss-Rigó László 2004. február 21.
Udvardy György 2004. február 21.
Varga Lajos 2006. július 15.
Cserháti Ferenc 2007. augusztus 15.
Székely János 2008. január 5.
Német László 2008. július 5.
Palánki Ferenc 2011. február 26.
Ünnepi szentmise Erdő Péter bíboros 60. születésnapján az esztergomi Szent Ignác-templomban
2013-ban

Erdő Péter (Budapest, 1952. június 25.) bíboros, teológus, kánonjogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.[2] 1998 és 2003 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora. 2002-től az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke. 2003-tól Magyarország prímása, majd 2003. szeptember 28-án vált a pápaválasztó bíborosi testület tagjává.[3] 2005-től a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke.[4]

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdő Péter anyai nagyszülei székelyek voltak, így a székely szimbólumok, a Nap és a Hold bíborosi címerébe is bekerültek.[5] Hatgyermekes értelmiségi családban született Dr. Erdő Sándor és Kiss Mária első gyermekeként.[6] 1970-ben érettségizett a budapesti Piarista Gimnáziumban.[7] Ugyanebben az évben felvételt nyert az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet növendékei közé, és az Esztergomi Hittudományi Főiskola hallgatója lett. Egy évvel később elöljárói a budapesti Központi Papnevelő Intézetbe küldték, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) folytatta teológiai tanulmányait. Itt szerezte meg 1975-ben a licenciátust, 1976-ban pedig a teológiai doktorátust (PhD).[8]

1977 és 1980 között Rómában a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként a Lateráni Pápai Egyetemen kánonjogot tanult, itteni tanulmányai befejezéseként kánonjogi doktorátust szerzett. 1983-ban habilitált (PPRK HTA) a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1995-ben és 1996-ban kutatói ösztöndíjas volt Berkeleyben, a Kaliforniai Egyetemen. 2003. október 10-én védte meg akadémiai doktori disszertációját. 2005 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem államilag elismert egyházi egyetem nagykancellárja.

A Magyar Tudományos Akadémia 2007. május 7-én a 177. közgyűlésen levelező taggá választotta.[9] Személyével nemzetközi hírű egyházjogász lett tagja az Akadémiának, amelynek dísztermében „A kánonjogi esetmegoldás módszere a kései középkorban” címmel november 29-én tartotta meg székfoglaló előadását.[10]. Az akadémia 2013-ban felvette rendes tagjai közé.

Egyházi tisztségei és fontosabb megbízatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1975. június 18-án szentelte pappá Lékai László Budapesten, a Bakáts téri templomban. Ezt követően 1977-ig káplán volt Dorogon.

1980 és 1986 között teológiai tanár volt az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, 2010-ben a főiskola nagykancellárja.[11] 1986 és 1988 között a Gregoriana Pápai Egyetem megbízott tanára, 1988 és 2002 között pedig meghívott professzora. Ugyancsak 1988 és 2002 között egyetemi tanár, tanszékvezető a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián, amely 1992 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karaként működik. 1996 és 1998 között dékáni, majd 1998-tól 2003-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektori tisztségét töltötte be. 2003-ig elnöke volt az egyetem 1996-ban alapított Kánonjogi Posztgraduális Intézetének is.

1994–1995-ben az Esztergomi Érseki Bíróság helynöke, 1994 és 1998 között az esztergom–budapesti főegyházmegye püspöki helynöke. Pápai prelátus (1990), apostoli protonotárius (1994).

1999. november 5-én II. János Pál pápa Puppi címzetes püspökévé, a székesfehérvári egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki, és 2000. január 6-án Rómában, a Szent Péter-bazilikában püspökké szentelte.

2002. december 7-én újabb megbízatást kapott: a pápa az esztergom–budapesti főegyházmegye főpásztori székébe helyezte át, ünnepélyes prímási, érseki beiktatására 2003. január 11-én került sor. Esztergom 82. érseke, érseki címerében a székely nemzet címerére utaló Nap és Hold, valamint az égi trónuson ülő Szűz Mária látható a gyermek Jézussal, ami a Magyarok Nagyasszonyának ősi ábrázolása az esztergomi kódexben.[12] Néhány hónap elteltével, 2003. szeptember 28-án a Bíborosi Kollégium tagjává nevezték ki, II. János Pál pápa a 2003. október 21-ei konzisztóriumon kreálta bíborossá. Címtemploma a Szent Balbina-templom, amelyet 2004. március 9-én vett birtokba Rómában.[13]

2005. szeptember 7-én megválasztották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé (és ezzel együtt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárjává), ugyanez év október 6-án pedig az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökévé.

Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció, a Katolikus Nevelés Kongregációja, a Pápai Törvénymagyarázó Tanács, valamint az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának tagja. Az Inside the Vatican című vatikáni témákkal foglalkozó angol nyelvű katolikus folyóirat a katolikus egyház legjelentősebb személyiségeiről minden évben tízes listát készít. 2006-ban az európai katolikus vezetők kategóriában a megtisztelő listát Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása vezette.[14] Az amerikai Newsweek magazin egy 2009 júliusában megjelent cikkében többek között Erdőt is XVI. Benedek pápa egyik lehetséges utódjának tartotta.[15] 2011 szeptemberében ismét őt választották meg az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökévé a következő öt évre.[16] Nyelvismerete latin, német, olasz, francia, spanyol és angol.[17]

XVI. Benedek pápa 2013. februári lemondása után Erdő Péter neve is felmerült a lehetséges utódok között, mint az egyik legfiatalabb a 117 pápaválasztásra jogosult[18] 80 évnél fiatalabb bíboros között.[19][20][21] [22] [23]

Az olasz Il Foglio napilap „A magyar teológus, Európa evangelizátora” címmel jelentetett meg egy Erdő Péter bíborosról szóló cikket, az esélyes pápajelöltekről szóló sorozatában. Az olasz politikai elit újságjának számító lap XVI. Benedek „természetes utódjának” nevezte Erdő Pétert.[24] Az olasz Il Foglio, Il Messaggero és a Corriere della Sera után a német Die Welt is XVI. Benedek esélyes utódjai között említette a magyar bíborost, esztergom-budapesti érseket.[25][26]

2013 októberében Ferenc pápa kinevezte a püspöki szinódus következő évre tervezett III. rendkívüli közgyűlése főrelátorává.[27]

Tudományos és közéleti tevékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdő Péter Meszlényi Zoltán boldoggáavatási szertartásán. XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a boldoggá avatást, melyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa végzett, 2009. október 31-én, ünnepi szentmise keretében az esztergomi bazilikában
Boldog II. János Pál pápa emléktáblájának szentelése Budapesten, a Hősök terén
Erdő Péter címtemploma a római Szent Balbina-templom (en). A 2. századi vértanú, Szent Balbina tiszteletére emelt templom az egyik legrégibb római címtemplom [28]

Tudományos szakterülete az egyházjog, illetve a középkori kánonjogtörténet és egyháztörténet. Aktív résztvevője a nemzetközi kánonjogi tudományos közéletnek, nemzetközi tudományos testületek elnökségi tagja: Consociatio Internationalis Studio Iuris Canonici Promovendo (Róma), Stephan Kuttner Institute of Medieval Canon Law (München), valamint Associatio Winfried Schulz (Berlin).

Több folyóirat és kiadványsorozat alapítója, elindítója, illetve szerkesztője: Folia Theologica, Folia Canonica, Kánonjog, Teológia (1996 és 1998 között), Studia Theologica Budapestinensia, Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici, Pázmány Könyvek. Szerkesztő-, illetve tudományos bizottsági tag az alábbi folyóiratoknál és kiadványoknál: Communio (nemzetközi katolikus folyóirat, Budapest), Revista Española de Derecho Canónico (Salamanca), Magyar Felsőoktatás (Budapest), Bulletin of Medieval Canon Law (München–Róma), Amateca Teológiai Kézikönyv Sorozat (Milánó, magyar kiadásban: Szeged), Forum Canonicum (Lisszabon), Forum Iuridicum (Varsó).

Vendégprofesszorként meghívást kapott Buenos Airesbe (Pontificia Universidad Católica Argentína, 1996), valamint Rómába (Pápai Lateráni Egyetem, 1997).

2001-től a European Academy of Sciences and Arts (Salzburg) tagja. A katolikus egyház képviseletében részt vett a vallásszabadsággal és az egyházakkal kapcsolatos törvény-előkészítő munkában, valamint az egyházi delegáció tagjaként közreműködik több, Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti megállapodás előkészítésében. 1990 és 2001 között több állami felsőoktatási testület – egyebek mellett a Magyar Rektori Konferencia elnöksége és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács –, valamint kuratórium tagja.

2004. május 29-én Csíksomlyón a pünkösdi búcsús zarándokok előtt, az Erdő Pétert üdvözlő gyulafehérvári érsek kiemelte, hogy a budapest-esztergomi érsek tulajdonképpen hazaérkezett, hiszen Erdő Péter nagyszülei székelyek voltak. Bíborosi címerébe a székely szimbólumok, a Nap és a Hold is bekerültek.

Minden nemzet, minden nép a gondviselő Isten szeretetétől kísérve alakult ki a történelem folyamán, így nyerte el sajátos arculatát. Ezért van mindegyiküknek pótolhatatlan méltósága, zsenialitása, az élet gondjainak megoldásában senki mással össze nem téveszthető ötletessége és elszántsága, mindegyiküknek Isten akarta hivatása.
– Erdő Péter szentbeszédéből Csíksomlyó, 2004. május 29.

2004-ben Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, dr. Jakubinyi György érsekkel és Tamás József segédpüspökkel közösen mutatott be szabadtéri misét az erdélyi csíksomlyói búcsú zarándokainak. Erdő Péter ekkor olvasta fel a világ különböző országaiból összesereglett magyar zarándokoknak II. János Pál pápa üzenetét és apostoli áldását.[29][30]

2011-ben az Apostoli Szentszék a Vatikán apostoli vizitátoraként a perui Limába küldte, hogy a helyi pápai egyetemmel kialakult feszültségek feloldására tanulmányozza a lehetőségeket.[31]

A bíboros elnöklete alatt álló püspöki konferencia többször emelte fel szavát a hazai társadalmi, gazdasági problémák ügyében. 2006-ra imaévet hirdettek a nemzet lelki megújulásáért. Az ekkor kiadott körlevél így fogalmaz: „Nemzetünk nagy bajban van, s csak Isten irgalma menthet meg minket.” 2006. március 3-án a történelmi egyházak tiltakoztak a médiában is megjelenő egyházellenes megnyilvánulások miatt. Ugyanakkor Orbán Viktor partneri viszonyt ígért az egyházaknak. 2008. január 30-án a püspöki konferencia állandó bizottsága egyetértett a szakszervezeti vezetőkkel abban, hogy az egészségügyet nem szabad alárendelni a profit érdekeinek. 2009. január 22-én a katolikus püspökök testülete az ökumenikus tanáccsal közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a megszorítások, az életszínvonal csökkenése és a pénzügyi válság következményei miatt. Felajánlották, hogy e gondok enyhítésében készséggel együttműködnek bármilyen jó szándékú kezdeményezéssel. A püspöki kar június 3-án fájdalmát fejezte ki az egyházat, illetve az egyházi ünnepeket ért gyalázkodó, gyűlöletkeltő megnyilatkozások miatt. Szeptember 2-án az adósságcsapdába került emberekért emelt szót. Szeptember 21-én közös püspöki körlevél jelent meg az újpogányság terjedő szellemével szemben. 2011. június 14-én a bíboros-prímás Európáért mutatott be szentmisét Brüsszelben, az Európai Unió magyar elnökségének befejezése alkalmából. 2009 szeptemberében hirdette meg első ízben a Magyar Katolikus Kultúra Napjait. 2012. április 15-én, az Élet menetén a bíboros hangsúlyozta, hogy a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal. A család és az élet védelmében az Erdő Péter vezetése alatt álló püspöki konferencia 2006. június 7-én nyilatkozott a művi meddővé tétel ellen, 2012. június 1-jén pedig az abortusztabletta erkölcsi megítéléséről fogalmazta meg állásfoglalását.
– Új Ember hetilap - Tíz esztendő krónikája [32]

2011. március 18-án a strasbourgi bíróság Nagykamarájának a Lautsi-ügyben meghozott ítéletével kapcsolatban Erdő Péter esztergom-budapesti érsek a CCEE elnökeként közleményt adott ki.

Minden olyan felfogás, amely a kereszt nyilvános helyeken való jelenlétét az emberi jogokkal ellentétes dologként értelmezné, egyenértékű lenne Európa lényegének megtagadásával. A kereszt nélkül az, amit ma Európának ismerünk, nem is létezhetne. Ezért a mai ítélet mindenekelőtt Európa győzelme.
– Részlet Erdő Péter bíborosnak, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökének közleményéből, 2011. március 18.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományos munkájának eredményeként eddig mintegy 250 tanulmánya és 20 kötete jelent meg.

  • Az ókeresztény kor egyházfegyelme (Szent István Társulat, Budapest, 1983, ISBN 9633601851)
  • Az Egyházi Törvénykönyv - A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal (Szent István Társulat, Budapest, 1985, 2001 ISBN 9633602815)
  • L'ufficio del primate nella canonistica da Graziano ad Uguccione da Pisa (Róma, 1986)
  • Introductio in historiam scientiae canonicae (Róma, 1990, spanyol kiadás: Buenos Aires, 1993, bővített olasz kiadás: Róma, 1999)
  • Egyházjog (Szent István Társulat, Budapest, 1992, ISBN 9633614635)
  • Egyház és vallás a mai magyar jogban (Schanda Balázzsal, Szent István Társulat, Budapest, 1993, ISBN 9633606845)
  • Hivatalok és közfunkciók az Egyházban, Szent István Társulat, Budapest, 2003, ISBN 963-361-423-6
  • Az egyházjog teológiája - Intézménytörténeti megközelítésben (Szent István Társulat, Budapest, 1995, ISBN 963360821X olasz kiadás: Torino, 1996, német kiadás: Münster, 1999, spanyol kiadás: Budapest, 2002)
  • Bonn-Budapest. Kanonistische Erträge einer Zusammenarbeit (szerkesztő, Würzburg, 1997)
  • Az egyházjog forrásai. Történeti bevezetés (Szent István Társulat, Budapest, 1998, ISBN 9633610079, 9789633610077, német kiadás: 2002)
  • Egyházjog a középkori Magyarországon (Osiris, Budapest, 2001, ISBN 9633798779, 9789633798775)
  • Az élő egyház joga (összegyűjtött tanulmányok, Szent István Társulat, Budapest, 2006, ISBN 9633618169)
  • Geschichte der Wissenschaft vom kanonischen Recht. Eine Einführung (Berlin, 2006)
  • Mission et culture (Új Ember Kiadó, Budapest, 2007, ISBN 9789639674486)
  • Storia delle fonti del diritto canonico (Velence, 2008)
  • Hit, erkölcs, tudomány (Erdő Péter-Schweitzer József-Vizi E. Szilveszter, Éghajlat Könyvkiadó, Budapest, 2006, ISBN 963-87298-3-X)
  • Latin – magyar egyházjogi kisszótár, Márton Áron Kiadó, 1993, ISBN 9637947345 [33]
  • A bűn és a bűncselekmény (Szent István Társulat, Budapest, 2012, ISBN 9789633615614)

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Erdő Péter dr. bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, esztergomi-ersekseg.hu
  2. Az MTA tagjai - Erdő Péter
  3. Péter Cardinal Erdő, catholic-hierarchy.org
  4. Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökének közleménye, uj.katolikus.hu
  5. Erdélyi Napló - Pápai áldás a csíksomlyói búcsúra (2004), hhrf.org
  6. Erdő Péter életrajza , communio.hu
  7. Erdő Péter életrajza, kurir.katolikus.hu
  8. Teológiai doktorátus (1976) PPRK HTA (a MAB 1996/9/VIII/3. sz. határozatában teológiai PhD-nak elismerve), kánonjogi szakdoktorátus (PhD), kanonjog.hu
  9. Erdő Péter MTA doktor (2003), akadémiai levelező tag (2007)., mta.hu
  10. Erdő Péter székfoglaló előadása a Magyar Tudományos Akadémián 2007. november 29-én., magyarkurir.hu
  11. Esztergomi Hittudományi Főiskola - Tanárok - Érseki Papnevelő Intézet Nagykancellárja, eszhf.hu
  12. Beiktatási szentmise Esztergomban, mno.hu
  13. Erdő Péter bíboros birtokba vette római címtemplomát
  14. Erdő Péter Európa első katolikus vezetője - Az Inside the Vatican folyóirat 2006. évi toplistája
  15. Who Could Replace Pope Benedict?, Newsweek, 2009. július 22.,(angolul)
  16. Újra Erdő Pétert választották az európai püspökök vezetőjének, hvg.hu
  17. S.E.R. DDr. h.c. Erdő Péter, kanonjog.hu
  18. Cardinal Electors, catholic-hierarchy.org
  19. Mögliche Nachfolger (német nyelven). News.at, 2013. február 11. (Hozzáférés: 2013. február 12.)
  20. Hungarian Erdo "favourite as next pope" - papal entourage (angol nyelven). The Italian Insider, 2013. február 11. (Hozzáférés: 2013. február 12.)
  21. Erdő Péterből is lehetne pápa a Newsweek szerint, hvg.hu
  22. Erdő Péter politikai aknákat, árnyakat kerülgetve jutott a pápaság közelébe hvg.hu
  23. Erdő Péter esélye a pápai trónra nol.hu
  24. XVI. Benedek "természetes utódja" Erdő Péter, mno.hu
  25. Erdő Péter a legesélyesebb?
  26. Péter Erdő, ein Petrus am Horizont der Geschichte, welt.de
  27. MTI: Erdő Péter lett a püspöki szinódus főrelátora. origo.hu, 2013. október 14. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
  28. A címtemplom - Santa Balbina, ujember.katolikus.hu
  29. Erdő Péter szentbeszéde Csíksomlyó, 2004. május 29., magyarkurir.hu
  30. Csíksomlyói búcsú: Erdő Péter prímás százezrek előtt, gondola.hu
  31. Peruba utazott Erdő Péter bíboros
  32. Új Ember Hetilap »Egyházunk»Tíz esztendő krónikája
  33. Erdő Péter: Latin – magyar egyházjogi kisszótár
  34. Kitüntetést kapott Erdő Péter, hvg.hu

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdő Péter témájú médiaállományokat.
Elődje:
Paskai László
Esztergomi érsek
2002-től
Utódja: